Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-438

ggg 438. oruigoa Kiéi 1899. április 10-én, néifön. matattam különösen arra, hogy az ezen iskolák számára a földmívelésügyi miniszter úr által kiadott olvasókönyv tartalmánál fogva sem felel meg a czélnak, azonfelül még pedagógiai és vallási szempontból is kifogásolható, sőt a katho­likus vallásra egyenesen sértő tartalommal bir. Ennek daezáia a szakminiszter úr válaszra sem érdemesítette akkor előadott panaszaimat és ki­fogásaimat, s így kénytelen vagyok most újra panaszszal jönni annyival is inkább, mert ama rendeletet, mely ezen könyvet mint egyedül kasználhatót előírja a gazdasági ismétlő iskolák számára, a t kultuszminiszternevében 51563. szám alatt 1898. augusztus 10-én, Zsilinszky Mihály államtitkár úr adta ki. Nem bocsátkozom most magának az intézménynek bírálatába, csupán annak előterjesztésére szorítkozom, hogy a t. miniszter Úr sürgősen intézkedni szíveskedjék az iránt, hogy a gazdasági ismétlő iskolák a pedagógia köve­telményeknek megfelelő s a gazdasági ismerete­ket kellő mértékben felölelő és a vallásos nevelést nemcsak nem veszélyeztető, hanem támogató olvasó könyvet kapjanak. (Helyelés bal/elől.) Elnök : A tétel maga meg nem támad tat­ván, megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Balaton­füredi »Erzsébet« szeretetház. Kiadás. Rendes kiadások. Személyi járandóságok 3418 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olwssa): Dologi kiadások 16.418 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Rendkívüli kiadások. Beruházások. A balatonfüredi »Szeretet­ház« betegpaVillonjának felszerelésére és a kút átalakítására 2600 forint. Elnök S Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 3100 forint. Elnök * Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Üveg­technikai intézet. Kiadás. Rendes kiadások. Sze­mélyi járandóságok 2500 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Dologi kiadások 200 forint. Elnöki Megszavaztatik: Perczel Béni jegyző (olvassa): Iparos­tanulók iskolái. Kiadás. Rendes kiadások 95.100 forint. Elnöki Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Bevétel. Rendes bevételek 500 forint. Elnök: Megszavaztatik. Perczel Béni jegyző (olvassa): Állami felső kereskedelmi iskolák. Kiadás. Rendes kiadá­sok. Személyi járaudóságok 129.533 forint. Elnök* Megszavaztatik. Hock János jegyző: Pichler Győző! Pichler Győző: T. ház! Az állami felső kereskedelmi iskolák tételénél csak néhány perezre leszek bátor igénybevenni a t. ház türelmét, és felhívni a t. miniszter úr figyelmét arra, hogy az állami felső kereskedelmi iskolákra nézve 44.001. szám alatt 1895. augusztus 20-án egy rendelet bocsáttatott ki, mely rendelet az 1885. augusztus 3-án kibocsátott rendeletet, mely ezen iskolák szervezetére vonatkozott, felfüggesztette és hatályon kivül helyezte. Ugyanezen számú rendelet a) pontja alatt kimondja, hogy ezen naptól kezdve az addigi kereskedelmi akadémiák és kereskedelmi középiskolák hivatalos neve »felső kereskedelmi iskola« lesz. Ezen rendeletre hivatkozik később az 1898. évi 21.585. számú rendelet, melylyel a t. közoktatásügyi miniszter úr utasítást ad ki, melyben kimondja, hogy te­kintettel az érvényben levő felső kereskedelmi iskolák szervezetére és az erre vonatkozó egy­séges utasításra, újabban elrendelte, hogy a legszigorúbban betartassák az előző rendelet, hogy csak kereskedelmi felső iskolák létezzenek, sőt kimondja, hogy az érettségi vizsgálatra ki­küldött biztosok legyenek tekintettel arra, vájjon az egységes forma és megállapítás szerint ki­adott bizonyítványok czímzésben, formában meg­felelnek-e a rendeletnek. Hozzáteszi végül, hogy mennyire szigorúan veszi ezt a t. miniszter úr, hogy oly bizonyítványokat, melyek az előírtak­kal nem egyeznek meg, érvényteleneknek fogja tekinteni és az érettségi vizsgálatokon elnöklő miniszteri biztosokat feljogosítja, bogy szabály­talan érettségi bizonyítványok aláírását az érett­ségi vizsgálati szabályzat 36. §-ában foglalt el­járás alkalmazása mellett tagadják meg. Komjáthy Béla t. képviselőtársam előbb a czímkórságról szólt. Az egyénekre vonatkozólag teljesen osztozom az ő nézetében, melyet Szemere Attila képviselő úr is oly nagyon hangoztatott, hogy minél több kegyelmes-úri és méltóságo-s-úri czímeket osztogatnak, annál kevesebb lesz azok­nak a czímeknek értéke, mentől nagyobb szám­ban jönnek forgalomba. De mikor az iskolák czímeiről van szó és azon iskoláknak egyik részét akadémiának, a másik részét felsőiskolának nevezik, és a nagy­közönségben az a hit van elterjedve, hogy az egyik iskola magasabb nívón áll, mint a másik : akkor ez az iskolák hivatását, feladatát tangálja. A miniszter úr még harmadszor is ráduplázott erre a rendeletére, és kiadott 3804. szám alatt május 10 én egy mellékiratot, a melyben felhívja az igazgatóságot, hogy csakis ezen czímet hasz­nálja. Kérdem tehát a t. miniszter urat, hogyan lehetséges az, — itt is egy kereskedelmi iskolai bizonyítvány van kezemben, — hogy a tanárok abba a kellemetlen helyzetbe jöjjenek, hogyha

Next

/
Oldalképek
Tartalom