Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-453

45$. országos ülés 1899. május 2-áii, kedden. 167 örve alatt űzhető izgatásoktól eltekintve, hatályos intézkedések vannak a törvényben akár az állam területének, akár az állam megbontására irányuló izgatásokkal szemben, hatályos intézkedések a tulajdonnal és a vagyonnal szemben. Nos hát mit kivannak, t. szomszédaim ? Csak a vallás örve alatt űzhető izgatások ellen ne vegyünk fel intézkedéseket ? Pedig, hogy ez a tendenczia fenforog, arra nekem támpontot ad az az előterjesztés, a mely itt kezemben van. A jelentésben a többek közt a következő foglaltatik (olvassa): »A 3. §. 8. pontjának ezen kifejezésére vonatkozólag: a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgatott, Molnár János képviselő a házszabályok 113. §-ára hivatkozva, azon indítványt terjesztette a bizottság elé, hogy ezen szó után: tulajdon, szúrassák be a következő néhány szó: nem a házasság kötési formája, hanem a házasság jogintézménye ellen.« Mit jelent ez, t. ház? Jelenti azt, hogy tehát a házasságkötés formája ellen izgatni szabad legyen. (Zaj balfelöl.) Bocsánatot kérek, más az izgatás és más a kapaezitáczió. Ha törvénybe iktattatik ez úgy, a mint t. képviselőtársam, Molnár János kivánta, akkor igenis lehetővé válik az izgatás. (Felkiáltások balfelöl: Szabad!) Engedelmet kérek, izgatni semmi körülmények közt nem szabad és nem lehet. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) És azután azon tendeneziákkal szemben, a melyek itt fenforognak, hol az izgatásnak a határa ? Az izgatás és a kapaczitáczió közt lényeges különbség van. És ha ez szabad a házasság jogintézményének a formájánál, akkor mért nem kívánják t. szomszédaink, hogy engedtessék meg az izgatás az állam területi és jogi egysége ellen, engedtessék meg a tulajdon ellen, a mi bizonyos túlzó szocziális tendeneziákkal szemben elég nagy jelentőséggel bír, engedtessék meg a családdal szemben? Hová fog ez vezetni? Az államnak egyszerű szétbontására a törvényhozásnak belenyugvásával és beleegyezésével, a mely állami érdekből ezen izgatás elé zsilipet vonni vagy nem akar, vagy nem tud. Itt tehát nem az egyenlő igazság méréséről van szó, hanem arról, hogy privilégium adassék olyan a válasz tást befolyásoló izgatásnak, a mely a vallás örve alatt űzetik a nélkül, hogy maguknak a vallási kötelességeknek és feladatoknak betöltését a legmesszebb menő mértékig akadályozná. Ez volt, és ez az én felfogásom ma is. Semmiféle aposztrofálás, tisztelt szomszédaim, nem használ, mert én előttem itt vallási üldözésről szó sincs, és szó nem lehet. Elsőrangú szempont, elsőrangú érdek az államnak az oltalma. (Mozgás balfelöl. Egy hang: Bismarck!) Bismarck mondhatta a vallással szemben, én mondom a vallás mellett, mert szerintem e kettő közt diszharmónia nincs, hacsak azt mindenáron előidézni nem akarjuk. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a baloldalon.) Tisztelt szomszédaim meghatározhatják a vallás feladatait a maguk jogkörében. De tovább menve, ezen törvényjavaslat fegyelmez és büntet mindenkit, a ki a választásoknak meghamisítására, vagy megmérgezésére illegális eljárást követ, fegyelmezi és bünteti az állami tisztviselőt, fegyelmezi és bünteti a választási elnököket, fegyelmezi és bünteti magát a jelöltet, fegyelmezi és bünteti magát a választót is, mert hiszen ezen törvénynek kiegészítő részét képezik a büntető törvénykönyvnek bizonyos rendelkezései, amelyek életben vannak. Nos tehát, csak egyetlenegy ily választást meghamisító tendenczia legyen kivétel? Ez nem az igazságnak mértéke, hanem egy egyoldalú politika istápolására szánt, nem mondom tendencziózus, de élelmes törekvés!, de a melyet az államnak megfigyelni, éles szemmel látni kötelessége, és ha felfedezi, azzal szemben az államnak saját érdekeit megóvni, megoltalmazni is hasonló kötelesség. (Helyeslés a jobboldalon.) Azt a kérdést intézem azokhoz, kik ezen szakasznak elvi rendelkezését — mert módosítást nem hoztak javaslatba, — perorreszkálják, akarják-e ők azt, hogy a tiszta választás meghiúsítására a templom és a szószék felekezeti különbség nélkül felhasználtassák ? Akarják-e t. képviselőtársaink azt, hogy az egyházi funkcziók megvesztegetési czéíokra erkölcsileg felhasználhatók legyenek? (Mozgás és saj bal felől.) Akarják-e, t. képviselőtársaim, azt, hogy a vallási tisztelet tárgyát képező jelvények ilyen czéíokra használtassanak fel? (Felkiáltások balfelöl: Nem akarja senki!) Ha nem akarják, méltóztassanak azt nyíltan és őszintén megmondani. (Felkiáltások balfelöl: Senkisem akarja! Nem akarjuk!) De a megmondás nem elég, tessék korrektivumot ajánlani, hogyha ezek az esetek mégis előjönnek. {Zaj balfelől és felkiáltások: Nem forogtak fenn !) A törvényhozásnak olyan feladatai is vannak, a melyek preventív természetűek; mert a mely törvényhozás bizonyos fejleményekkel szemben előre nem lát: az vagy nem áll hivatásának magaslatán, vagy megfeledkezik kötelességéről. Ha ilyen esetek fenn nem forogtak, és fenn nem fognak forogni, ez a törvény hatálytalan és holt betű marad; ha fe iforogtak, vagy fen fognak forogni, nem kívánhatja senki, hogy az állam védtelenül álljon (Élénk helyeslés a jobboldalon és a szélső baloldalon.) ily törekvésekkel szemben. Ez az intézkedés a vallást nem üldözni, azzal egyáltalában foglalkozni nem is kivan, hanem védi az államot azon szerencsétlen fejleményekkel szemben, a melyek előállhatnak akkor, ha minden téren ennek az államnak szétbontására törekvő irányzatok lábra kapnak. Ezeket a tör-