Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

gg 481. országos ülés 1899. október 9-én, hétfőn. fejlődése, részint a teljesítmények nagyobb volta következtében 4,654.000 korona a többlet, a posta­takarékpénztáraknál 321.000 korona és a szaba­dalmi hivatalnál 76.000 korona. A földművelésügyi tárcza bevételei emelked 1 nek 1,254.000 koronával, a mely összeg az állami erdők, ménesbirtok, állattenyésztés és selyem­tenyésztés közt oszlik fel. Végűi a vallás- és közoktatásügyi tárcza bevétel ei emelkednek 969.000 koronával, a mi a tandíjjövedelem növekedésére és az említett egyetemi alap inkamerálására vezethető vissza. A pénzügyi tárcza rendkívüli bevétele két főtételt foglal magában. Az egyik az a 18,782.000 korona többlet, mely az ötkoronások veretesével kapcsolatos és ebből fog befolyni. A másik tétel az a 680.000^ korona, a melyről szintén meg­emlékeztem, és a me'y a szépművészeti múzeum ezéljaira az állami ingó vagyonból eladandó érték­papíroknak egyenértékét képezi. Végűi, t. ház, meg kell említenem, hogy a külön törvényen alapuló államvasuti beruházások ezéljaira a jövő évre is úgy, mint a jelen évre, 20,000.000 koronát praelimináltunk úgy a kiadó­sokban, mint a bevételekben egyiránt. Ha már most azt méltóztatik kérdezni, hogy vájjon a bevételek ninesenek-e túlvérmesenpraeli­minálva, (Sálijuk!) vájjon lehet-e arra számítani, hogy azon összegek, a melyek igy praelimiuál­tattak, valósággal be is fognak folyni, (Halljuk! Halljuk!) akkor erre válaszúi csak egy egyszerű összehasonlítást vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, azt tudniillik, hogy rendes állami bevé­telek czímén tényleg befolyt 1898-ban a zár­számadások szerint 1,015,749.000 korona; ez alkalommal a jövő évre praeliminálunk ugyan­csak rendes bevétel czímén 991,724.000 koronát, úgy, hogy 24,025.000 koronával kevesebbet praeliminálunk a jövő évre, mint a mi tényleg befolyt a múlt évben. (Élénk helyeslés.) Most, ha reaszummálom a számszerinti eredményeit ennek az előirányzatnak, (Halljuk! Halljuk!) akkor arra az eredményre jutok, (Halljuk!) hogy előirányoztatik, mint össz­kiadás 1.052,681.821 korona és mint összbevétel 1.054,513.404 korona. Vagyis mutatkozik bevételi felesleg 1,831.583 korona. (Élénk helyeslés és éljenzés.) És hogy e mellett, t. ház, megtartottam a rendes kezelésnek azon kedvező arányát, mely eddig is jellemezte költségvetésünket, annak igazolásául bátorkodom hivatkozni arra, hogy a rendes bevételek és kiadások olyképen arány­lanak egymáshoz, hogy a bevételi felesleg 42,787.305 koronát tesz. (Tetszés.) Az előadottakból méltóztatik látni a t. ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy az állam a legköze­lebbi időben a maga háztartásának körében jóval nagyobb összegeket fog forgalomba hozhatni, mint a minőket eádig í hozott. Ebben a körül­ményben azonban, tekintettel arra, hogy a czélok, melyekre ezeket a többkiadásokat használjuk, az állami érdekeknek valóban megfelelnek, én valami bajt, különösen a jelen viszonyok közt f egyáltalában nem látok, még pedig annál kevésbbé, minél inkább bizonyosnak tartom azt, hogy oly időszakokban, midőn kedvezőtlen üzleti viszonyok és kedvezőtlen konjunktúrák folytán a magán­tevékenység és magánvállalkozási szellem lany­hul és stagnál, az állam van hivatva, (Helyeslés.) magasabb czéljainak és érdekeinek veszélyezte­tése nélkül megtenni az intézkedéseket, (Helyeslés.) és közbelépni a saját erejével, a saját eszközeivel, helyes közgazdasági czéloknak megvalósítására. (Élénk helyeslés.) Ezzel, t. ház, távolról sem akarom azt mon­dani, mintha az állam hivatva, vagy akárcsak képesítve is volna arra, hogy elfoglalja a társa­dalmi gazdálkodás szerepét, helyét, és hogy annak feladatait teljesítse; sőt ellenkezőleg, a legvesze­delmesebbnek és legkárosabbnak tartom azt a niznst, törekvést és irányzatot, mely mindent az államtól vár, az államtól kér, (Igás! Ügy van!) és minden feladatnak a megoldását az államra akarja hárítani. (Élénk helyeslés.) Veszedelmesnek tartom ezt az irányzatot, mert egyrészről ellankasztja, elzsibbasztja a magántevékenységet, s másrészről, mert ered­ményre nem vezethet, minthogy oly állami finán­cziális erő, mely a magántevékenységet és a társadalom gazdasági erejét pótolni és helyette­síteni képes lenne, sem nálunk, sem máshol a világon nem létezik. (Igaz! Úgy. van! a jobb- és báloldalon.) Ezzel, t. képviselőház, mint mondottam, esak jelezni akartam a kormánnyak azon komoly szándékát és elhatározását, hogy valamint eddig tette, úgy, ha szükséges, a jövőben még foko­zottabb mértékben is kész a saját erőivel és eszközeivel a társadalmi gazdálkodásnak segítsé­gére jönni helyes és egészséges czélok megvalósí­tása végett, és kész a maga erőit és eszközeit egyesíteni a társadalom erejével és eszközeivel oly czélból, hogy gazdasági életünk végrevalahára normális, rendes kerékvágásba jusson. (Helyeslés a jobb- és baloldalon. Halljuk!) Mert daczára min­den ellenkező híresztelésnek (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) és kedvezőtlen színezésnek, a melylyel nem egyszer találkozunk, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) dacaára annak, hogy a gazdasági életnek egyes terein kétség­kívül hibák és túlzások történtek és történnek, és daczára egyes kedvezőtlen jelenségeknek, a melyekkel szerencsére csak sporadicze találko­zunk, és a melyek oka nem a mi viszonyainkban, vagy legalább nem teljesen a mi viszonyainkban, hanem főleg az idegen államok viszonyainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom