Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-478

4?8. országos ülés 1899. szeptember 29-én, pénteken. 11 értelmében a két háznak előterjesztik a maguk munkálkodását; ha pedig a két országgyűlés sem tudna egymással megegyezni, akkor a kér­dést, az előterjesztett adatok alapján 8 Felsége, a király fogja eldönteni. Tehát a quótabizottsá­gok munkálkodása után következik a képviselő­háznak tárgyalása, és az osztrák alkotmányos képviseletnek a magyar alkotmányos képviselet­tel közvetlenül való érintkezés. (Úgy van! a szélső hálóidalon.) Ez a folyó évben nem történt még, tehát törvényeink értelmében be nem következett az az időpont, a midőn a quóta magasságának meg­állapítására nézve a korona dönthetne és határoz­hatna. És mégis döntés és határozat történt, a melyet törvényeinkkel megegyezőnek el nem is­merhetek ; nem ismerhetek el azért sem, mert az osztrák törvényeknek sem felel meg. Az osz­trák törvények szerint ő Felsége ezen döntést csak egy évre gyakorolhatja; ez nem azt teszi, hogy egy évre való prolongácziónak ily kivéte­les eszközökkel van helye és módja, de két-három esztendőn keresztül nincsen s mert akkor a parla­mentáris tárgyalások minden esztendő folyamán, aLajthán túl bármikor felfüggeszthetők és elkerül­hetők volnának. Holott az 1867: XII. törvény­czikk azért hozatott meg, hogy Magyarországnak alkotmányos képviselete Ausztriának alkotmányos képviseletével érintkezzék és a föltételek meg vannak állapítva, a melyeknél fogva az 1867 : XH. törvényczikk intézkedései foganatosíthatók és végrehajthatók; ezen föltételek egyike pedig, a mely erősen és határozottan van hangsúlyozva, az, hogy teljes alkotmányosság legyen Ausztriá­ban. (Igaz! Űgy van! a szélső hátoldalon.) Mert nem alkotmányosan kormányzott népekkei 'mi, alkotmányos és alkotmányos törvényeinkké! élő nemzet, nem érintkezhetünk. Nekünk biztosítékot nyújt az, hogyha Ausztriában az alkotmányosság teljes és minden részeiben és intézkedéseiben föntartatik. Ha pedig az alkotmányosság sérel­met szenved és a 14. §. jogtalan és helyte­len alkalmazásával ott a kormányzás csak mes­terséges módon és nem alkotmányos úton tartatik fenn, az veszélyt involvál magában, mely a múlt év végén Magyarországot is fenyegette, hogy azon alkotmányt megkerülő és mellőző intézkedé­sek majd itt is kedvet nyújtanak hasonló meg­kerülő lépésekre, az alkotmányosság mellőzésére, mihelyt annak szükségét fogják látni. (Űgy van! Űgy van! helyeslés a szélső baloldalon.) Az ország alkotmányos törvényei nemcsak arra szolgálnak, hogy a hatalmat kezelők számára a hatalom kezelését minél kényelmesebbé tegyék, hanem egyúttal korlátokat állítanak fel a népek javára, (Űgy van/ Úgy van!) melyeknek megszegése és túllépése egyúttal a népek szabadságát, alkotmá­nyát, s jogi életének biztonságát veszélyezt (Úgy van! Úgy van! Zajos helyeslés a szélső hal­oldalon.) Én előre kijelentem, hogy nem leszünk haj­landó ahhoz hozzájárulni, hogy máskép, mint szigorúan a törvény szerint döntessék el a quóta kérdése. Ha pedig Ausztriában nem tudják a teljes alkotmányosság mellett teljesíteni azon kötelezettségeket, melyeket az 1867-iki törvények rájuk rónak, melyeket a?. 1867 :XII. törvényczikk ránk ró, — de nemcsak önmagában, hanem a kölcsönösség és viszonosság feltételével, mert a törvény életbeléptetési záradéka azt mondja, hogy ezen törvény csak akkar lép hatályba, ha az en­nek megfelelő és a viszonosságot és kölcsönössé­get feltételező törvényeket Ausztriában is meg­hozták, —• akkor azon törvények, melyek ezen kölcsönösséget és viszonosságot tartalmazzák, Ausztriában végrehajthatatlanokká válnak és abban a pillanatban Magyarországon is végrehajthatat­lan ezen törvény, s a nemzetnek visza kell térnie a maga természetes állapotára, vissza a 48-as törvényekre. (Úgy van! Úgy van! Zajos helyeslés a szélső halóidalon.) Polczner Jenői Már két év óta végre­hajthatatlan ! Ugron Gábori Ezért, t. ház, mi teljes nyugalommal (Derültség. Felkiáltások jóhhfelől: Látjuk!) nézzük a bekövetkezendő eseményeket, mert látjuk, hogy pártunk felfogásának az esemé­nyek igazat adtak. Igazat adtak annak, a mit hirdettünk három évtizeden keresztül, hogy az 1867: XII. törvényczikk nem felel meg, hogy az egy mesterséges gépezet, mely csak a rendes és nagyon pontosan szabályozott korszakokban és időkben felel meg hivatásának, a mely pillanat­ban azonban az idők megrendülnek, midőn a gépezet egyes része felmondja a szolgálatot, az egész szervezet, mint minden mesterséges és nem természetes gépezet, nem tudja önmagát korri­gálni, hanem megakad és felmondja a szolgála­tot. Igazat adtak tehát nekünk az ausztriai esemé­nyek; csak azt kell elvárni, hogy a nemzetnek legyen bátorsága és ereje a törvény alapjára állani és azoknak a törvényeknek érvényességét kivánni, melyek az ő természetes állami jogosult­ságának kivívásához vezették és fognak vezetni a jövőben. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Én azzal, a mit Ugron Gábor t. képviselőtársam hangsúlyozott, hogy az 1867 : XII, törvényczikk által előirt módon kell eljárni, teljesen egyet­értek ; ez az én álláspontom is. 0 is úgy akarja, én is úgy akarom. Lehet, és úgy látszik, hogy ezen törvény alkalmazásának kérdésében a quótát illetőleg van azonban köztünk némi eltérés. De én azt hiszem, hogy arra vonatkozólag már ez a ház állást foglalt, hogy ez a törvény mikép dö és mikép alkalmazandó. Azért azt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom