Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-465
36 465. országos ülés 1899. jnnlns 21-én, szerdán. szerződések tárgyalásába nem bocsátkozunk. De el van látva még egy szankezióval, hogy a viszonosság megszűntével kapcsolatos következményeket vonja maga után, ha a kellő időben Ausztria velünk az autonóm vámtarifa tekintetében meg nem egyezik. A mi már most ezt a viszonosságot illeti, méltóztatnak tudni, hogy az osztrák kormány a viszonosságot az osztrák alkotmány 14. §-a alapján lépteti életbe. (Nagy derültség és mozgás a szélső baloldalon.) Kérek egy percznyi türelmet. Hát, t. ház, én elismerem, hogy ez nem valami föltétlen biztosíték... (Egyhang a szélső haloldalon: De nem is láttuk az irást! Hol van?) Bocsánatot kérek, a viszonosságot valamikép csak életbe kell léptetni odaát, (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) mert hogyha nem léptetik életbe, a törvény az esetre kimondott következményei beállanak. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ez nem valami feltétlen biztosíték, mert hogyha az osztrák parlament munkaképes, összejön és a tekintetben hoz határozatot, hogy ez hatályon kivül helyeztetik, s akkor ennek hatálya megszűnt. De, bocsánatot kérek, nem is ebben keresem én e törvénynek legfőbb biztosítékát. E biztosíték abban rejlik, hogy Ausztria gazdasági élete még sokkal inkább igényli és követeli a szabad forgalom fen tartását, mint a mienk, (Derültség és mozgás a szélső baloldalon.) mert sokkal nagyobb károkat szenvedne Ausztria gazdasági élete a szabad forgalom megszüntetése által, mint a mienk. Ha ennek daczára a szabad forgalom Ausztria részéről megsértetnék, vagy a feltételek be nem tartatnának, akkor a törvényjavaslat 5. §-a alapján megfogjuk a kellő és egyedül helyes és méltó választ találni. Áttérek már most azon érdemleges változtatásokra, a melyek a tervezett rendezés folytán a jelenlegi helyzettel . . . (Nagy nyugtalanság a a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rosenberg Gyula előadó: ... és az ezt megelőző vámszövetségi állapottal szemben eszközöltettek. E tekintetben túl kell terjeszkednem a törvényjavaslat keretein, mert a törvényjavaslat maga csak egy kérdést szabályoz. (Zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. Oly nagy zaj van, hogy lehetetlen a szónokot hallani. Polónyi Géza: Nagyon szépen honorálják az előadójukat! (Nagy zaj és felkiáltások a jobb' oldalon; Halljuk I Halljuk!) Rosenberg Gyula előadó: A többiek nem magában a törvényjavaslatban foglaltatnak, minthogy annak struktúrájánál fogva abba bele nem illettek volna., hanem mint oly természetű* kérdések, a melyek eddig is részben egyes módozatok tekintetében, rendeleti úton voltak szabályozva, részben csupán adminisztratív intézkedéseket tételeztek fel, mint például a díjszabási kérdések. Ausztriával szemben ezek egyezményileg biztosíttattak. A törvénylavaslat magában foglalja és szabályozza azon visszásság megszüntetését, mely eddig az adóvisszatérítések és a kiviteli jutalmak tekintetében létezett. Méltóztatnak tudni, hogy az eddigi felosztási mód teljesen jogosulatlan volt, károsodásunkra vezetett, a mennyiben nemcsak annyit fizettünk, a mennyi megfelelt tényleges kivitelünknek, hanem még azonfelül is. Ezentúl ez megszíínik és minden állam saját kivitele arányában fogja fizetni az adóvisszatérítéseket és a kiviteli jutalmakat. A törvényjavaslaton kivül eszközlendő változtatások azonosak azon változtatásokkal, melyek a visszavont vámszövetségi törvényjavaslatban foglaltatnak. Ezek közű! különösen a következőket akarom kiemelni: (Halljuk ! Halljuk! balfelől. Nagy zaj jobbfelől.) Elnök (csenget ).* Csendet kérek, t. képviselő urak! Rosenberg Gyula előadó: A tarifális kérdések tekintetében érdekeinket különösen két irányban kellett biztosítani. Az egyik az volt, hogy a külföldi fogyasztási terűletek az ausztriai prohibitiv vasúti tarifákkal tőlünk el ne zárassanak. Ebből a czélból a két állam államvasúti igazgatóságai utasíttattak, hogy egyenes átmeneti tarifa felállításához hozzájárulni tartoznak és az azokban alkalmazandó díjtételek nem lehetnek magasabbak, mint a jelenleg érvényben levő díjtételek. De egy másik irányban is meg kellett védeni érdekeinket, és pedig az átmeneti forgalom tekintetében oly irányban, hogy az a visszásság megszűnjék, a mely eddig tényleg létezett, például, hogy orosz búza Svájczba vagy Bajorországba, ezen reánk né?ve esetleg fontos fogyasztési piaczokra olcsóbb egységtételek mellett vitessék, mint a mi gabonánk. E tekintetben is megállapíttatott az orvoslás módja és felvétettek diszpozicziók. Egyik legfontosabb kérdés, a mely a kiegyezés keretén belül megoldásra várt: az állatforgalomnak és annak biztosításának kérdése. Ez a vámszövetség fennállásának idejében a legtöbb és legjogosúítabb panaszra adott alkalmat. Teljesen elviselhetetlen volt, t. képviselőház, azon elbánás, a melyet e tekintetben Ausztria részéről tapasztaltunk. Megtörtént — tapasztalatból tudja talán mindegyikünk, — hogy egy-egy járványnak szórványosan egy községben való fellépése, vagy egyetlen tőlünk eredő szállítmány egy állatának megbetegedése elég volt arra, hogy a behurczolás elleni védekezés czímén egész megyékre, de sokszor az ország
