Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-478

478. országos ülés 1899. 6 Madarász József: T. képviselőház! Én azt igen jól tudom, hogy a kormány elnöke és azon párt, a mely őt támogatja, természetesen óhajtja, (Zaj.) . . . Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Madarász József: . . hogy az elődeik által 1867-ben megállapított törvény szerint történjék meg a megállapodás a két önálló állam között, tudniillik Magyarország és ő Felségének örökös tartományai között. (Halljuk! Halljuk !) Azonban nem az a kérdés, legalább az én részemről nem, hogy azért, mert a múlt évben sem lehetett másként, tehát most is csak úgy történjék, mint a múlt évben, hanem előre kell gondoskodnunk arról, hogy a mi akkor alkotmányellenesen történt, az többé ne ismétlődhessék. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Arra nézve igaza van Ugron Gräbor t. képviselőtársunknak, hogy mi már az 1867-iki törvény keletkezésekor megmondottuk az országgyűlési határozatok között levő javaslatunkban, hogy ez az 1867-iki kiegyezés sem Magyarországnak, sem az örökös tartományoknak alkotmányos jogát nem biztosítja, (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) hanem biztosítja egyedül a fejedelmi önkénynek döntését. {Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Tehát nem az a következés, hogy az történjék, a mi a múlt évben, hanem az, a mi az 1867-iki kiegyezést megalkotott elődök czélja is volt, hogy az esetre, ha nincs teljes alkotmányosság, helyre áll Magyarországnak ősi joga, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és az 1848-iki törvények szerint intézkedik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Annak oka tehát, a miért felállottam, az, (Halljuk! Halljuk!) hogy én nem törődöm azzal, hogy mit tart a többség, hanem javaslom és ajánlom, hogy ne lépjen a múlt év alkotmányellenes nyomdokaiba. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Remélem, hogy mindazok, a kik azt tavaly velünk ellenezték, ez évben is ellenezni fogják. (Helyeslés.) Én óhajtom, hogy megegyezés meg ne történjék, mert óhajtom, hogy az 1867-iki kiegyezés mielőbb eltöröltessék, és (Helyeslés a szélső baloldalon.) kijelentem, hogyha Magyarország alkotmányos jogaihoz híí akar lenni, mindaddig, míg a teljes alkotmányosság oda át biztosítva nincs — még ha a 67-iki kiegyezés alapján is, ezzel sem törődöm, habár én eltörlendőnek óhajtanám azt, — (Helyeslés a szélső baloldalon.) semmiáron sem szabad a közösügyes bizottságnak megválasztásához hozzájárulnia és én ahhoz hozzá nem is járulok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Rátkay László: T. képviselőház! Egyáltalában nem szándékozom az 1867 : XII. törvény czikket megvédelmezni, nem szándékozom pedig azért, mert meggyőződésem szerint veszély volt ipteiuber 29-én, pénteken, j 3 a hazára, hogy megalkottatott, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és, óhajtom azt a pillanatot, midőn az el fog töröltetni. (Halljuk! Halljuk !) Hogy most felszólalok és a t. miniszterelnök úr magyarázatára nézve korrekcziót, javítást akarok tenni, teszem ezt azért, mert abban a véleményben vagyok, hogyha az 1867 : XII. törvényczikk így fog magyaráztatni, be fog következni Magyarországra nézve az az időpont, midőn az 1867 : XII. törvényczikk végrehajthatlan lesz. A t. miniszterelnök úr azt mondotta, hogy az 1867 : XII. törvényczikknek fundamentumát és alapját képezi a teljes viszonosság mind a két országban. Igenis ez képezi, és ebből az alapelvből fejlődött ki, hogy teljes alkotmányosság legyen mind a két országban és mind a két ország alkotmányosan megállapított képviseletében. Ha az az okoskodás és érvelés állana, a melyet a t. miniszterelnök ár mondott, hogy jöhetnek körülmények, midőn vis major esetén végrehajthatatlan a törvény, ha állana, a mit a t. miniszterelnök úr a quóta-bizottság megválasztására vonatkozólag előhozott, hogyha a két parlament egymással nem érintkezhetik, jön a királyi döntés, akkor a törvényhozásra és a törvények megalkotására is áll, hogy a magyar országgyűlésben is jöhetnek elő olyan viszonyok, hogy a magyar képviselőház nem képes a törvényt megalkotni, a felsőházat nem tudjuk összehozni, vagy a felsőház nem tud intézkedni és akkor királyi szentesítés alá bocsátjuk a törvényeket, mert előállott a vis major esete. T. miniszterelnök úr, és t. ház! Ha már önök megalkották és elfogadták az 1867 : XII. törvényczikket, tessék azt minden alkotmányos garancziával és alkotmányos korlátaival együtt végrehajtani. Hogy a t. miniszterelnök úrnak beszédére felszólaltam, ismétlem, ezt nem azért tettem, mintha az 1867 : XII. törvényczikket akarnám megvédelmezni, hanem jelezni akarom azt az időpontot, mely nemsokára be fog következni, hogy az 1867 : XII. törvényczikk csődöt mond. (Igaz ! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Elnök : Szólásra senkisem lévén feljegyezve, felteszem a kérdést. A miniszterelnök úr indítványa az, hogy a hétfői ülésben a ház válaszsza meg a quóta-deputácziónak a képviselőházat megillető 10 tagját. (Fekiáltások a szélső baloldalon : Nem választjuk meg!) Kérem azokat a képviselő urakat, a kik ezt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a miniszterelnök úrnakaquóta-bizottságra vonatkozó javaslatát elfogadváii, azt a ház határozataként jelentem ki. T. ház! E szerint a hétfői ülés napirendjét fogja képezni a Kossuth Ferencz képviselő úr