Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-465

465. országos ttlés 1899. június 21-én, szerdán. 37 egész területére kiterjedő, messzemenő tilalmak lép tettessenek életbe. Ennek 'a tűrhetetlen állapotnak, ennek a visszásságnak megszüntetését eszközölni kellett, és ezt igen fényesen oldotta meg a kormány. Komjáthy Bélai Tetszett olvasni? Mi még nem. Rosenberg Gyula előadó: Méltóztassék elolvasni a múlt vámszövetségi törvényjavaslathoz beterjesztett végrehajtási módozatokat. A miniszter úr a bizottságban kijelentette, hogy ezek teljességükben érvényben fognak tartatni. Ebben teljesen meg van oldva ez a kérdés* Érdekeink alaposan, a legnagyobb szigorúsággal meg vannak óva és azon visszásságok, a melyeket e tekintetben tapasztaltunk, ki vannak küszöbölve. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Olvasta?) Én olvastam, a mi ott volt; hallottam a miniszter úr nyilatkozatát,^abban kételkedni nem volt okom. Barta Ödön: Az vissza van vonva, arra nem is lehet hivatkozni! Rosenberg Gyula előadó: A többi kérdések közül még csak kettőre akarom a t. képviselőház szíves figyelmét felhívni, és türelmét nem akarom tovább sokáig igénybe venni. (Halljuk ! Halljuk!) Az egyik, t. képviselőház, az úgynevezett őrlési forgalom, a melynek módozatai eddig is rendeleti úton voltak megállapítva. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselőháznak gyakrabban volt alkalma a múlt években ezen kérdéssel foglalkozni. Meggyőződhettünk arról, hogy ennek az őrlési forgalomnak üdvössége és czélszeríísége tekintetében a képviselőházban magában is megoszlottak a vélemények. Én a magam részéről mindig abban a véleményben voltam, hogy az őrlési forgalom nem csak malomiparunk szempontjából, de búzaárképződésünk szempontjából is helyes és üdvös, ha a visszaélések elleni védekezés kellőleg biztosítva van. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Sajnos, t. képviselőház, (Zaj. Elnök csenget.) az elkövetett visszaélések által felidézett agitáezió nemcsak a visszaélések ellen fordult, hanem magát az intézményt is megtámadta, és így már a múlt kormány is kénytelen volt a szövetségi törvényjavaslatban ennek az őrlési forgalomnak kívánt eltörlését konczedálni, és ez az egyezményben továbbra is fentartatik. Egy másik dolgot is említettek és oly sokszor hallottam említeni, hogy daczára annak, hogy túlhosszan veszem a t. képviselőház szives figyelmét igénybe, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) mégis kénytelen vagyok reá reflektálni. Polczner Jenő: Ott nem hallgatják, mi hallgatjuk! (Zaj. Elnök csenget.) Azoknak úgy sincs szükségük reá. Azok már szavazni akarnának. Rosenberg Gyula előadó: Ez az a borzasztó sokat említett tiroli gabona. (Halljuk! Halijuk! a baloldalon.) Kétségtelen anachronizmus, de oly csekély jelentőségű kérdés gazdaságilag is, pénzügyileg is . . . Bartha Miklós: A törvény megtartása mindig fontos! Rosenberg Gyula előadó: Bocsánatot kérek, most már törvényileg is meg lesz tartva, a mennyiben épen azon országnak speeziális visszonyaira való tekintettel nem lehetett elzárkózni az osztrák kormánynak azon kívánsága elől, hogy 1904-ig ezen gabonavám továbbra is fentartassék; 1904-ben azonban eltöröltetik. (Felkiáltások a szélső baloldalon; Ez rablás!) Még egy szempontból csak egészen röviden kívánok néhány észrevételt tenni a törvényjavaslatra. (Halljuk! Halljuk!) És ez az, hogy vájjon strikte magyarázandó közjogi törvényeinknek és követelményeinknek minden tekintetben megfeleltünk-e? A törvénynek diszpozicziói e tekintetben világosak, minden kétséget kizárnak, közjogunkat a legnagyobb rigorozitással megóvják, önálló vámjogi individualitásunkat a legnagyobb preczizitással kidomborítják. T. ház! Négy izben szabályoztuk Ausztriával szemben gazdasági viszonyainkat alkotmányosságunk helyreállítása óta. Minden egyes alkalommal merültek fel ellentétek, érdekösszeütközések, melyek a megoldást megnehezítették. A mi azonban a legutóbbi három-négy évben történt, példa nélküli és páratlan kiegyezéseink történetében. Nekem nem hivatásom és feladatom erről a helyről rekriminácziókba bocsátkozni, de konstatálni kötelességem, hogy sem Magyarországot, sem annak kormányait a monarchia gazdasági életét megbénító igazságtalanságok és küzdelmek és az ezek nyomán felkeltett ellenséges indulatért nem terheli felelősség. A megoldás végre megvan. Nem mondom, hogy ideális állapotokat teremtett, de igenis sértetlenül megóvja közjogunkat. Megteremt egy tűrhető gazdasági helyzetet, és azt a békét, a melyre a monarchia felzaklatott gazdasági idegzetének oly annyira szüksége van. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Major Ferencz jegyző: Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz: T. ház! A javaslatot én és pástom nem fogadjak el, a következő okok miatt: Nem fogadjuk el először, mert sérti az ország függetlenségét, és ahhoz való örök, elévülhetetlen jogát. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Másodszor nem fogadjuk el, mert nem felel meg a létező alkotmány Sarkalatos törvényének, az 1867 : XII. törvényczikknek. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Harmadszor nem fogadjuk el, mert érzékenyen sérti az ország érdekeit. (Úgy van! Úgy van! a szélső bal-