Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.
Ülésnapok - 1896-481
481. országos ttlés 1899. október ».én, hétfőn. 33 ebben a költségvetésben arany ázsió-számítás többé nem fordul elő, mintán valutánk arany valuta lévén, a koronaérték arany-érték lévén, a számítás mindenütt úgy történt, hogy 100 korona eg} enlőnek vétetett 42 arany forinttal. További változás ebben a költségvetésben az is, hogy az állami jószágok praelimináléja, a mely eddig a pénzügyi tárczánál szerepelt, most már a földmívelésügyi tárcza körében fordul elő, azon megállapodás következtében, a mely közöttem és t. barátom, a földmíveléstigyi miniszter közt jött létre, és a melyet szerencsénk volt a t. képviselőháznak bejelenteni. Azonkívül még különbözik az előbbisktől ez a költségvetés annyiban is, hogy a Vaskapuszabályozásnak külön előirányzata, a mely eddig évenkint előfordult, most már nem szerepel, miután a Vaskapunak törvény által rendelt szabályozási munkálatai be vannak fejezve. Tartalmilag, t. képviselőház, szintén igen jelentékeny eltérések mutatkoznak ebben a költségvetésben a megelőző évvel szemben, a melyek elsősorban és igen nagy mértékben a kiegyezési törvényekre vezethetők vissza, miután kiegyezési törvéoyeink egynémelyike igen jelentékeny kiadási és bevételi emelkedéseket von maga után, a minek nyomai ebben a költségvetésben találhatók. Nem lehet tehát csodálkozni azon, t. képviselőház, hogy az 1900. évi költségvetés úgy a kiadásoknál, mint a bevételeknél tetemesen magasabb összegekkel számol, mint a megelőző évi, mert — hogy csak egyet említsek, — a pénzverésnek törvény által történt elrendelése igen tetemes kiadási és bevételi emelkedést von maga után, és valamint 1893-ban a valuta rendezési akczió megindításakor a nagy pénzverés következtében nem kevesebb, mint 87 millió forinttal volt nagyobb a költségvetés a megelőző évinél, — természetesen csak átfutó tételként, mert megfelelő a bevétellel volt ellensúlyozva, — épúgy mostan is, ha nem is ily nagy mértékben, hanem sokkal szerényebb arányok között, magában véve a pénzverésről szóló törvényünk nem kevesebb, mint, 18 millió koronával emeli ennek a költségvetésnek átmeneti kiadásait és bevételeit. Azonban nemcsak a kiegyezési törvények, hanem más törvényeink is, a melyeket majd lesz szerencsém elősorolni, emelőleg hatnak erre a költségvetésre; hogy minő mértékben, azt részletesen fogom előterjeszteni. Mielőtt azonban ezt tenném, konstatálni kívánom számszerűleg, hogy az 1900. évi költségvetési előirányzatban a rendes kiadások 27,364.819 koronával, az átmenetiek 18,442.815 koronával, a beruházások 369.295 koronával emelkednek és így a kiadások emelkedése 46 millió 176.929 korona, a melylyei szemben azonKÉPVH. WÍJPLÓ. 1896—1901. XXIV KÖTET. ban 47,906.198 korona bevételi többlet áll. Ebből a 46,176.000 korona kiadási emelkedésből azonban, t. ház, 1,175,000 korona nem valóságos emelkedés, hanem csak a papiroson van és egy elszámolási intézkedésre vezethető vissza, nevezetesen a fémkohászat körében a számvitelről szóló törvényünk rendelkezésének megfelelőleg az eddigi nettó elszámolási rendszer helyébe a bruttó elszámolási rendszer tétetvén, ez úgy & kiadásoknál, mint a bevételeknél egy számszerű többletet 1,175.000 koronát eredményez, a mely azonban átfutó tétel lévén, a mérlegre semmiféle befolyást nem gyakorol. Marad azonban, ettől eltekintve, kerekszámban 45 millió korona valóságos emelkedés, a melynek indokolásával tartozom. Ezen emelkedés különösen a következő okokra vezethető vissza: először a kiegyezési törvényekre, másodszor egyéb törvényeinkre, harmadszor üzemek és jövedékek fejlesztésére, negyedszer csekély részben a beruházásokra és végre az admiuisztráczió különböző ágainak fejlődésére. A mi a kiegyezési törvényeket illeti, már volt szerencsém említeni, hogy az őtkoronások vereteséről szóló törvényünk, az azzal kapcsolatos intézkedésidíkel együtt, 18,700.000 koronányi emelkedést von maga után a kiadásban és valamivel többet a bevételben. (Helyeslés.) Az új fogyasztási adótörvények, nevezetesen a szeszadótörvény, a melyről méltóztatnak tudni, hogy a mezőgazdasági szeszgyáraknak különös kedvezményeket biztosít, a minek következtében e szeszgyárak szaporodására lehet számítani és ennek következtében az 1899 : XX. és XXIV. törvényczikkek intézkedései folytán a mezőgazdasági prémiumoknak emelkedése szintén jelentékeny emelését a költségeknek vonja maga után. A söradópótlékról megalkotott törvényünk azt rendeli, hogy Budapest székes fővárosban söradópótlékot szedni nem szabad; azonban az államkincstár a fővárosnak ekképpen eleső jövedelmeit a maga pénztárából pótolja. Ez szintén jelentékeny költségtöbbletet von maga után. Azután megalkottatván az átutalási eljárásról, a szeszadópótlékról, a söradópótlékról szóló törvényeink, mindezek az ellenőrzésnek fokozottabb mérvét tevén szükségessé, különösen a határokon, okvetlenül szükséges a pénzügyőrség létszámának szaporítása. Ennek következtében tehát itt is kiadási emelkedés mutatkozik, úgy, hogy a fogyasztási adó és a pénzügyőrség emelkedő költségei 2,736.000 korona emelkedést vonnak maguk után. Ha ehhez számítjuk még az új banktörvényt és illetőleg bankegyezményt, a melynek értelmében a nyolczvanmilliós bankadósság reánk eső részének visszafizetését már a jövő évben 5
