Képviselőházi napló, 1896. XXII. kötet • 1899. április 17–május 16.
Ülésnapok - 1896-450
100 450. országos ülés 1899. április 28-án, pénteken. Elnök: Hogy félreértés ne legyen, t. ház, ismétlem, hogy a 3. §. 9. pontjának tárgyalása függesztetett fel esupán. Á szakasz egyéb részét tehát pontonként fogjuk tárgyalni. Szilágyi Dezső; T. ház! Ha arról van szó, hogy valamely szakasz, vagy valamely szakaszmik vlamely része tárgyalás tekintetében felfiiggesztessék, a kérdést fel kell tenni és a háznak meg kell azt szavazni. Ez pedig még meg nem történt; kérem tehát a t. elnök urat, tessék a kérdést feltenni. Elnök : Én voltam bátor a kérdést feltenni. Szilágyi Dezső: Bocsánatot kérek, \. ház, a kérdés feltétetett, de akkor felállt az igazságUgyminiszter úr és azt módosította; utánna felállott Rakovszky István t. képviselő úr és a módosításhoz csatlakozott, de mi az ilymódon módosított indítvány felett nem szavaztunk. Elnök; Tehát felteszem a kérdést: elfogadja-e a ház azon indítványt, hogy a 3. §. 9. pontjának a tárgyalása elhalasztassék és az 170. §-szal együtt tárgyaltassék? (Igen! Nem !) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Elnök: A ház elfogadja az indítványt. Következik a 10. pont. Perczel Béni jegyző (olvassa a 10. pontot, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa a 11. pontot). Szivák Imre előadó: T. képviselőház! Az igazságügyi bizottság nevében a 11. pontra vonatkozólag a következőket van szerencsém előadni: (Felkiáltások a baloldalon: Még nem vagyunk ezen szakasz tárgyalásánál! Felkiáltások jobbfelöl: A 3. §-nak 11. pontjáról szól! Zaj! Halljuk!) A 11. pontnak különösen b) alineájü, de egyáltalában az itt konkretizált tények oly tényálladékokat foglalnak magukban, a melyek az intenczióhoz képest különböző elbírálás alá esnek. Például ez a rendelkezés: »a csendőr, a rendőr és a fegyveres erő közreműködése nem a csend és rend fentartása és a választói jog szabad gyakorlásának oltalma érdekében, hanem más czélból, nevezetesen: a választó felszólítására, öszszegyííjtésére, vagy fedezet alatti szállítására a végből vétetett igénybe, hogy azok választói jogukat gyakorolják stb.« könnyen adhat azon félreértésre okot, hogyha egyáltalán a választók csendőri fedezet alatt a választási székhelyre szállíttatnak: ez már magában véve elegendő okot képezhessen a választás megtámadására és nevezetesen a következő 4. §. szerint azon, szavazatok leszámítására, a melyek eképeu vitettek be a választási székhelyre. T. ház! Nagyon fontos okok teszik azt szükségessé, hogy e kérdést a maga egészében tisztázzuk. Egyike a leggyakoribb eseteknek például az, hogy valamely községben annak ellentétes pártállásánál fogva erős csoportosulás történik, és az egész község lakossága például el van határozva lehetetlenné tenni és megakadályozni azt, hogy a másik párthoz tartozó hivek a községen keresztül a választás székhelyére mehessenek. Ha ilyen esetben igénybe vétetik a csendőrség, a csendőrség igénybe vétele ez esetben szószerint elő fogja idézni azt a tényállást, melyet valaki felhozhat a választások, illetőleg a szavazatok érvénytelenítésére, mert tényleg a csendőrök fedezete alatt fognak a választók a választás székhelyébe bevitetni. Tehát bizonyos az, hogy két cselekmény, mely teljesen ugyanazon tényálladékkal bir, két teljesen különböző megítélés alá kerülhet; vagyis ebben az esetben dönt az intenczió, az a szándék, az a végezel, hogy milyen érdekben vitetnek be csendőri fedezet alatt a választók a választás székhelyére. Ha ez abból a czélból történik, hogy ezáltal a választási jog szabadsága megolatalmaztassék, ez természetesen érvénytelenségi okot nem képezhet. (Helyeslés.) Ha azonban nem ez a czél, hanem egyoldalulag azon pártczél, hogy ezáltal ezek a választók választói joguk gyakorlatában illetéktelenül akadályoztassanak, vagy hogy épen bizonyos irányban adják szavazatukat és e tekintetben rájuk nyomás gyakoroltassák, akkor önként előáll az érvénytelenség esete. Mi tehát úgy gondoltuk, hogy a jelen szöveg ezen magyarázat mellett teljesen fentartható. A biró kell, hogy magát a kérdéses tényálladék megítélésénél ahhoz tartsa, hogy ennek a szakasznak mi a vezető eszméje. Ha a vezetőeszme itt nem egyéb, mint az, hogy mindig oltalmaztassék meg a választói jognak szabad gyakorlása, — a minthogy nem is más, — akkor ennek érdekében szabad ezen intézkedéseket igénybe venni, és akkor érvénytelenségi okot nem képeznek; ha nem ennek érdekében vétetnek igénybe, akkor igen. Kötelességemnek tartottam az igazságügyi bizottság részéről ezeket megjegyezni, hogy a gyakorlatba ilyen magyarázat kíséretében bocsássuk át e szakaszt. Perczel Béni jegyző: Győry Elek! Győry Elek: T. ház! Én csak a t. előadó úr nyilatkozata folytán vagyok bátor becses figyelmüket igénybe venni. Én nem tartom egészen megfelelőnek és helyesnek mindannak a hangsúlyozását ennél a szakasznál, a mit a t. előadó úrtól hallottunk, mert igen könnyen magyarázati eszközzé válhatnék az itteni nyilatkozat, és tulajdonkép az egész szakaszt az én szerény felfogásom szerint kiforgathatná értelméből. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A lényege ennek ennek az egésznek az, hogy a formulázás még a »nevezetesen« szót teszi hozzá, azaz:
