Képviselőházi napló, 1896. XXIV. kötet • 1899. szeptember 28–november 30.

Ülésnapok - 1896-485

486, országos ülés 1809. november 4-én, szombaton. f } j alakjában a szerződő államok kormányaival közöltetett. A közlekedésügyi bizottság meggyőződött arról, hogy a pótegyezmény oly intézkedéseket tartalmaz, a melyek a bel forgalomban, valamint az osztrák-magyar birodalom területén lévő szomszédos, illetőleg csatlakozási forgalomban már részben érvényesíttettek is. Meggyőződött továbbá arról, hogy az egyezmény oly intézkedéseket tartalmaz, a melyek adminisztratív és közforgalmi szempontból, úgy a vasutak érdekeit, mint a szállító közönség igényeit és követeléseit nagy mértékben vannak hivatva kielégíteni. Mindezeknél fogva javasolja a közlekedésügyi bizottság, méltóztassék a bemutatott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni s hasonló ezélból a főrendiházhoz is htívm.(Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senkisem lévén feljegyezve, kérdem a t. házat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául méltóztatik-e elfogadni ? (Általános helyeslés.) A törvényjavaslat általánosságban elfogadtatott, következik a részletes tárgyalás. Perczel Béni jegyző (olvassa a tőrvényjavaslatnak cdmét és 1—5 §-ait, valamint a pótegyezmény szövegét). Elnök: Kérdem a házat, méltóztatik-e a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadni ? (ÁltaImos helyeslés.) A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, annak harmadszori olvasása a legközelebbi ülésre fog kitűzetni. Perczel Béni jegyző: Rosenberg Gyula, a közgazdasági bizottság előadója! Rosenberg Gyula előadó: T. képviselőház! Van szerencsém a közgazdasági bizottság nevében a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény alapján kiadott kereskedemügyi miniszteri rendeletről szóló jelentést (írom. 679, 710) beterjeszteni, azzal, hogy méltóztassék annak kinyomatásáról, szétosztásáról és napirendre tűzéséről intézkedni. (Helyeslés.) Elnöki Ki fog nyomatni, szét fog osztatni, és annak idején napirendre fog tűzetni. Következnek a napirendre tűzött miniszteri válaszok, nevezetesen a miniszterelnök úr mint belügyminiszter válasza Lukáts Gyula t. képviselő úr interpellácziójára. / Szili Kálmán miniszterelnöki T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Lukáts Gyula képviselő úr azt a kérdést intézte hozzám, hogy miután Seper Kajetán kispesti lakos a községből kitolonczoltatott és a községben lakás neki megtiltatott, állítólag azért, mert az elöljáróság ellen zsurnalisztikái utón föllépett (olvassa): »Tett-e Seper a közbiztonság vagy a közerkölcsök ellen oly kihágást, mely a vele szemben elkövetett eljárást igazolja; ha nem tett, mit szándékozik a belügyminiszter úr tenni azon közigazgatási közegekkel, a kik egyéni gyűlölködésből a felsőbb hatóságokat félrevezették és az egyéni szabadságon ily súlyos sérelmet ejtettek ?« Erre vonatkozólag van szerencsém válaszomat a következőkben megadni : Seper Kajetán a kispesti elöljáróság által a községből kitiltatott és eltolonczolása el lett határozva. Hozzám részéről felebbezés érkezvén, én azonnal elrendeltem az ügy megvizsgálását, azzal, hogy a kérdésről hozzám jelentés terjesztessék. Ebből a jelentésből és az ügy megvizsgálásából az derűit ki és azon meggyőződésre jutottam, hogy Seper ellen szabálytalanul történt az eljárás, és miután azt sem ebben, sem más esetben el nem tűröm senki irányában sem, a községnek ezt a végzését megsemmisítettem és az eltolonczolásra vonatkozó határozatot félre tétetni rendeltem, a kérdést szabályos és rendes törvényes úton való eljárásra utasítva. Ez meg is történt, Seper ezen végzés következtében ott maradt Kispesten. A dolog a törvény rendes útján tágyaltatott és a pégén neki az ottmaradás megengedtettett, az eltolonczolási eljárás ellenében teljesen be lett szüntetve és a monori szolgabíró augusztusban kelt rendeletével neki a Kispest községben való letelepülést batározatilag meg is engedte. Gondolom, ezzel ez az egész kérdés elintéztetett, teljesen úgy, a mint a dolog érdeme a törvéuy alapján igazság szerint követelte. A vizsgálatból az nem tűnt ki, hogy a községi elöljáróság rosszhiszeműleg járt volna el és így a község ellen további eljárásnak szükségét nem láttam fenforogni, miután a kér* dést érdemileg az illetőnek kívánsága és előadott jogosult motívumai értelmében intéztem el. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Lukáts Gyula: T. ház! A belügyminiszter úr válaszát megnyugvással veszem tudomásul, és hozzá teszem, hogy itt volna az ideje, hogy Magyarországon a jog előnyeit mindenki élvezhesse, még azok is, a kik kevésbbé méltók arra, és hogy azokból, a miket a miniszter úr az iratokból látott, és a miken okulva hozta ezt a jogos, igazságos végzését: meggyőződhetett azokról a viszás állapotokról, a melyek Kispesten még ma is uralkodnak. És habár a miniszter úr ez alkalommal nem tartotta is szükségesnek az illető közegek ellen való eljárást, a kényszer folytán, maguk a közigazgatás hatóságok által tétettek meg a kellő lépések és ezek alapján, sőt egyes hivatalnokok fel is függesztettek. Mindezeket figyelembe véve, miután tudom, vagy legalább látom, hogy a kipesti dolgokkal még gyakran kell a miniszter úrnak foglalkoznia, csak arra kérem kegyeskedjék más alkalommal is ilyen jogosan és igazságosan és a mi fő, gyorsan eljárni, mint ebben az esetben tette. Ismétlem, a választ meg-