Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.
Ülésnapok - 1896-463
18 463. országos Blés 1899. janins 14-én, hétfőn. Győr vármegye közönségének feliratát, katonai gyakorlatok megtartása tárgyában; Besztercze-Naszód vármegye közönségének feliratát, a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898 : II. törvényczikk módosítása iránt; Sopron szabad királyi város közönségének feliratát, a soproni állami főreáliskola fentartásához való hozzájárulásának elengedése iránt; az állami altisztek és hivatalszolgák egyesületének Lehotzky Antal képviselő által benyújtott kérvényét, továbbá a délmagyarországi altisztek és hivatalszolgáknak báró Fejérváry Géza képviselő által beadott kérvényét, anyagi helyzetük javítása tárgyában; a Hunyad vármegyei általános tanító-egyletnek Barcsay Kálmán képviselő által beadott kérvényét, a tanítói korpótlékok tárgyában; Babótordód községi lakosoknak Molnár János képviselő által beadott kérvényét, a földadó leszállítása és a tőzsdeadó behozatala iránt; Nagy-kutas községi lakosoknak Farkas József képviselő által beadott kérvényét, a politikai, gazdasági és erkölcsi bajok orvoslása tárgyában. Bemutatom végre Küffer Béla könyvtárosnak Kammerer Ernő képviselő által beadott kérvényét, fizetése ügyében. Tárgyalás és jelentéstétel végett a gazdasági bizottsághoz adatik be. Mindezen feliratok és kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak akérvényi bizottságnak. Megalakultak a következő bizottságok: Gazdasági bizottság; elnöke: a ház elnöke, jegyzője: Molnár Antal. Igazságügyi bizottság; elnöke: Szilágyi Dezső, jegyzője: Mohay Sándor. Kérvényi bizottság ; elnöke: Radocza János, jegyzője: Molnár Béla. Közgazdasági bizottsság; elnöke: grőf Andrássy Tivadar, jegyzője: Rosenberg Gyula. Közigazgatási bizottság ; elnöke : Horánszky Nándor, jegyzője: Belitska Béni. Közlekedésügyi bizottság; elnöke: Lukács Béla, jegyzője: gróf Bethlen Balázs. Közoktatásügyi bizottság; elnöke: gróf Csáky Albin, jegyzője: Kammerer Ernő. Mentelmi bizottság; elnöke: Chorin Ferenc?;, jegyzője: Kabos Ferencz. Pénzügyi bizottság; elnöke: Falk Miksa, jegyzője: Neményi Ambrus. Számvizsgálóbizottság; elnöke: Beles János, jegyzője: Frideczky Timóth. Véderőbizottság ; elnöke: báró Podmaniczky Frigyes, jegyzője: Münnich Aurél. Zárszámadás-vizsgáló bizottság; elnöke: Fest Lajos, jegyzője: Benke Gyula. Földmívelésügyi bizottság; elnöke: Bedő Albert, jegyzője: Szily Pongrácz. Kérem azokat a bizottságokat, a melyek eddig meg nem alakultak, hogy a házszabályok értelmében minél előbb, lehetőleg még a mai ülés után közvetlenül megalakulni szíveskedjenek. Még nem alakultak meg: a naplóbiráló, a vízügyi, a valuta, az összeférhetlenségi törvény revíziója és a házszabályok módosítása, valamint az Erzsébet királyné szobra ügyében kiküldött bizottság. Felkérem tehát ezen bizottságok tagjait, legyenek szívesek minél előbb, legezélszerübben a mint mondám, a mai ülés után közvetlenül elnököt és jegyzőt választani, és megalakulni. Fel fog olvastatni az interpellácziós és indítványkönyv. Perczel Béni jegyző: Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy sem az interpellácziós, sem az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. Elnök: Következnék most a továbbiak iránti intézkedés. Mindenekelőtt a miniszterelnök úr kivan szót emelni. (Halljuk! Halljuk!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A múlt ülésben jelentettem a t. képviselőháznak, hogy a Magyarország és Ausztria között fenforgó gazdasági kérdésekre nézve a két kormány között egyetértő megállapodás nem jött létre. Haladékot kértem akkor arra, hogy e fontos kérdésekre nézve érdemleges nyilatkozatokat tehessek. A helyzet komolysága és bizonytalansága tette ezt szükségessé, mert a válság, a kormányválság kizárva nem volt. Most abban a helyzetben vagyok, hogy a t. háznak érdemleges nyilatkozatokat és jelentést tehessek a gazdasági kiegyezési kérdés állásáról. Előttem, t. képviselőház, és a kormány előtt, melynek élén állni szerencsém van, két alapvető gondolat és szempont lebegett, melyeket eljárásomban, minthatárkövettartottammagam előtt mindig. (Halljuk! Halljuk!) Két dolgot sohasem felejtettem. Sem egyiket, sem másikat nem akartam sérteni, egyikbe sem akartam ütközni. Az egyik az, hogy erősen el voltam határozva, hogy hacsak lehet, befejezzük ezt a négyév óta tartó viszályt, és megoldásra vezessük a kérdést a nélkül, hogy az ország jogait és igazi gazdasági érdekeit veszély érje; el voltam rendületlenül tökélve, hogy azokból semmit se áldozok fel; a másik az, megtartani, még pedig lelkiismeretesen azt a programmot, a melyet akkor, mikor e helyet elfoglaltam, erre a kérdésre nézve a t. ház előtt kifejteni szerencsés voltam. (Élénk helyeslés.) Annál is inkább és kétszeresen éreztem magamban ezt a kötelességet, mert hisz annak a programúinak ezen kérdést illetőleg sajátszerű
