Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.

Ülésnapok - 1896-450

ISO. országos ülés 1899. április 28-án, pénteken. 101 hogy nem szabad egyáltalában se csendőr, se más fegyveres erőt más czéiból, mint tisztán a választási szabadságnak és tisztaságának megvédésére alkalmazni. (Úgy van! Úgy van! a balés szélső baloldalon. Felkiáltások: Hisz erről van szó!) Ezt akarom épen nyilatkozatommal helyreállítani. Mihelyt egyszer azt magyarázgatjuk, hogy fedezet alatt lehessen beszállítani választókat, már bocsánatot kérek, én nem képzelek olyan esetet, hogy a fedezet alatti beszállítás mellett bármely választás szabadnak és tisztának tekintessék. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mert, ha bebizonyíttatik, hogy valakit meg akartak támadni, vagy már támadás van, és akkor védelmére fegyveres erőt alkalmaznak, akkor mindenki bebizonyítva fogja látni, hogy ott a választási szabadság megoltalmazására alkalmaztatott a csendőr; de igen helyesen mondta az előbb az igen tisztelt igazságügyminiszter úr, hogy ezek a szakaszok, sajnos, hogy így van, de tényleg előfordult esetek szempontjából vannak felállítva, és a tapasztalás azt mutatta, hogy semmit sem könnyebb a választási szabadság megóvásának ürügyeként feltüntetni, mint fedezet alatt való beszállítását a választóknak. Mikor minden kocsira odaültetnek egy-egy csendőrt, és egész egyszerűen azt mondják, hogy volt ok rá, hogy féltek a falun keresztül menni, mert megtámadhatnák őket: -akkor a törvény számos intézkedését ki lehet igen könnyen játszani. Mert akkor nem fogják a csendőröket elküldeni minden házhoz, hogy szedjék össze a választókat, hogy jöjenek el a t. kormánypártra szavazni, hanem odaültetik a csendőrt, hogy onnan ne merjen mozdulni, és szabad véleményét nyilvánítani. Én csak ezért voltam bátor felszólalni. Méltóztatik tudni, hogy ez komoly megbeszélés tárgya volt már előbb is, a pártok erre vonatkozólag nyilatkoztak már korábban is azáltal, hogy hozzájárultak ahhoz, a mit annak idején, mint ilyent az igen tisztelt miniszterelnök úr eléjük terjesztett, más pártokról pedig azok, a kik meg roltak hatalmazva, ezen kérdéshez hozzászólottak. Ily körülmények közt itt csak formulázásról lehetett szó. Mint méltóztatnak tudni, a formulázást helyesnek találtuk; el is fogadtuk az igazságügyi bizottságban, mert tagadhatatlanul szabatosabb volt, mint az első formula, a mely a törvényjavaslatban foglaltatott, de kötelességemnek tartottam ennek tiszta értelme megóvása érdekében, minden félreértés elkerülése végett ezt az eszmét e helyen kiemelni, és bátor vagyok ennélfogva javasolni, hogy méltóztassék ezen szakaszra nézve csakis ezen értelemben, szavazataikat leadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Bakovszky István jegyző: Ugron Gábor! Ugron Gábor: T. ház! (Halljuk! Halljak!) Mindenben hozzájárulok Győry Elek képviselő urnak értelmezéséhez. Mi Erdélyben eleget láttunk és szenvedtünk azáltal, hogy a csendőrséget a választók bevitelére és behurczolására használták fel. Justh Gyula: Nemcsak Erdélyben, másutt is! (Mozgás.) Ugron Gábor: A törvény intézkedése világos megkülönböztetést tesz, midőn azt mondja, hogy a csendőrség »fedezete alatt . .« stb. Vagyis ez azt jelenti, Nagy a csendőrség megindul azzal a választóval, és a választó lakhelyétől egészen a választási helyiségig kiséri. Egészen más a védelemnyujtás, mert ha valamely községben lehet attól tartani, hogy a választókat megtámadják, akkor tessék a csendőrnek abba a községbe kiszállni; (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) nem a választókkal együtt a szekéren bemenni, hanem tessék abban a községben kiszállva, azon a területen a rendet fentavtani. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon. Helyeslés jobbfelől) A fedezet pedig azt az értelmet adja, hogy a csendőr kezdettől fogva kiséri az illetőt. A védelem egészen más értelemmel bír, és ezt a védelmet lehet nyújtani a nélkül, hogy fedezet alatt vonulnának be a választók. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azért kérném, hogy a törvényjavaslat szövege Nagyassék meg úgy, a mint van, és ahhoz semmi más értelem ne csatol tassék, mert az egészen világos. Perczel Béni jegyző : Horánszky Nándor ! Horánszky Nándor: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ha jól értettem a t. előadó urat, ő ugyanazon értelmet akarta tulajdonítani a szakasz ezen pontjának, a melyet az előttem szólott t. képviselőtársaim is tulajdonítottak, (Úgy van! Úgy van! jobbfelől.) é$ pedig azon aggodalmakkal szemben, a melyek arra merültek fel, hogy a csendőrnek alkalmaztatása minden esetben ne tekintessék semmiségi oknak, mert fordulhatnak elő esetek, miként azt az egyezkedési tárgyalások alatt is konstatáltuk, hogy a csendőrség azért is alkalmaztatik, vagy alkalmazható, hogy a választót megvédje jogai gyakorlatában, (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon.) nehogy tehát olyan értelmezés adassék ezen szakasznak, mintha a csendőrüknek alkalmazása egymaga minden esetben semmiségi okot képezne; gondolom, ezért konstatálta itt a t. előadó úr a szakasznak ezen értelmezését. (Helyeslés jobbfelől.) Egyébiránt minden képzelhető aggodalommal szemben, biztosítékot nyújt ezen pont legutolsó alineája, a mely világosan megmondja, hogy (olvassa): »Annak megállapítása, hogy azon esetben, midőn a karhatalom közreműködése a kérvénynyel megtámadott választásnál — a vá-