Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-486

486. országos íUes 1899. november (>-á% hétfőn. 117 Egy másik oka pedig az, hogy a jelen kormány nem képes a nemzet önérzetét megvédeni a közös hadsereg túlkapásai ellen, (Úgy van! Úgy van! a sisélső baloldalon.) daczára annak, hogy közös hadseregnek fentartásához a magyar állam pénzével és vérével járul. Példa reá a Hentzi-ügy, (Úgy van! a szélső baloldalon.) a melyről csak röyiden jegyzem meg azt, hogy az a közös hadsereg, a melyet a magyar nemzet pénzével és vérével tart fenn, eljött a magyar földre a magyar király nevében megörökíteni azoknak a zsoldosoknak emlékét, •a kik Magyarország ellen küzdöttek fegyveres kézzel, és ha lett volna rá elég erejük, meggyilkolták volna Magyarországot. (Úgy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Egy másik példa reá továbbá a »Hier« és a »Jelen« kérdése. Botrányos dolog az, hogy Magyarországon a magyar embert bebö'rtönzik azért, hogy magyarul beszél, midőn szolgálatra jelentkezik egy oly hadseregnél, a melynek a törvény szerint magyar hadseregnek kellene lennie. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha a zászlóra való felesküvés magyar nyelven jó, akkor jónak kell lennie annak is, ha egy kapitány előtt magyarul jelentkezik az a magyar honpolgár. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Ezen általános politikai okok, a melyeket csak röviden adtam elő, s a melyeket nem is fogok hosszasabban tárgyalni, mert fájdalommal látom, hogy a ház az iudemnity iránt nem érdeklődik, ezek az okok igazolják a körülöttem ülő pártnak bizalmatlanságát, de hozzá kell tennem, hogy elég ok volna arra, hogy ne szavazzuk meg az indemnityt, már magában, az is, hogy valóságos abnzussá vált már a magyar kormányok részéről, hogy minden évben indemnityt kérnek arra, hogy a következő évnek harmadrészében, megszavazott költségvetés nélkül kormányozhassanak. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez, t. ház, világos megsértése az országgyűlés egyik legszentebb jogának: a budget-jognak. Erre nézve is szívesen idézem Deák Ferencz szavait, minthogy a t. miniszterelnök úr magát Deák Ferencz tanítványának szokta vallani. Deák Ferencz 1868. október 27-én a következőket mondta (olvassa): »Az 1848: IV. és az 1867: X. törvényczikkek határozottan azt rendelik, hogy minden országgyűlésen megállapítandó a jövő évnek költségvetése. Ez az alkotmánynak annyira sarkalatos törvénye, hogy egy parlamentáris kormány e törvény teljesítése nélkül fenn nem állhat. « Deák Ferencz véleménye tehát az volt, hogy oly kormány, a mely nem alkalmazkodik, ehhez a törvényhez, alkotmányosan fenn nem állhat. íme tehát Deák Ferencz véleménye szerint a jelen kormány sem állhatna fenn, mert magáévá tette azt az abuzust, a mely évről-évre ismétlődik és a jövő év egy részében megszavazott költségvetés nélkül szándékozik kormányozni. Mindezekből az okokból pártom elég indokot merít az indemnitynek meg nem szavazására és a mellett, hogy hozzájárulok azon esetleges határozati javaslatokhoz, a melyeket pártomnak más tagjai is benyújtanak, részemről a párt nevében a következő határozati javaslatot nyújtom be: »Mondja ki a ház, hogy a jelen kormány iránt bizalommal nem viseltetik és ennek a kormánynak nem ad indemnityt a következő okokból: 1. Mert a magyar állam függetlenségét és önállóságát korlátozó 67-es ftgynevezett kiegyezés alapján áll ; 2. mert nem igyekszik még ezen az alapon . sem tényleg érvényesíteni az országnak olyan jogait, a melyeknek érvényesülése közelebb hozná az országot az állami függetlenséghez és mert megelégszik az ország jogainak papirosra irt fentartásával; 3. mert nem képes megőrizni a nemzet önérzetét attól, hogy ismételten meg ne sértessék olyan közegek által, a melyek az ország adójából élnek.« Ajánlom határozati javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés és éljenzés a szélső baloldalon.) Tóth János jegyző : Mócsy Antal! Mócsy Antal: T. ház! Jó ideje annak, hogy e házban beszéltem, s most, midőn a néppárt nevében a szőnyegen lévő javaslathoz hozzászólok, igen rövid leszek, és így annál is inkább kérem a t. háznak becses figyelmét és kegyes elnézését. Az előttem szólott t. képviselőtársam a függetlenségi párt.nevében azon az alapon tagadta meg a javaslatnak elfogadását, mert nem barátja a 67-es kiegyezésnek és inert ezen az alapon is a kiegyezést biztosítva nem látja. E tekintetben a néppárt bizalmatlanságot nem fejezhet ki, mert a 67-es alapon állván, abban a reményben van, hogy ez alapon mind a dinasztiának, mind a monarchiának, mind a két birodalomnak az érdekeit jóakaratúlag, jóhiszemííleg kölcsönösen megvédeni a 67-es alapon lehet. Hiszi e párt, a túlsó birodalomban még ez idő szerint sajnálatos jelenségek daczára is azt, hogy végre is ott a monarchiának magasabb érdekeire való tekintettel nyugodtabb felfogás fog lábra kapni és végre is a 67-es alapon a kiegyezés a két birodalom közt a törvények értelmében létesülni fog. És hogy valóban a törvények értelmében fog létesülni, a 67-es alap meghamisítása nélkül, arra nézve a néppárt a t. miniszterelnök úr személyében még garantiát is vél feltalálhatni. Ezen az alapon tehát