Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-450

102 150, országos ülés 1899, április 28-áu, pénteken. lasztói jog szabad gyakorlásának oltalma czímén vétetett igénybe, ezen oltalom szüksége fenforgott-e, minden egyes esetben a bizonyítási eljárás útján felderítendő körülmények gondos mérlegelésével, — a királyi kuria hatáskörébe utal tátik «. Ugron Gábor: Ez a karhatalom, nem a csendőrség! Horánszky Nándor: A karhatalmat képviseli a csendőrség is, és a fegyveres hatalom is; különbséget tenni itt nem lehet. (Ügy van! Úgy van ! johbfelöl.) De épen azért, mert a csendőrség és a karhatalom alkalmazása sok esetben fenforoghat, és ennek megítélése a bíróra van bízva: azt gondolom, hogy aggodalom e tekintetben fenn nem foroghat. Erről van, és erről lehet szó, és az intenczió szempontjából, azt gondolom, a t. előadó úr s a t. képviselő urak közt nincs különbség. (Helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház! E szakasz világos értelme az, — s nem is akart annak más értelem tulajdoníttatni, semmiféle stádiumában azon tárgyalásoknak, a melyek alatt ezen szakasz előkészíttetett, — hogy a csendőrt, a rendőrt, vagy a katonát és kollektive: a karhatalmat,— mert ez azt teszi, — nem szabad igénybe venni a czélból, hogy valamely választó választói jogainak gyakorlatában megakadályoztassák, hogy gátoltassék abban, hogy választói jogával miként, és hogyan éljen. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ebben őt irányítani, akadályozni, befolyásolni nem szabad. (Ügy van!) A csendőrt, rendőrt és katonát, illetőleg — ismét ezzel a jelzővel élek, — a karhatalmat csakis a rendnek fentartására, tehát épen arra a czélra szabad felhasználni, a mi a törvényjavaslat ezen szakaszának czélja, vagyis a választási szabadság megóvására. Ez az intenczió ezen szakaszban világosan köríti van írva, ki van fejezve, azon bekezdés alapján, a melyet czitált az előttem szóló, hogy a bizonyítási eljárás eredménye alapján fog ítélni a kuria, és minden esetben tudni fogja, hogy mi ennek a világos értelme s azt alkalmazni fogja. Én semmiféle módosítás szükségét nem látom, (Helyeslés.) de azt hiszem, hogy jóformán teljesen egyértelmű ezen nyilatkozatok összessége, a melyek történtek. — mert éis eltérést nem láttam egyikben sem, — csak klarifikálta itt az intencziót, a mi egyszerűen és világosan az, hogy katonaságot és rendőrséget nem szabad a választói jognak megakadályozására, elnyomására használni, csak a rend fentartására. (Helyeslés.) A hol ez be van bizonyítva, ott seholsem lesz kérdéses az eset, és így fog a törvény alkalmaztatni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Kiván-e még valaki a szakaszhoz szólani ? (Nem!) Ha nem, úgy a tanácskozást befejezettnek jelentem ki. Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést: elfogadja e a ház a harmadik szakaszt, természeteden a függőben Nagyott 9. pont kivételével, igen, vagy nem? (Igen!) A ház a 3. § t a 9. póni függőben tartásával elfogadta. Perczel Béni jegyző (olvassa a törvényjavaslat 4—6. §-ait, a mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a 7. §-t). Nyegre László jegyző: Polczner Jenő! Polczner Jenő: T. képviselőház! Több oldalról hallottam, sőt az igazságügyi bizottságban a miniszterelnök úr is hangsúlyozta, hogy mivel ez a törvényjavaslat a pártközi békemegállapodásoknak egyik főfontosságú és lényeges alkatelemét képezi, ezt a javaslatot úgy és azon szövegben kell elfogadni, a mint az most itt előttünk fekszik, mert így követeli a párthűség és a szerződéses hűség. E tételt úgy és azon merevségében, hogy inkább némuljon el minden jogos panasz, inkább ne legyen szó hazafias törekvésekről, igazságos és jogos követeléseknek érvényesítéséről, a törvény és jog uralmának bekövetkezéséről, mintsem hogy ebből a törvényjavaslatból csak egyetlenegy szakasz is kiNagyassék, semhogy ezen a törvényjavaslaton csak egyetlenegy szó változtatás is történjék. Én, t. ház, ezt helyesnek nem tartom és el nem is fogadhatom. Nem fogadhatom el pedig e tételt, t. ház, úgy, azért, mert ha a pártközi megállapodásoknak ezen törvényjavaslat tekintetében az volt az igazi nagy czéljuk, ha a pártközi békepolitikának az volt az alapgondolata, hogy mert az eddigi rettenetes választásoknál elkövetett rút visszaélések mételyezték meg egész politikai közéletünket, hát az a megváltás jöjjön el, hogy ezután jövőre a választások legyenek olyan tiszták, hogy a parlament a nemzet közérzületének és igazi akaratának legyen és lehessen hű képviselője; ha ez volt a czél, ez volt az alapgondolat; ha ennek a javaslatnak vannak olyan egyes veszedelmes rendelkezései, olyan pontjai, olyan szakaszai, a melyek azzal a nagy gondolattal ellenkeznek, és a melyek annak a nagy ezélnak elérhetését és megvalósíthatását lehetetlenítik: akkor, t. ház, nemcsak a pártközi megállapodásokból folyó párthűséggel nem ellenkezik, de egyenesen hazafias kötelességünkké is válik ezen szakaszok felett vitának indítása és azoknak a pontoknak lehetőleg egyértelmű megállapodásunkkal való kiNagyása. (Igás! Ügy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, a kitűzött nagy czéllal, a választások tisztaságával és egy becsületesebb korszak bekövetkezésének lehetőségével ellentétben állónak látom ós azokra nézve nagy veszélyt magában hordozónak találom a javaslatnak 7. §-át,