Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

481. országos ülés 1899. október 9-én, hétfőn. 8o nek szükséglete emelkedik 597.000 koronával, a mi főleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak, a honvédelmi minisztériumnak építkezéseivel kapcsolatos kölcsönökre vezethető vissza. Horvát-Szlavon-Dalmátországok szükséglete 372.000 koronával emelkedik, a mi egyszerű eredménye a háromévi átlagszámításnak. A miniszterelnökség összszükséglete, daczára íiunak, hogy a rendes kiadások némi csekély emelkedést mutatnak, egészben véve 645.000 korona apadást mutat, miután főleg a beruházásoknál és az átmeneti kiadásoknál jelentékeny törlést lehetett eszközölni. (Általános helyeslés.) A belügyminisztériumnak összszükséglete emelkedik 1,659.000 koronával, a miből a rendes kezelésben a következő nagyobb emelkedési tételek fordulnak elő. (Halljuk! Halljuk!) A vármegyék dotácziója emelkedik 550.000 koronával; (Helyeslés a szélső baloldalon.) a színművészet dotácziója 76.000 koronával, az anyakönyvi kiadások 53.000 koronával. Ennek a három tételnek beállítása elsősorban a költségvetés realitása érdekében volt szükséges, mert miután ezeknél a tételeknél a növekedő szükséglet évró'1-évre túlkiadásokat vont maga után: elkerülhetetlen volt arra törekedni,hogy itt a valóságos szükségleteknek megfelelő összegek illesztessenek be. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) A közegészségügyi szükségletek 346.000 koronával emelkednek, a mi főleg a pozsonyi kórház építésére és sajnos, az elmebetegek létszámával folytonos szaporodásra vezethető vissza. A betegäpolási alap kiadása 197.000 koronával emelkedik. Ez azonban csak átfutó tétel, a mennyiben a bevétel ugyanilyen összeggel emelkedik. A bevétel kapcsolatban áll az egyenes adókkal; a mennyiben a mily arányban az egyenes adók emelkednek, ugyanazon arányban emelkednek a betegápolási pótadók. A magyar királyi csendőrség szükséglete 164.000 koronával emelkedik, a mi visszavezethető a csendőrség program tűszerű szaporítására. A fővárosi államrendőrség rendes kiadásai emelkednek 114.000 koronával, a mi kapcsolatos a btíuvádi perrendtartás életbeléptetésével, miután ennek következtében a rendőrség személyzetének tetemes szaporítása lesz szükséges. A rendőrség átmeneti kiadásai közül felemlítendőnek tartom azt a 129.000 koronát, a mely összeg a rendőrségi legénység rendkívüli drágasági-pótléka által idéztetik elő. (Helyeslés a jobb- és baloldalon.) A mi most a pénzügyi tárczát illeti, itt a rendes kiadások 6,475.000 koronával emelkednek, az átmenetiek emelkednek 18,426.000 koronával, a beruházások apadnak 773.000 koronával, kiadások összegének nettó emelkedése 24,128.000 korona, melylyel szemben azooban a bevételek 35,596.000 koronával emelkednek, úgy, hogy a felesleg többlete 11,467.000 koronát tesz ki. Itt is elsősorban a rendes kiadások emelkedését az Í893 : IV. törvényczikk idézi elő, mely a pénzügyi tárczánál 132.000 korona többszükségletet von maga után. Az adminisztratív kiadásokközííl emelkednek a pénzügyi igazgatóságoknak és adóhivataloknak kiadásai, a mennyiben egy új pénzügyigazgatóságnak és több új adóhivatalnak felállítása terveztetik. A fogyasztási adókra nézve már megemlékeztem, hogy ezek részint az új adótörvények, részint az ellenőrzés fokozottabb szüksége következtében 2,736.000 koronányi többletet vonnak maguk után. A dohányjövedék szükséglete emelkedik 1,506.000 koronával, melylyel szemben 3.200.000 korona bevételi többlet áll. A kiadások ezen emelkedése elsősorban visszavezetendő a dohányvételre, a mennyiben 1,500.000 koronával több fizettetik nyers belföldi dohány vásárlására, mert a mint méltóztatik tudni, a dohánytermeíési területeket 5000 holddal szaporítottam. (Helyeslés.) A dohánygyártás szükséglete emelkedik 150.000 koronával a gyárak fejlődése folytán; ellenben apasztottam a külföldi kész dohánygyártmányok vásárlására fordított összeget 450.000 koronával. Az állami gyárak, nevezetesen az államvasuti gépgyár és a diósgyőri vasgyár szükséglete emelkedik 59Í.000 koronával, a melylyel szemben körülbelül 900.000 korona bevételi többlet áll. A pénzügyi tárczának rendkívüli kiadásai között szerepel az a 18,426.000 korona, a melyet az ötkoronások kiveretése igényel. Áttérve már most a kereskedelmi tárczára, azt látjuk, hogy ennek rendes kiadásai 7,065.000 koronával, átmeneti kiadásai pedig 337.000 koronával emelkednek, beruházásai azonban apadván 197.000 koronával, a nettókiadási emelkedés 7,205.000 koronát tesz, a mely ugyanennyi bevételi többlettel áll szemben. Itt a jelentékenyebb emelkedések a következők: az állami utak szükséglete emelkedik 192.000 koronával, miután 251 kilométer útnak állami kezelésbe vétele terveztetik. 100.000 koronával emeljük a vármegyék útalapjának dotáczióját. (Helyeslés.) 365.000 koronával többet veszünk fel ipari czélokra, mely összeg részint az ipari oktatás, részint a felügyelet, részint pedig ipari és kereskedelmi czélok előmozdítása között oszlik meg. 1,433.000 koronával emelkedik a posta, távírda és telefon kiadása a fokozatos fejlődése következtében, a mely többlettel szemben azonban 1,780.000 korona bevételi többlet áll. A postatakarékpénztár átfutó tétele 315.000 koronával emelkedik kiadásban és bevételben egyaránt. Az államvasutak szükséglete igen tetemes összeggel emelkedik, a 5*