Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-451
í 22 * 5 ** oraságos ülés 1899. április *29-én, szombaton. az ország érdekében való és szükséges, azt fennen hangoztassuk, de visszautasítsuk egyszersmind, hogy e kérdésekben oly helyütt történjék befolyás kisérlete, a mely hely erre nem illetékes, (Zaj a baloldalon.) és hogy összevegyítsiik ismét ez országban az egyházi és politikai tekin téteket ott, a hol gondosan törekedett minden párt ezeket egymástól elválasztani. (Helyeslés jobbfelöl.) Igenis, t. képviselőház, a miDt Asbóth János t. képviselő úr mondotta, mi is a paezifikáeziót követeljük és kívánjuk, és arra törekszünk mindenfelé. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Ohö! És ezt ön mondja ?) Justh Gyula: Ezt Pulszky Ágost mondja! ? (Derültség a szélső baloldalon.) Pulszky Ágost: Törekszünk arra az állam és az egyházi hatáskörök megkülönböztetése terén is. De ismétlem, nem az a paczifikáczió L útja e tekintetben, hogy a hatásköröket újra, meg újra, a mikor már szét vannak választva, összezavarjuk, de igenis az, hogy azon megkülönböztetést, a melyet a törvény és közszellem e tekintetben tett, állandóan megtartsuk. És engedelmet kérek, t. képviselőház, nem a paczifikáczió útja az, hogyha a t. képviselő úr ezen törvény illusztráeziójában azután egyszersmind a kúria olyan ítéletei ellen kel ki, a melyekről el kell ismernünk, de el is ismerjük, hogy törvényesen keletkeztek, és hogy a törvény értelmének teljesen megfelelnek. Mert, ha t. képviselő úr az ellen kel ki, hogy a kúria azért sújtott büntető szankczióval egyeseket, mert a polgári házasságot ágyasságnak nevezték, engedelmet kérek, erre csak azt mondhatom: mindenki tudja és el fogja ismerni, hogy e kifejezésben magában egy oly izgatás rejlik, a mely a törvény szankeziója alá tartozik. (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) De, t. ház, én nem akarom egyáltalában sem a jóhiszeműséget, mert ez kétségtelen, sem az erkölcsi bátorságot e tekintetben kétségbe vonni, csak ismételve meg akarom állapítani a^t, hogy ezen országgyűlésnek, és nemcsak ezen országgyűlésnek, hanem minden magyar országgyűlésnek többsége még szigorúbban tartotta és ^vallotta azon elvet, hogy azon mértékben, a melyben vissza kell szorítani a kísérleteket, melyek a választások meghamisítására történnek, (Mozgás balfelöl.) vissza kell szorítani azokat, melyek erőszak czímén eszközölnék ezt. Vissza kell szorítani azokat, melyek pénzbefolyás czímén törekednek arra, úgy vissza kell szorítani szükségkép azokat és ez nagy jelentőségű, melyek a nép józan ítéletét meghamisítanák azzal, hogy a fanatizmust fentartanák oly eszközökkel, melyek a politikában nem a megengedettek, hanem a mérgezettek közé tartoznak, consensu gentium, az összes nemzetek és népek, és az összes korszakok közös megegyezése alapján. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ha az anyagi eszközökkel való pressziót és félrevezetést ki akarjuk zárni, lehetetlen, hogy ezen országban és ezen ország körülményei közt az erkölcsi pressziónak azon jogosulatlan eszközeit is ki ne zárjuk, melyeket miaden ország törvényhozása elitéi. Hogy hogyan itéli el, hogyan kívánja kizárni, az változik a különböző országok viszonyai szerint; és ha e tekintetben Asbóth képviselő úr azt mondja, hogy ilyen rideg, ilyen szigorú formulát nem talál sehol ezen cselekményre vonatkozólag, és ajánlja például az angol törvényhozás példáját, mint követendőt, úgy ne feledje el a t. képviselő úr, hogy Angliában először másai értelme azon intézkedésnek, mint a melyet Molnár Jáaoi igen tisztelt képviselő úr itt előterjesztett, mert nem azt mondja, hogy azok, a kik anyagi, vagy erkölcsi kárt okoznak, hanem azt mondja, hogy az, a ki anyagi, vagy erkölcsi fenyegetéssel, vagy fenyegető eszközökkel, nem kellő, illetőleg meg nem engedett befolyást akarnak gyakorolni; ez pedig talán tovább terjed alkalmazásában, és interpretácziójában, mint maga ezen szakasz. De azonkívül ne feledjen még egyet, azt, hogy Angliában már úgy a passzív, valamint az aktiv választási jog keretéből a papság ki van zárva. Ki van zárva különféle okoknál fogva: technikai, alkotmányjogi okoknál fogva, azért, mert a papság úgy tekintetik, mint a konvokáczió tagja, a konvokáczió pedig a régi angol jogban a parlamenttel equiparált, nem világi, hanem lelki ügyekre vonatkozólag. Az tehát, ki ott ülésezett, nem ülésezett itt az alsóházban. Ez volt a technikai ok. De van annak mélyebbre ható oka, azon oka, mely az angol újabb törvény indokolásából világlik ki; hogy a lelkipásztor maradjon nyájánál, (Élénlc helyeslés a jobboldalon és a szélső baloldalon. Ellenmondások balfélöl.) és ne nyájának határain kívül. (Zaj balfélöl.) Ezek azok, a melyek Angliában lehetővé tették, . . . Zmeskál Zoltán: Nem értem ! Pulszky Ágost: Sajnálom!... hogy a törvény egyes intézkedéseinek fogalmazása kevésbbé élesnek tűnjék fel, mint itt, míg ellenkezőleg nálunk, hol más intézkedés nincs, hol senki se mondja azt, hogy a pap ki legyen zárva a kellő politikai hatáskörből, senkisem akarja megvonni a politikai befolyást a paptól; csakhogy a pap is úgy gyakorolja azt, mint más állampolgár, a meggyőzés individualitása kifejtésének erejével, de nem azon eszközökkel, melyeket nem mint egyén, nem mint polgár és nem mint választó, hanem mint lelkész bir az egyházi téren. Mert csakis ezt akarjuk kizárni. (Helyeslés a jobboldalon.)
