Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-465

36 465. országos ülés 1899. jnnlns 21-én, szerdán. szerződések tárgyalásába nem bocsátkozunk. De el van látva még egy szankezióval, hogy a vi­szonosság megszűntével kapcsolatos következmé­nyeket vonja maga után, ha a kellő időben Ausztria velünk az autonóm vámtarifa tekinteté­ben meg nem egyezik. A mi már most ezt a viszonosságot illeti, méltóztatnak tudni, hogy az osztrák kormány a viszonosságot az osztrák alkotmány 14. §-a alapján lépteti életbe. (Nagy derültség és mozgás a szélső baloldalon.) Kérek egy percznyi türelmet. Hát, t. ház, én elismerem, hogy ez nem valami föltétlen biztosíték... (Egyhang a szélső haloldalon: De nem is láttuk az irást! Hol van?) Bocsánatot kérek, a viszonosságot valamikép csak életbe kell léptetni odaát, (Mozgás és zaj. Elnök csenget.) mert hogyha nem léptetik életbe, a törvény az esetre kimondott következményei beállanak. (Mozgás a szélső baloldalon.) Ez nem valami feltétlen biztosíték, mert hogyha az osz­trák parlament munkaképes, összejön és a tekin­tetben hoz határozatot, hogy ez hatályon kivül helyeztetik, s akkor ennek hatálya megszűnt. De, bocsánatot kérek, nem is ebben keresem én e törvénynek legfőbb biztosítékát. E biztosíték ab­ban rejlik, hogy Ausztria gazdasági élete még sokkal inkább igényli és követeli a szabad for­galom fen tartását, mint a mienk, (Derültség és mozgás a szélső baloldalon.) mert sokkal nagyobb károkat szenvedne Ausztria gazdasági élete a szabad forgalom megszüntetése által, mint a mienk. Ha ennek daczára a szabad forgalom Ausztria részéről megsértetnék, vagy a feltéte­lek be nem tartatnának, akkor a törvényjavaslat 5. §-a alapján megfogjuk a kellő és egyedül helyes és méltó választ találni. Áttérek már most azon érdemleges változta­tásokra, a melyek a tervezett rendezés folytán a jelenlegi helyzettel . . . (Nagy nyugtalanság a a jobboldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rosenberg Gyula előadó: ... és az ezt megelőző vámszövetségi állapottal szemben esz­közöltettek. E tekintetben túl kell terjeszkednem a törvényjavaslat keretein, mert a törvényjavas­lat maga csak egy kérdést szabályoz. (Zaj a jobb­oldalon.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. Oly nagy zaj van, hogy lehetetlen a szó­nokot hallani. Polónyi Géza: Nagyon szépen honorálják az előadójukat! (Nagy zaj és felkiáltások a jobb' oldalon; Halljuk I Halljuk!) Rosenberg Gyula előadó: A többiek nem magában a törvényjavaslatban foglaltatnak, mint­hogy annak struktúrájánál fogva abba bele nem illettek volna., hanem mint oly természetű* kér­dések, a melyek eddig is részben egyes módo­zatok tekintetében, rendeleti úton voltak szabá­lyozva, részben csupán adminisztratív intézkedé­seket tételeztek fel, mint például a díjszabási kérdések. Ausztriával szemben ezek egyezményi­leg biztosíttattak. A törvénylavaslat magában fog­lalja és szabályozza azon visszásság megszünte­tését, mely eddig az adóvisszatérítések és a kiviteli jutalmak tekintetében létezett. Méltóztatnak tudni, hogy az eddigi felosztási mód teljesen jogosulat­lan volt, károsodásunkra vezetett, a mennyiben nemcsak annyit fizettünk, a mennyi megfelelt tényleges kivitelünknek, hanem még azonfelül is. Ezentúl ez megszíínik és minden állam saját kivitele arányában fogja fizetni az adóvisszatérí­téseket és a kiviteli jutalmakat. A törvényjavaslaton kivül eszközlendő vál­toztatások azonosak azon változtatásokkal, melyek a visszavont vámszövetségi törvényjavaslatban foglaltatnak. Ezek közű! különösen a következő­ket akarom kiemelni: (Halljuk ! Halljuk! balfelől. Nagy zaj jobbfelől.) Elnök (csenget ).* Csendet kérek, t. képviselő urak! Rosenberg Gyula előadó: A tarifális kérdések tekintetében érdekeinket különösen két irányban kellett biztosítani. Az egyik az volt, hogy a külföldi fogyasztási terűletek az ausz­triai prohibitiv vasúti tarifákkal tőlünk el ne zárassanak. Ebből a czélból a két állam állam­vasúti igazgatóságai utasíttattak, hogy egyenes átmeneti tarifa felállításához hozzájárulni tartoz­nak és az azokban alkalmazandó díjtételek nem lehetnek magasabbak, mint a jelenleg érvényben levő díjtételek. De egy másik irányban is meg kellett védeni érdekeinket, és pedig az átmeneti forgalom tekintetében oly irányban, hogy az a visszásság megszűnjék, a mely eddig tényleg létezett, például, hogy orosz búza Svájczba vagy Bajorországba, ezen reánk né?ve esetleg fontos fogyasztési piaczokra olcsóbb egységtételek mel­lett vitessék, mint a mi gabonánk. E tekintetben is megállapíttatott az orvoslás módja és felvétettek diszpozicziók. Egyik legfontosabb kérdés, a mely a ki­egyezés keretén belül megoldásra várt: az állat­forgalomnak és annak biztosításának kérdése. Ez a vámszövetség fennállásának idejében a legtöbb és legjogosúítabb panaszra adott al­kalmat. Teljesen elviselhetetlen volt, t. képvise­lőház, azon elbánás, a melyet e tekintetben Ausztria részéről tapasztaltunk. Megtörtént — tapasztalatból tudja talán mindegyikünk, — hogy egy-egy járványnak szórványosan egy község­ben való fellépése, vagy egyetlen tőlünk eredő szállítmány egy állatának megbetegedése elég volt arra, hogy a behurczolás elleni védekezés czímén egész megyékre, de sokszor az ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom