Képviselőházi napló, 1896. XXIII. kötet • 1899. május 17–julius 12.

Ülésnapok - 1896-467

467. országos iilés 1899. június 23-&n, pénteken. 97 lehet arról győződve, hogy engem és sokakat nem fog azon kormány támogatói közt találni. (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Menjünk tovább. A t. képviselőtársam azt kifogásolja, hogy a kormány nem szerezte be és nem terjeszti a képviselőház elé megbirálás végett azoknak a rendeleteknek szövegét, a melyekkel az osztrák kormány a viszonosságot az ezen törvényjavaslatban kikötött téren életbe fog léptetni. Azt mondja, t. képviselőtársam, ha már az osztrák kormány beleegyezése volt szükséges a mi törvényünk szövegének megállapításához, akkor mi- ne lássuk az osztrák kormány rendeletének szövegét? Én először azt hiszem, hogy az osztrák kormánynak beleegyezése nem volt szükséges ezen az önálló rendelkezés alapján meghozott törvényhez és nem is vétetett igénybe. Mindössze annyi történt, hogy a mi kormányunk magának kötelességszertíleg általános tájékozást szerzett arra nézve, hogy a viszonosságra bizonyos feltételek mellett számíthat-e? Ezt tennie kellett a politikai okosság szempontjából. Ha ennél többet is tesz, akkor a t. képviselőtársamnak lett volna igaza. És szerettem volna hallani t. képviselőtársamat, hogyha a mi kormányunk azt teszi, a mit ő javasol, és idehozza az osztrák kormány megállapításai szerinti rendeleteket, (Derültség a jobb- és baloldalon.) akkor méltán azt mondotta volna: ez burkolt, vagy talán nem is burkolt vámszövetség, ez nem önálló intézkedés. (Élénk helyeslés a jobb- és balolalon.) Ily érvekkel jönni azok részéről, ily követelményekkel fellépni azok részéről, kiknek közjogi skrupulozitása már ebben a javaslatban sem lát valóságos önálló intézkedést, bocsánatot kérek, kételyt ébreszt arra nézve, vájjon az illető képviselőtársaim észjárása azokban a nagy keretekben mozog-e, melyeket a jelenlegi helyzet és a jelenlegi feladatok igényelnek, s nem pedig azon a téren marad-e, a mely talán az elmésségnek a kimutatására nagyon hálás, mely azonban a nemzet ügyeinek előbbre vitelére és a közönség valódi felvilágosítására az én felfogásom szerint nem alkalmas. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon) Polczner Jenő: Akkor miért szaladgáltak a miniszterek Bécsbe? Gr. Apponyi Albert % Mindezek után, ezen részletektől búcsúzva, csak egy kérésem van a ház ezen oldalán ülő t. barátaimhoz, csak egy, de az mindnyájukhoz. Hallottuk ennek a vitának során, hallottuk az 1898 : I. törvényezikk megalkotása alkalmával, hallottuk most is. Olvassuk sajtójukban azt, hogy kár volt és bíín, vagy hiba volt elszalasztani ezt a kedvező alkalmat arra nézve, hogy gazdasági önállóságunkat tényleg életbeléptessük. Engedelmet kérek, t. ház, ne devalválják annyira saját programmjukat és KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XXIII. KÖTET. annak egy lényeges részét, hogy ezt egy kedvező alkalom alatt becsempészendő valaminek mondják. (Helyeslés jobbról és a középen. Mozgás a szélső baloldalon.) Elégedjenek meg azzal, hogy megteremtetnek előfeltételei annak, hogy a nemzet azt megvalósíthassa, a mikor a nemzet nem valami alkalomnak ürügye alatt, hanem abból az alkalomból, melyet törvényeink számára megteremtenek szabad elhatározásánál fogva, ha önök a nemzetet meggyőzték programmjuk helyességéről, ezt meg fogja ragadni és létesíteni fogja; ez az egyedüli alkalom, a mely a nemzet méltóságának, ezen ügy méltóságának, ezen eszme nagyságának megfelel. (Igaz! Ügy van! jobbról és a baloldalon.) Ilyen alkalmat mi magunk építünk önök számára a jövőben. Polczner Jenő: Megcsinálta ezt már Deák is. Gr. Apponyi Alberti Megcsinálta Deák, — a mit már bátor voltam kimutatni, — hogy a mit abból az alapból, melyet Deák lerakott, az idők megrongáltak, azt a jelenlenlegi kormány akeziója helyreállította, és a mi biztosíték abból hiányzott, ezzel azt ez alkalommal hozzátette. Polczner Jenő: Ez is meg lesz rongálva! Gr. Apponyi Albert: Hogy meg lesz rongálva, — a mint az én t. képviselőtársam mondja, — azt én nem tudom, csak ismételhetem azt, hogy a jelenlegi kormánynyal szemben ezt a feltevést kifejezni a történtek után legalább is elfogultság és igazságtalanság, leendő kormányok eljárásával szemben pedig mindegyikünk fogja tudni kötelességét és eljárását saját meggyőződése szerint szabni. (Élénk helyeslés jobbról és a baloldalon.) Megvan tehát a tér arra, hogy Magyarország közgazdasági berendezésének alapvető tételei iránt egymással ellenkező nézetek egyenlő fegyverekkel küzdhessenek, és én megvallom, ennek a küzdelemnek kimenetelétől a magam meggyőződéseszempoutjábóí nem félek. Nem félek azért, mert t. képviselőtársaimnak, hogy a nemzetet saját gazdasági programmjuk számára megnyerjék még egy nagy darab munkát kell teljesítenie, a mely munka tekintetében mi előbbre vagyunk. Nekünk is, önöknek is nemcsak az a feladatunk, hogy a külön, vagy a közös vámterület jelszava körül vigyünk háborút, hanem nekünk is, önöknek is az a feladatunk, hogy megmutassak a nemzetnek, minő kereskedelmi politikát akarunk folytatni mi a közös vámterületnek alapján, önök a külön vámterületnek alapján. Mert ennek megmutatása, kiderítése nélkül ezek az általános elvi álláspontról vajmi könnyen az üres jelszavak nívójára sülyednek. (Helyelés jobbról és a baloldalon.) Előbbre vagyunk mi, bár nem vagyunk még ott, a hol lennünk kell és a hova — a mint hiszem, — a jelen 13