Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.
Ülésnapok - 1896-486
118 486. országos ülés 1889. novemlber 6»än, hétfőn. a néppárt részéről bizalmatlanság fenn nem forog. A néppárt méltányolja meg azokat az okokat is, a melyek ezen javaslatnak beterjesztésére a t. kormányt birták, illetve tulajdonképen kéuyszerítették. Sőt megelégedéssel látja a néppárt, hogy a t. kormány a néppárt programmjának több pontja értelmében kíván eljárni. így különös megelégedéssel látta a néppárt azt, hogy a t. kereskedelemügyi miniszter úr hivatalbaíépésének alkalmával minisztériumának központi vezetésében a vasárnapi munkaszünet teljes betartására nézve intézkedett. (Helyeslés bálfelől.) Sőt, nem ugyan miniszteri minőségében, de mint egy keresztény egyháznak buzgó hivő tagja, nyíltan hangoztatja az evangéliumi szellem ápolásának a szükségét. Vajha minisztertársai is követnék a kereskedelemügyi miniszter urat és az összes minisztérium mielőbb indíttatva érezné magát arra, hogy oly intézkedéseket létesítsen, melyek a vasárnapi teljes munkaszünetet biztosítsák. (Helyeslés balfelöl.) Megelégedéssel és helyesléssel fogadja a néppárt a t. pénzügyminiszter úrnak a költségvetés beterjesztése alkalmával tartott expozéja' ban tett azon igéretét, hogy a kormány valahára az adónak arányosabb és igazságosabb felosztása czéljából az egyenes adók reformját már közelebb napirendre fogja tűzni. Ama módozatokhoz, melyeket a t. pénzügyminiszter úr akkor megemlített, majd lesz a pártnak sok szava; ezúttal azonban, azt hiszem, hogy azokra kiterjeszkedni nem volna helyes. De a létminimum kérdésében, mely úgy látszik a kormány által a néppártnak programmjából lett átvéve és a mely az újításnak legradikálisabb részét teszi és igen-igen megfontolandó és mivel e tekintetben a néppárt álláspontja eltér a kormány álláspontjától, igen röviden kívánok ahhoz szólni, hogy a különböző felfogásokat jelezzem. (Halljuk! Halljuk! bálfelől.) A t. kormány az adómentességi minimumot 800 forintban kívánja megállapítani. A néppárt programmja fix összeget nem állapít meg, de azt mondja, hogy hazai viszonyainknak megfelelő adómentes létminimumot kivan megállapíttatni. Azt hiszem, hogy az ellen senkinek kifogása nincsen. Ámde, t. ház, hazai viszonyaink közt az a 800 forint nem mindenütt 300 forint. Néhol bőségesen elég, máshol igen-igen kevés. Mindnyájan tudjuk, hogy az országnak vannak oly vidékei, hol a hús felerészében vagy háromnegyed részével olcsóbb mint az alföldön, vagy a nagy városokban. Az ilyen vidéken a 300 forint többet ér, mint az alföldön 400—500 forint. Az ilyen vidéken kissebb számú család 300 forintból bizonyos kényelemmel is megélhet; holott az alföldön és a nagy városokban nyomorogni kénytelen, mert eanek a 300 forintnak felét, esetleg kétharmadrészét csupán a lakásra kell odafizetni. Szóval az ország viszonyainál fogva némely vidéken a 300 forint Öt-hat tagból álló család eltartására is elégséges; míg más vidéken kétannyi is alig elégséges. Azért, hogyha az adómentes létminimum megállapításával a szegény népen csakugyan segíteni akarunk, akkor szerény véleményem szerint oly összegben kell az adómentes létminimumot megállapítani, mely összegből az egyes családok a fentartásukra múlhatatlanul szükséges kiadásokat fedezhessék. Mivel pedig az ország vidékei és az egyes családok személyes viszonyainál fogva az összeg, mely erre szükséges, változó, azért nem lehet az adómentes létminimumot fix összegben megállapítani. Szerény véleményem szerint, némely vidéken 200 forint is elég, ennél lehetne tehát kezdeni, de az összeg a viszonyokhoz képest esetleg 500—600 forintig is emelkednék. Ennek bővebb kifejtését és indokolását más alkalomra Nagyom fenn, mert sok szempontból lehet a kérdéshez szólni. Ezúttal csak figyelmeztetni akartam a t. béuzügyminiszter urat a mi felfogásunkra. Megelégedéssel vette a néppárt a belügyminiszternek legutóbb megjelent, a földadó-minimum kinyomozására vonatkozó ós záros határidőket is tartalmazó rendeletét, melyre okvetlenül szükség van, hogy a választók jegyzékének összeállítása a törvény értelmében valahára megtörténjék egyrészt, másrészt hogy a visszaélések tág kapuja bezárassék. (Halljuk! Halljuk! a haloldal hátsó padjain.) Igaz, hogy a t. miniszterelnök úr ezzel csak a kúriai bíráskodásról szóló törvénynek, illetve a pártközi paktumnak tett eleget, ámde a korábbi kormányoknak is régen kellett volna intézkedniök ily irányban. Hiszen már az 1894 : XXXIII. törvényczikk értelmében kellett volna ily rendeletet kibocsátani, és mégis épen egy negyed századig kellett az országnak ily rendeletre várakoznia. Ne vegye rossz néven a t. belügyminiszter úr, ha figyelmeztetem arra, hogy figyeljen gondosan a végrehajtó közegek működésére. (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Mert ne gondolja, hogy az eddig menesztett pár főispán távozásával a levegő már megtisztult. (Igás! Ügy van! a baloldal hátsó padjain.) Mert a mindennapi tapasztalás, de különösen a fuvarozási költségeknek a választások alkalmára némely törvényhatóságokban túlmagasan történt megállapítása azt mutatja, hogy még egyáltalán nem halt ki a basaszellem, mely fölfelé csúszik-mászik, egészen a kaftáu-szegély csókolásáig megalázkodik, (Igás! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) lefelé, illetőleg a polgárokkal szemben, önkénykedésben, pöffeszkedésbeu nyilvánul, (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) úgyannyira, hogy az illetők a törvényhatóságoknak, illetve a járásoknak uraiként viselkednek, holott a dolog természeténél fogva és a törvény értelmében
