Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-463

468. országos ölés 1899. június 14>én, hétfőn. 19 természete volt, mert annak a programúinak a gazdasági kiegyezésre nézve megállapodásszerű kölcsönös kötelezettségekkel járó és szerződésszerű jellege volt. A programmnak tehát ez a része is azokhoz tartozott, a melyek alapján ez a mai politikai helyzet a házban megkonstruáltatott. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Én azt a kötést szentül tartottam magam előtt, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) és az első percztől fogva mindvégig el voltam határozva, semmit sem tenni, a mi annak egyoldalú megszegésének még csak gyanúját is felkelthetné. (Élénk helyeslés.) Politikai és magánbecsületemet helyeztem arra, . . . (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a baloldalon.) Rakovszky István: Nem tetszik a becsület! {Mozgása jobbóldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök:... hogy azt a paktumot, melyhez politikai integritásomat éreztem kötve és kötöttem önként, ne sértsem. Annak, mint kötésnek, módosítása egyoldalúi ag nem történhetik; csak a kötésben álló két félnek egyetértő nyilatkozata másíthat azon. (Úgy van! balfélől.) Mi volt ennek a programmnak lényege, mi volt ennek igaz tartalma, mi volt czélja, mi volt egésze? (Halljuk! Halljuk!) Ennek a programmnak tartalma kettős. Egyik az, hogy annak a kiegyezésnek, a mely most létesülni akar, azzal a tartalommal kell bírnia, a melylyel bírnak azok a javaslatok, a melyek a t. ház. asztalán fekszenek, a melyeket a t. ház bizottságai véleményes jelentésekkel tettek a ház asztalára. A másik az, hogy tniután fájdalom, legőszintébb sajnálatomra nem sikerült Ausztriával az 1867 : XII. törvényczikk alapján vámszövetséget kötni, és ez idő szerint sincs arra kilátás, hogy az ezen az úton köthető, az ország elhatározta, hogy az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a alapján önrendelkezési jogának igénybevételével egyoldalűlag, önállólag, viszonosság fejében rendezi egy bizonyos, még pedig 1903-ig terjedő időre ezen viszonyokat azzal a tartalommal, azzal a lényeggel, azzal az egészszel, a mi a ház előtt fekvő javaslatokban van. Miért az egyiket és miért a másikat ? Az egyiket, hogy azzal a tartalommal kell birni, azért, mert ennek a háznak minden tagja át volt attól hatva, hogy új kiegyezési tárgyalásokat kezdeni nem volna czélszerű, nem volna helyes, sőt talán lehetetlen is. Azok a kiegyezési javaslatok, a maguk egészében és végsommázatukban az ország gazdasági érdekeit megóvják és azért azoknak tartalmát olyanokúi tekintettük, a melyek ez érdekek kölcsönös kiegyenlítésén alapúinak, és ez idő szerint meglehet élni nálunk is, Ausztriában is. Miért a másikat? A másikat azért, hogy e rendezés 1903-ig tartson, azért kötöttük ki, mert 1903-ban lejárnak a nemzetközi szerződések, vagy legalább lejár azoknak nagy része. Mi tehát ennek a rendelkezésnek idejét azért kötöttük 1903-hoz, mert abból az alapgondolatból indultunk ki, hogy az ország akkor, mikor akár vámszövetség felett tanácskozik, akár kereskedelmi szerződéseket tárgyal, ne legyen kényszerhelyzetben. Essenek a határidők össze és ne legyen feszélyezve a határidők különböző lejárata által az ország, ne legyen az elhatározásnál a különböző határidők nyomása alatt. Ez volt alapgondolata az 1903-iki esztendőnek, nem a határidő maga, hanem a határidők egyöntetűsége. És, t. képviselőház, ez abban a paktumban egészen világosan kifejezésre is jut. Miben? Abban, hogy én, a ki a szembenülő pártok képviselőivel tárgyaltam, proponáltam akkor, hogy adjunk még egy évet hozzá azért, hogy az az év lehetőséget s egy bizonyos respiriumot adjon arra, hogy az a fontos kérdés mindenesetre elintéztessék.' De mert a vámszövetség kérdése összetorlódik a nemzetközi kereskedelmi szerződések kérdésével, s talán nem lesz idő arra, hogy 1903 végéig be legyenek fejezve, tegyünk hozzá még egy évet. Hozzátettük ezt megállapodásszerííleg, de azt fűztük hozzá, hogy a nemzetközi szerződések azon esetben, ha ezen évet igénybe veszszük és 1904-ig terjed ez a rendezés, egy évvel prolongálandók. Miért? Azért, hogy a két határidő: az Ausztria és Magyarország közti ügyek rendezésének határideje és a nemzetközi szerződések megállapításának határideje, összeessék. Ez volt annak a programmnak és annak a kötésnek lényege, igazi, valódi tartalma. Nekem most számot kell adnom arról, hogy mi a tartalma annak az egyezségnek és annak a megoldásnak, a melyet a t. ház asztalára leteendő vagyok. Hát, t. képviselőház, ez a kiegyezés fenlartott mindent az utolsó rendelkezésig — egész apró, kisszerű technikus határidőn, a fogyasztási adóknál való változtatásokon kívül, mert hiszen kellett változtatni azon, mert ezek a törvényjavaslatok í898-ban tétettek le, pedig csak 1900-ban lépnek életbe — ezen egészen apró, stiláris változtatásokon kivűl minden és az összes rendelkezései azon javaslatoknak, a mi kiegyezésünkben intakté benne vannak. (Helyeslés.) Benne van mindenekelőtt, a szabad forgalmon kívül az, a mire legnagyobb súlyt helyezek, a valuta-szabályozásra vonatkozó törvényjavaslatok összessége, benne vannak a bankorganizáezióra, a kormánynak a banknál való ellenőrzésére, a banknak működésére,a bank-nyereségfelosztására, a banknak a valuta rendezésnél való kooperácziójára vonatkozó összes intézkedések, a bankegyezmény a maga totalitásában úgy, a mint a t. ház előtt fekszik, azzal, hogy az 1900. január 1-én a maga egészében lép életbe. Egyetlen változtatás lesz az, melyet annak idején proponálni