Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

36 481. országos ttlés 1899. október 9-én, hétfőn. mennyiben 4,370.000 korona többlet van praeli- I minálva, a mi részint a hálózat és a teljesít­mények növekedésére, a személyzet szaporítására és az illetmények rendezésére esik. Ezzel a kiadási többlettel szemben áll 4,654,000 korona bevételi többlet. A földmívelési tárcza kiadásai ez alkalom­mal is ágy, mint az előbbi években, igen tetemes összeggel emelkednek, összesen 3,376.000 koro­nával nagyobb dotáczió áll a miniszter úrnak rendelkezésére, mint az előző években és pedig a rendes kiadásoknál 2,341.000 korona, az át­meneti kiadásoknál 665.000 és a beruházások­nál 369.000 korona a kiadási többlet. Itt is elsősorban az 1893 : IV. törvényczikk idézi elő a többszükségletet, a mely ennél a tárczánál 245.000 korona kiadási többletet von maga után. Az állami és állami kezelésbe vett községi és egyéb erdők szükséglete emelkedik 538.000 koro­nával, a mi az üzem fejlődésével és az 1898 : XIX. törvényczikk végrehajtásával kapcsolatos. Ez a kiadási többlet azonban 487.000 korona bevételi többlet által legalább részben ellensűlyoztatik. A kopár területek befásítására felvett összeget 50.000 koronával emeljük. A ménesbirtok-gazda­ságok, a gödöllői koronauradalom és a bukin palánkai tervezett csikótelep költségei 170.000 korona új kiadást tesznek szükségessé, a mi részint a belterjesebb gazdálkodással, részint az említett csikótelep létesítésének költségeivel függ össze. A lótenyésztési intézetek költségei 357.000 koronával emelkednek, a mi részben a magasabb létszámra, részben pedig az apaállatoknak nagyobb számban való vásárlásaira vezethető vissza. A gazdasági tanintézetek szükséglete emelkedik 126.000 koronával, részben a budapesti állat­orvosi akadémiának szükséglete, részben az alsó gazdasági tanintézetek fejlesztése, részben pedig azon oknál fogva, hogy a debreczeni tanintézet­nek a Pallag-pusztára való áthelyezése van tervbe véve. 382.000 korona többlet van az állat­tenyésztés, a havasi és tejgazdaság czímén fel­véve, a mi a szarvasmarha- és sertéstenyésztés ezéljaira, továbbá apaállatoknak vásárlására és a tejgazdaság fejlesztésére szükségeltetik. A kultúrmérnöki intézmény kiadásai emel­kednek 70.000 koronával, részint új kultúrmérnöki hivatal felállítása, részint pedig annak következ­tében, hogy a nem egész évre bevett illetmények most már egész évre egészítendők ki. A kertészet és gyümölcsészet szükséglete 90.000 koronával emelkedik. A fatenyésztés és a gyümölcsértéke­sítés előmozdítása, továbbá lelkészi és tanítói tanfolyamoknak rendszeresítése idézi elő e több­letet. A selyemtenyésztés kiadásai 95.000 koro­nával, a földtani intézet kiadásai 32.000 koroná­val emelkednek, az előbbi a folytonos fejlődés, az utóbbi pedig annak következtében, hogy az intézet áj épületbe lesz áthelyezve. E tárcza rendkívüli kiadásai és beruházásai megoszlanak a szőlészet és borászat, a gazdasági műszaki hivatal-, a mezőgazdaság különböző ágai-, tan­intézetek és a ménesbirtok-gazdaságok között. Áttérek a vallás- és közoktatásügyi tárczára, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) és konstatálom, hogy valamint más években, úgy ez alkalommal is rendkivííli nagy emelkedés mutatkozik ennél a tárczánál. (Élénk helyeslés.) A többlet egészben véve5,333.000 korona, a melyből, igaz, 1,932.000 korona nem az állam saját bevételeiből, hanem kölcsönből volna fedezendő, ellenben a rendes kiadások növekedése 3,187.000 korona, az át­meneti kiadásoké pedig 212.000 koronát tesz ki. Ennél a tárczánál is a rendes kiadások emelke­dését elsősorban az 1893 : IV. törvényczikk végrehajtása is idézi elő, a mennyiben e czélra 123.000 korona többlet vétetett fel. Igen tete­mesen emelkedik azonban a felsőtanintézeteknek szükséglete, mert e czímen 729.000 koronával nagyobb összeget vettünk fel, a mely többlet azonban csak részben valóságos, egy igen jelen­tékeny részében átfutó természetű és visszavezet­hető arra az intézkedésre, a melyet a vallás-és közoktatásügyi miniszter úr az egyetemi tanárok fizetésének rendezése és a tanpénzeknek egyforma felosztása tárgyában tenni szándékozik. (Helyes­lés.) Ezen intézkedés következtében a tandíjak növekedése és az úgynevezett egyetemi rezervált alapnak inkamerálása folytán a kiadások teljes fedezetet találnak a bevételekben. A mi azonban ezen felül van, az már tényleg valóságos kiadási szaporulat, a mennyiben a dologi kiadások tete­mesen emelkednek a kolozsvári kórháznak és a budapesti új kórháznak megnyitása következtében. A középiskolák szükséglete emelkedik 131.000 koronával egy gimnáziumnak és egy reáliskolá­nak államosítása folytán, továbbá annak követ­keztében, hogy a tanári létszám szaporíttatván, annak költségei most már egész évre lesznek beillesztve. A felekezeti, törvényhatósági, községi és más iskolák állami segélyezésének czímén 111.000 korona kiadási emelkedés van, a mi kapcsolatos azokkal a szerződésekkel, a melyeket a t. miniszter úr az iskolafentartókkal kötött. Igen jelentékeny emelkedés van a népnevelési szükséglet czímén, (Élénk helyeslés.) a hol nem kevesebbel, mint 1,436.000 koronával nagyobb összeget irányoztunk elő. (Általános helyeslés és éljenzés a jobboldalon) Ez elsősorban arra vezet­hető vissza, hogy 200 új népiskolának létesítése van tervbe véve; (Élénk helyeslés.) továbbá az eddig létesített, de az évnek csak egy bizonyos részére felvett költségeknek egész évre való kiter­jesztése a létesített iskoláknál új osztályoknak alakítás, a a tanári létszám szaporítása, (Halljuk! Hafíjuk!) és a tanulók számának szaporodása

Next

/
Oldalképek
Tartalom