Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.
Ülésnapok - 1896-439
489. országos ülés 1899. április 12-án, szerdán. 4,3, í idáig megszereznünk sikerűit, ha nem is tönkretehetné, de legalább is erősen alterálhatná. Az említett törvényjavaslat nézetem szerint komolyan veszélyezteti az igazságszolgáltatásnak igen nagy érdekeit és én épen azért minden egyébnél sürgősebbnek tartom ezt a dolgot, már most szóvá tenni és a t. ház, valamint a miniszter út kiváló figyelmébe ajánlani. Itt azonban mindjárt ki kell jelentenem, hogy az én aggodalmaim nem a tervezett bíráskodás érdemére, hanem csak is a szándékba vett fórumra vonatkoznak. Mert én is elismerem, hogy a pártszempontok szerint összeállított biráló bizottságok Ítéletei nem mindig megnyugtatók, (Felkiáltások a szélső baloldalon: Soha!) és hogy a mi viszonyaink között helyesebb, sőtszükséges, hogy a megtámadott képviselőválasztások érvénye fölötti bíráskodás a birói függetlenség minden attribútumával körülsánezolt királyi biróaág által gyakoroltassák ; (Helyeslés.) de azt hiszem, hogy végzetes hibát követnénk el, ha ezen bíráskodás fórumául épen a királyi kúriát választanok és ezáltal a magán és büntetőjogi igazságszolgáltatásunkba annak épen legveszedelmesebb ellenlábasát, a politikát behurczolnók. (Úgy van! joUfelől.) Arról, hogy a legfőbb itéíőszéki bíró is ember, a kinek politikai véleménye van, és a ki a politikai pártok egyikéhez vagy a másikához csatlakozhatik, ezúttal nem is beszélek és az ebből vonható konzequencziákat ez alkalommal nem akarom feszegetni; de a ki ismeri népünket és ismeri a politikai szenvedélyeknek sem határt, sem kíméletet nem ismerő természetét, rakonezátlanságait, igazat fog nekem adni, ha azt állítom, hogy az a párt, mely valamely választás érvénytelenítését czélzó keresetével nem boldogulhatott, mindég a kúriát fogja szidni és politikai pártállás-foglalással, vagy azzal fogja vádolni, hogy a kormány pressziója alatt hozta meg ítéletét. (Igaz! jobbfelől.) Tovább megyek: ha egyszer a juszticziába beleviszszük a politikai bíráskodást, tartok tőle, hogy a mi legfőbb itélőszékünket az efféle gyanusitásoktól, inszinuáczióktól még a magánfelek pereiben sem fogjuk megóvhatni. A vesztes fél, ha ellenzéki, azt fogja hinni és hangoztatni, hogy perét azért veszítette el, mivel nem kormánypárti, a kormánypárti fel- vagy alperes pedig a reá nézve kedvezőtlen ítéletet mindég hajlandó lesz az esetleg ellenzéki referens, vagy szavazó biró politikai pártállásának tulajdonítani. (Mozgás.) Hogy aztán az ilyen gyanúsítások, — legyenek azok bármilyen alaptalanok, — a kúriának méltán kiérdemelt nagy tekintélyét mennyire csorbítanák, és a mi népünknek a juszticziába, ennek legfőbb ítélőszékébe vetett hitét és bizalmát mennyire megingathatnák, bővebben kifejtenem fölösleges volna; de talán nem felesleges ez alkalommal rámutatni Francziaországra, a hol a politikai pártszeuvedély a Dreyfuss-ügy ötletéből — mint tudjuk, — szinte rárontott az ottani semmítőszékre, és súlyos sebeket ejtett nemcsak ezen mintaszerű instituezió integritásán, de ezzel magán a frauczia justiczia tekintélyén is. Rakovszky István: Bessenyey Ferencz nem fog erre felelni. Veszter Imre? Tanuljunk e megdöbbentő példán, és óvjuk meg a mi kúriánkat a politikai infekcziótól. Megérdemli. A kúria úgy is roskadásig van már hivatásos teeudőivel ; — ha most még a választási ügyek egy halmazával megterheljük, nem fogja megbírni a tömérdek munkának különben is folyton növekedő áradatát. (Helyeslés jobbfelől.) Mert legyünk tisztában azzal, hogy a képviselőválasztások ellen intézett peticziók, a választások érvényességét támadó kérvények száma ezentúl nagy mértékben emelkedni fog. A választók mindeddig csak ritkán éltek ezen jokukkal, mert nem igen bíztak a biráló bizotságokban, de meg vagyok győződve, hogy tömegesen fognak vele élni, s a választásoknak egy nagy részét fogják megtámadni, mihelyt látni és tudni fogják, hogy sérelmeik biztos orvoslása végett pártatlan és független bírósághoz fordulhatnak. Erre legyünk elkészülve,ez előreláthatólagígy lesz. Förster Ottói Nem lesz, mert tiszta választások lesznek! Veszter Imre : Ha azt akarjuk, hogy a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslattal a juszticziának sérelme nélkül czélt érjünk, akkor erre a mi viszonyaink közölt csak egy mód van: a megtámadott képviselőválasztások feletti bíráskodást a választók névjegyzékének bírói kiigazításával együtt rá kell bíznunk az 1896 : XXVI. törvényczikk által felállított magyar királyi közigazgatási bíróságra. (Helyeslés jobbfelől!) Ezen bíróság, mint a kúriával egészen egyenlő szervezeten nyugvó, és azzal egyenrangú fórum, egyenesen predesztinálva van arra, hogy _! a kérdéses ügyekben a legfőbb ítélőszék egész tekintélyével, függetlenségével és megbízhatóságaval bíráskodjék, és én meg is vagyok győződve, hogy a kúria ebben az esetben csak is azért vétetett kombináczióba, mivel akkor, a mikor a kúriai bíráskodásról szóló törvényjavaslat megBzülemlett, még nem volt közigazgatási bíróságunk. (Úgy van! jobbfelől.) Azok az okok és körülmények, a melyeknél fogva a téves választói névjegyzékek kiigazítása végett a bírói segély igénybe vehető, valamint ama visszaélések, vagy mulasztások, a melyek okából valamely választás érvényessége a törvény értelmében peticzióval megtámadható, csaknem kizárólag a közigazgatási közegek té-