Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-481

34 481. országos ülés 1899. október 9-én, hétfőn. megkezdjük, a mi ismét 360.000 korona új kiadást von maga után, azt látjuk, hogy a kiegyezési törvények rendelkezései következtében ebben a költségvetésben a kiadások 21,794.000 koronával emelkednek, a mivel szemben azonban 28,000.000 korona bevételi többlet áll. Azonban nemcsak a kiegyezési törvények, hanem más törvényeink is jelentékenyen emelik a kiadásokat. így a tisztviselők illetményeinek rendezéséről szóló 1893 : IV. törvényczikk végrehajtása ebben az előirányzatban már végbefejezést fog nyerni és a költségeket itt kereken egy millió koronával emeli. És itt kötelességemnek tartom a t. háznak tudomására hozni, hogy az 1893 : IV. törvényczikk és az ezzel kapcsolatos intézkedések folytán a tisztviselők helyzetének javítására az államkincstár nem kevesebbet, mint, 10,000.000 koronát fordított ezzel az összeggel együtt. Ez pedig oly jelentékeny összeg, a melyről a mi viszonyaink között kicsinylőleg szólni nem lehet és nem szabad. (Helyeslés.) És ha ennek daczára mégis azt állítják, hogy a magyar állam az ö alkalmazottjai érdekében nem tett semmit, és hogy az, a mit tett, a semmivel egyenértékű, az tisztán a tényeknek nem ismerésén, vagy pedig félreismerésén alapszik. (Igás! Úgy van ! a jobboldalon.) Egy további törvényünk, az államvasuti beruházásról szóló törvény és az azzal kapcsolatos koronajáradék-kibocsátás kamatai és kezelési szükséglete 76í.000 koronával emeli a kiadásokat. A majorsági zsellérföldek megváltásáról szóló 1896 : XXV. törvényczikk 211.000 korona többlétet von maga után. Az ívj bűnvádi perrendtartás életbeléptetésének költségei 1,678.000 koronában nyernek kifejezést. Ezenkívül az állami anyakönyvekről szóló törvény 53.000 korona többletet, a betegápolási alapról szóló törvény 197.000 korona többletet, a szőlőfelujítási törvény 200.000 koronát, a párisi világkiállítással kapcsolatos állatkiállítás költségei 200.000 korona új kiadást, a tanítók és pedig a községi, felekezeti és állami tanítók fizetésének és ötödéves pótlékának rendezéséről szóló 1893-iki töivény 660.000 korona többletet, (Helyeslés a jobboldalon,) a kongnia rendezéséről szóló törvény ismét 200.000 korona többletet vonnak maguk után, úgy, hogyha mindezen külön törvényeken alapuló kiadási többleteket összegezzük, arra az eredményre jutunk, hogy e czímen 6,539.000 korona többlet mutatkozik ezen előirányzatban. A harmadik oka az emelkedésnek visszavezethető az üzemek és jövedékek fejlődésére. Ha ugyanis, t. képviselőház, azt akartuk elérni, hogy az üzemek hozadéka emelkedjék, hogy a bevételek emelkedjenek, természetesen fejleszteni kellett az üzemeket és ez a kiadások növekedését vonta maga után. Azért tehát, hogy e költségvetésben mintegy 13,000.000 korona bevételi többletet érhessünk el, az üzemeknél fokoztuk a kiadásokat8,600.000 koronával. Ugyancsak emelkednek a kiadások bizonyos csekély mértékben a beruházásoknál is, mert. habár a legtöbb kormányzati tárcza körében a beruházási szükséglet kisebb, mint a megelőző évben, a földmívelésügyi, a vallás- és közoktatásügyi tárczánál emelkedés van, a mely 369.000 korona többletet von maga után. A mi ezen az összegeken felül fenmarad, tudniillik 7.692.000 korona, ez már olyan összeg, oly kiadási emelkedés, a melylyel szemben materiális ellenérték nem áll, ez a tulajdonképeni többszükséglet, melvet az adminisztráczió külömböző ágai igényelnek. Ez az összeg az, a melyből a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a honvédelem, a vallás- és közoktatásügy, a földmívelési, az ipar, a forgalom stb. növekedő szükségletei nyernek kielégítést. Ha már most, t. képviselőház, az elmondottakat összegezzük, arra az eredményre fogunk jutni, hogy ezen 45—46 millió kiadási növekedésből 30,000.000 korona olyan, a mely már előre törvény által le volt kötve, és a melynél annak eldöntése, hogy beillesztessék-e ebbe a költségvetésbe, vagy nem: nem függött a kormány szabad elhatározásától, miután azokról már törvény rendelkezett. A mi növekedés ezenfelül marad, 16,176.000 korona, ez ismét két részre oszlik: az egyik az üzemek kiadásának növekedése, 8,600.000 koronával, a másik a tulajdonképeni adminisztrácziónális költségek növekedése 7,600.000 koronával. Ezeknek általánosságban való előterjesztése után, megengedi nekem a t. ház, hogy a részletek közül a fontosabbakat felemlítsem és felsoroljam azon nagyobb eltéréseket, a melyek a megelőző évi költségvetéssel szemben ezen előirányzatban foglaltatnak. (Halljuk! Halljuk!) A közösügyi költségekre nézve már voltam bátor felemlíteni, hogy azok a megelőző évi összegekkel megegyezők. A nyugdíjak szükséglete, sajnos, ez alkalommal is, tetemesen növekedett, a mennyiben 951.000 koronával nagyobb összeg van e czímen e költségvetésbe beillesztve. Ez folyománya részben az 1893 : IV. törvényczikknek, a mely a fizetéseket emelte, a minek arányában természetesen a nyugdíjak is emelkednek, másrészről a személyszaporításnak, a mely évrőlévre elkerülhetetlenül szükségessé vált. Az állami adósságok szükségletei emelkednek 626.000 koronával, a melyben két új tétellel találkozunk. Az első, a melyet már említettem, a bankadósság reánk eső részének visszatérítése és ez 360.000 korona, a másik a majorsági zsellérföldek megváltásának szükséglete, a mi 21Í.000 koronát tesz. Az egyes tárczák kölcsönei-