Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

gg 481. országos ülés 1899. október 9-én, hétfőn. fejlődése, részint a teljesítmények nagyobb volta következtében 4,654.000 korona a többlet, a postatakarékpénztáraknál 321.000 korona és a szabadalmi hivatalnál 76.000 korona. A földművelésügyi tárcza bevételei emelked

1 nek 1,254.000 koronával, a mely összeg az állami erdők, ménesbirtok, állattenyésztés és selyemtenyésztés közt oszlik fel. Végűi a vallás- és közoktatásügyi tárcza bevétel ei emelkednek 969.000 koronával, a mi a tandíjjövedelem növekedésére és az említett egyetemi alap inkamerálására vezethető vissza. A pénzügyi tárcza rendkívüli bevétele két főtételt foglal magában. Az egyik az a 18,782.000 korona többlet, mely az ötkoronások veretesével kapcsolatos és ebből fog befolyni. A másik tétel az a 680.000^ korona, a melyről szintén megemlékeztem, és a me'y a szépművészeti múzeum ezéljaira az állami ingó vagyonból eladandó értékpapíroknak egyenértékét képezi. Végűi, t. ház, meg kell említenem, hogy a külön törvényen alapuló államvasuti beruházások ezéljaira a jövő évre is úgy, mint a jelen évre, 20,000.000 koronát praelimináltunk úgy a kiadósokban, mint a bevételekben egyiránt. Ha már most azt méltóztatik kérdezni, hogy vájjon a bevételek ninesenek-e túlvérmesenpraeliminálva, (Sálijuk!) vájjon lehet-e arra számítani, hogy azon összegek, a melyek igy praelimiuáltattak, valósággal be is fognak folyni, (Halljuk! Halljuk!) akkor erre válaszúi csak egy egyszerű összehasonlítást vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani, azt tudniillik, hogy rendes állami bevételek czímén tényleg befolyt 1898-ban a zárszámadások szerint 1,015,749.000 korona; ez alkalommal a jövő évre praeliminálunk ugyancsak rendes bevétel czímén 991,724.000 koronát, úgy, hogy 24,025.000 koronával kevesebbet praeliminálunk a jövő évre, mint a mi tényleg befolyt a múlt évben. (Élénk helyeslés.) Most, ha reaszummálom a számszerinti eredményeit ennek az előirányzatnak, (Halljuk! Halljuk!) akkor arra az eredményre jutok, (Halljuk!) hogy előirányoztatik, mint összkiadás 1.052,681.821 korona és mint összbevétel 1.054,513.404 korona. Vagyis mutatkozik bevételi felesleg 1,831.583 korona. (Élénk helyeslés és éljenzés.) És hogy e mellett, t. ház, megtartottam a rendes kezelésnek azon kedvező arányát, mely eddig is jellemezte költségvetésünket, annak igazolásául bátorkodom hivatkozni arra, hogy a rendes bevételek és kiadások olyképen aránylanak egymáshoz, hogy a bevételi felesleg 42,787.305 koronát tesz. (Tetszés.) Az előadottakból méltóztatik látni a t. ház, (Halljuk! Halljuk!) hogy az állam a legközelebbi időben a maga háztartásának körében jóval nagyobb összegeket fog forgalomba hozhatni, mint a minőket eádig

í hozott. Ebben a körülményben azonban, tekintettel arra, hogy a czélok, melyekre ezeket a többkiadásokat használjuk, az állami érdekeknek valóban megfelelnek, én valami bajt, különösen a jelen viszonyok közt

f egyáltalában nem látok, még pedig annál kevésbbé, minél inkább bizonyosnak tartom azt, hogy oly időszakokban, midőn kedvezőtlen üzleti viszonyok és kedvezőtlen konjunktúrák folytán a magántevékenység és magánvállalkozási szellem lanyhul és stagnál, az állam van hivatva, (Helyeslés.) magasabb czéljainak és érdekeinek veszélyeztetése nélkül megtenni az intézkedéseket, (Helyeslés.) és közbelépni a saját erejével, a saját eszközeivel, helyes közgazdasági czéloknak megvalósítására. (Élénk helyeslés.) Ezzel, t. ház, távolról sem akarom azt mondani, mintha az állam hivatva, vagy akárcsak képesítve is volna arra, hogy elfoglalja a társadalmi gazdálkodás szerepét, helyét, és hogy annak feladatait teljesítse; sőt ellenkezőleg, a legveszedelmesebbnek és legkárosabbnak tartom azt a niznst, törekvést és irányzatot, mely mindent az államtól vár, az államtól kér, (Igás! Ügy van!) és minden feladatnak a megoldását az államra akarja hárítani. (Élénk helyeslés.) Veszedelmesnek tartom ezt az irányzatot, mert egyrészről ellankasztja, elzsibbasztja a magántevékenységet, s másrészről, mert eredményre nem vezethet, minthogy oly állami fináncziális erő, mely a magántevékenységet és a társadalom gazdasági erejét pótolni és helyettesíteni képes lenne, sem nálunk, sem máshol a világon nem létezik. (Igaz! Úgy. van! a jobb- és báloldalon.) Ezzel, t. képviselőház, mint mondottam, esak jelezni akartam a kormánnyak azon komoly szándékát és elhatározását, hogy valamint eddig tette, úgy, ha szükséges, a jövőben még fokozottabb mértékben is kész a saját erőivel és eszközeivel a társadalmi gazdálkodásnak segítségére jönni helyes és egészséges czélok megvalósítása végett, és kész a maga erőit és eszközeit egyesíteni a társadalom erejével és eszközeivel oly czélból, hogy gazdasági életünk végrevalahára normális, rendes kerékvágásba jusson. (Helyeslés a jobb- és baloldalon. Halljuk!) Mert daczára minden ellenkező híresztelésnek (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) és kedvezőtlen színezésnek, a melylyel nem egyszer találkozunk, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és baloldalon.) dacaára annak, hogy a gazdasági életnek egyes terein kétségkívül hibák és túlzások történtek és történnek, és daczára egyes kedvezőtlen jelenségeknek, a melyekkel szerencsére csak sporadicze találkozunk, és a melyek oka nem a mi viszonyainkban, vagy legalább nem teljesen a mi viszonyainkban, hanem főleg az idegen államok viszonyainak