Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-452

452. országos ülés 18 érvényesítésére azon hatalmat és eszközöket használja fel, a melyeket élethivatása ad neki kezébe. (Igazi Úgy van! a haloldal hátsó padjain.) Magam részéről époly helytelennek tartom a napi politikát belevini a templomba és felvinni a szószékre, mint azt hinni, hogy a népképviselet elvének a tisztaságát mentjük meg azzal, ha a szavazópolgárt a választás előtt minden a politikai kérdésekkel kapcsolatos erkölcsi elveknek befolyásától emanczipálni akarjuk. (Igaz! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) Hát akkor miért nem szigeteljük el a választópolgárt a községi jegyzőtől, a szolgabirótól, az alispántól ? Miért nem mondja ki a törvényjavaslat, hogy pénzbirságra és börtönbüntetésre ítélendő azon közigazgatási tisztviselő, a ki a választás eredményét befolyásolni czélzó nyilatkozatot tesz községi lakosokból álló közönség előtt, közigazgatási funkczióra rendelt helyen? És ne méltóztassék elfelejteni, hogy míg annak a szegény falusi papnak csak bizonyos lelki hatalma van, a melyre fájdalom, ma már alig ad valaki valamit, addig annak a közigazgatási funkcziönáriusnak, mint például a szolgabíró, igeu nagy anyagi hatalom van a kezében, melylyel ő rendkívül nagy nyomást gyakorolhat a választóra, sőt annak véleményét egészen más irányban terelheti. (Élénk helyeslés a haloldal hátsó padjain.) Nem akarom ez alkalommal közelebbről jelezni azt, hogy minő nagy zaklatásnak lesznek kitéve lelkészkedő papjaink minden egyes választás után, a törvény ez intézkedése által; nem akarom hangsúlyozni, hogy ezen tiltó intézkedések épen azon papoknak játszäk kezére a választás érvénytelenné való tételét, a kiktől épen önök annyira félnek; nem akarom azt se kifejteni, hogy épen ennek a körülménynek következtében mily nagy mérvben fog szaporodni a politikai mártírok száma és ezek nyomában hogyan fog felburjánozni a szószoros értelemben vett fanatizmusnak az a beteges, egészségtelen faj mely megmételyezi az állami és társadalmi életet, megmételyezi a családot, sőt a valódi, a benső vallási életet is. (Igás! Úgy van! a baloldal hátsó padjain.) De, t. ház, ezen kérdéseket épen a szabadelvú'ség, az önök szempontjából óhajtom megvilágítani. Hogyan lehet indokolni a liberalizmus szempontjából, t. ház, azt az intézkedést, hogy a választás érvénytelen, ha a képviselőjelölt egy vallásos jellegű gyülekezeten a választás eredményének befolyásolását czélzó nyilatkozatot tett? Kérdem, mi köze van bárkinek is ahhoz, hogy én politikai elveimet hol és minő módon vallom, feltéve, hogy ezen elvek nem államellenesek és azokat nem államellenes elveket valló egyének gyülekezetében fejtem ki? (Ügy van ! balfelöl.) Miért szabad ilyen nyilatkozatot, t. ház, törvényhatósági, vagy köz143 ségi gyűlésekben, vagy bármily más egyletek és testületek kebelében elmondani a képviselőnek a nélkül, hogy az ugyanazon következményekkel járna a képviselőválasztás érvényességét illetőleg, mintha épen vallásos gyülekezetben mondják azt el ? (Tetszés halfelöl.) És azután mi a vallásos jellegű gyülekezetnek a kritériuma? Hogyha például, t. ház, egy választás előtt egybegyűl egy tisztán buzgó protestánsokból, vagy buzgó hatholikusokból álló választóközönség, a melynek soraiban ott látjuk például a katholikus lelkészt, vagy azt a protestáns papot, és ott kijelentik, hogy ők igenis csak egy buzgó vallásossága katholikus, vagy protestáns jelöltre szavaznak, a mire azt hiszem, feltétlenül joguk van, (Helyeslés balfelöl.) és ha ilyen gyülekezetet imádsággal kezdenének, — a mint az akárhányszor megtörténik a külföldön, — hát ezt is vallásos jellegű gyülekezetnek fogják deklarálni? Vallásos jellegű gyülekezetnek fogja ezt tartani maga a kúria? De tovább megyek, hogyan és ki tudja, t. ház, meghatározni, hogy beszédével és kijelentéseivel ki mit czéloz elérni ? Kérdem, helyes felfogás-e az, hogy bárkinek szabad ebből kifolyólag bármely jelöltnek a választás előtt tett kijelentését a választás után kommentárral ellátva az illető szándékának mintegy prejudikálni, és őt zaklatás tárgyává téve, a választás érvénytelenségét előmozdítani ? (Tetszés halfelöl) És miért? Csak azért, mert az az egyszerű czélzás egy vallásos jellegű gyülekezetben történt? (Igás! Úgy van! balfelö'.) De kérdem, micsoda veszélyt rejt magában a liberalizmus szempontjából egy vallásos jellegű gyülekezet, hogy ebben még a választás eredményére czélzó megjegyzést sem szabad tenni? Miért szabad akkor a legszélsőbb szocziálista jellegű gyülekezetekben ilyet tenni, a nélkül, hogy az ugyanazon következményekkel járjon? (Élénk tetszés halfelöl.) Vagy talán a szabadéivííség a vallásos meggyőződést, mint olyant nem ismeri? a vagy a liberalizmus minden meggyőződésnek nem akar helyet engedni a politikában ? (Élénk tetszés balfelöl.) Erre a kérdésre, t. ház, az önök szabadéivűségeitől kérem és várom a választ, (Helyeslés halfelöl.) Ezen törvényjavaslat 170. §-änak 2. bekezdése, mely a kegyszereket és az azokkal való visszaélést tárgyalja a liberalizmus szempontjából, azt hiszem, szintén nem állja ki a kritikát; hiszen egész tárházát foglalja ez magában a visszaéléseknek; gondolják meg kérem, hogy a katholikus egyház, melynek tudvalevőleg egyedül vannak kegyszerei, maga sincs tisztában azzal, hogy a »kegyszerek« szó alá mi sorozandó. Hogyan várhatjuk tehát, hogy a kúriai biró ebben jártasabb legyen, akármilyen theológiai képességgel is birjon az illető? (Igaz! Úgy i. májas 1-én, hétfőn.