Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-469

469. országos ülés 1899. JUIÜHS 26-án, hétfőn. 153 lehetséges volt, de meg is történt, 1900-ban és 1901-ben is megtörténhetik, sőt minden valószínűség szerint meg is fog történni. (Helyeslés a szélső halóidalon.) A ezukorprémiumra vonatkozó javaslat már tényleg le is járt a nélkül, hogy az osztrák Reichsrath tárgyalta volua. Nem lehetséges-e tehát az, a mit én mondtam, hogy 1907 ig évről-évre tovább verkliztetvén az efféle alkotmányosság, habár hét esztendőre szól is az intézkedés, minden esztendőben ki vagyunk téve annak, hogy a Reichsrath azt el nem fogadja? Ki vagyunk téve annak, hogyha tetszik az osztrák Reichsrathnak elfogadja, ha nem tetszik, nem fogadja el, ha tetszik az osztrák kormánynak tárgyaltatja, ha nem tetszik, nem tárgyaltatja? Ezért mondtam, hogy olyan prekáriumról van szó, a mely Magyarországot 1907-ig feltétlenül megköti, mert míg ők a viszonosságot megtartják, mi nem változtathatjuk meg törvényünket, az osztrákoknak azonban teljesen kezükben van 1907-ig is, hogy akkor csináljanak mást, a mikor nekik tetszik. Feltétlenül helyes tehát az az álláspontom, hogy nem én tévedtem, hanem, ha szabad visszavágnom ezt a vádat, a t. miniszterelnök úr tévedett. (Helyeslés a szélső baloldalon.) De azt állítottam, hogy ez a dolog 1907-ig nem fog tartani és én e meggyőződésemben csak meg vagyok gyökeredzve. Azért tartom én a függetlenségi álláspontra nézve ezt a javaslatot kedvezőbbnek, mint a régit, mert az én becsületes meggyőződésem szerint nemcsak előttünk fekszik az eshetőség, de be fog következni az a kényszerhelyzet is, hogy a t. képviselőháznak még az a többsége is, a mely eddig még nem volt híve az önálló vámterületnek, kénytelen lesz arra rálépni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) És pedig méltóztassanak csak körültekinteni ennél a dolognál. Miként áll a sorrend ? 1902-ben kell csinálni egy új autonóm tarifát, — 1902-ben, mert 1903-ban járnak le a nemzetközi szerződések. Mindig ezen törvényjavaslat álláspontjáról beszélek, mert ha a vámszövetség addigra létre jön, az természetesen egy más eventualitás, a melyet nem ezen törvény tárgyal, hanem egy újonnan benyújtandó más törvény tárgyalna. Már most 1902-ben meg kell csinálni az új autonóm vámtarifát. Tessék kissé megállani ennél a pontnál. Hogy fogjuk azt megcsinálni? Nincs közös vámterület, mert nincs vámszövetség és csináljunk 1902-ben egy új önálló autonóm vámtarifát egy nem létező közös vámterület számára ! De, t. ház, 1902-ben már a magyar parlament új képviselőkkel találja magát szemben. 1902-ben az 1901-ben lejárandó mandátum alapján a magyar törvényhozásba jöhet — reménylem, hogy KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXIII. KÖTET. jönni fog, — egy oly többség, a mely az önálló vámterületnek a híve. (Úgy van! a szélső baloldalon. Mozgás.) Ez tisztán a nemzet kezében van! Ha az 1901-iki választások a nemzet törvényhozásának termébe külön vámterületi alapon álló többséget hoznak be: úgy szeretném én azt a magyar kormányt ismerni, a mely képes lesz 1902-ben egy közös vámterületre szóló autonóm vámtarifát elfogadtatni! (Úgy van! a szélső baloldalon.) Már most, ha 1902-ben a magyar képviselőház külön vámterületi alapon áll: hát én nagyrabecsülöm a mélyen tisztelt miniszterelnök úr tehetségét és sokat is várok tőle, de olyan közös autonóm tarifát nem fog feltalálni semmiféle Széll Kálmán geniálitása, a melynek helyességéről egy külön vámterületi alapon álló magyar képviselőházat bárki meggyőzhetne. Csak termesztés, hogy ez ki van zárva. (Úgy van! a szélső baloldalon.) De hát, t. ház, csak rajtunk áll ez a kérdés? Hát nem lehetséges, hogy az osztrákok 1902-ben az autonóm vámtarifát megbuktatják? Már most, eltekintve a közös vámterületnek elméletétől, a mely 1902-ben azért nem áll fenn, mert váraszövetség nincs, tehát közös autonóm tarifa sem lehet, tiszta és világos, hogy 1902-ben mind az osztrák érdekek, mind a magyar érdekek lehetetlenné tehetik egy autonóm vámtarifa megállapítását. De most jő a legérdekesebb kérdés. 1903-ban lejárnak a nemzetközi szerződések. — Mindig visszatérek kiindulási pontomra, hogy ezen törvényjavaslat alapján állunk, vagyis még mindig nem jött létre a vámszövetség. — Már most mi történik? Lesz nekünk, — tegyük fel, én hiszem, hogy lesz, — egy autonóm vámtarifánk, a mely egy jogi állapoton levő közös vámterületnek szól. Már most hogyan fogunk mi a külfölddel szerződni? Hogy fog ez a szerződés szólani? Ugron Gábor: Külön kell, hogy szerződjünk ! Polónyi Géza: Külön kell, hogy szerződjék Magyarország, és külön Ausztria. De hát hol kapunk mi oly külföldet, a mely azt fogja mondani, hogy Magyarországra nézve ugyan szerződhetem, mert 1907-ig biztosítva van a szerződésem, de Ausztriára nézve nem szerződhetem, mert ott csak a 14. §. alapján van megengedve a dolog és ott még mai napig sincs szankczionálra a kibocsátott rendelet. Hol találunk egy olyan külföldet, a mely belemenjen egy oly prekáriumba, hogy az osztrákokkal is szerződjék, holott ott a 14. §. alapján még nincs szankcziónálva az eljárás? (Mozgás a szélső baloldalon.) Az én felfogásom szerint, t. ház, a kereskedelmi szerződések 1903-ban a jelenlegi bizonytalan állapoton meg nem köthetők, s azért én ezen egész kérdésben csak egyetlenegy dolgot 20