Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-425

426. országos Illés 1899. márezins 14-én, kedden. e i Egy volt például az iechli klauzulának megállapítása alkalmával, a ' melylyel, megvagyok győződve, hogy a t. túloldalnak egy igen nagy többsége nem értett egyet. Ezeknek előrebocsátása után kiemelem, hogy az én meggyőződésem és azon párt meggyőződése szerint, a melyhez tartozom, a 67-es törvények teljesen kizárják a magyar államiságot. Kérdem, hogy miből állanak az államiságnak attribútumai ? Egyik attribútum a haderő, hogy védekezzék és támadhasson az állam, és hogy állami egyéniségét az államok társaságában érvényesíthesse. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy másik attribútum a külügy, hogy a világ előtt mint állami egyéniség jelenhessen meg. (Igaz.

1 Úgy van! a szélső haloldalon.) Állami okributum szinte a vám- és kereskedelmi ügy, hogy a világ békés versenyében mint állami egyéniség szerepelhessen egy ország. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Végre állami attribútum a hitel, hogy állami szükségleteinek eleget tehessen az ország saját érdekei szerint. (Igaz! Úgy van a szélső baloldalon.) Fájdalom, a tény az, hogy ezen állami attribútumok egyikével sem bír Magyarország. A hadsereg névleg közös, de tényleg osztrák. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Nyelve német, zászlója osztrák, szelleme osztrák. De még akkor is, ha közös lenne, még akkor sem lenne ez a hadsereg a mienk, mert csak az a mienk a mivel rendelkezhetünk, a hadsereggel pedig nem rendelkezünk. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A külügy az összbirodalomnak külügye, a külügyi képviselők és konzulok az összbirodalmat képviselik, a magyar államiságnak fogalma nem létezik a külföldön; bárki csakhamar meggyőződhetett erről a külföldön; világos jelét láttuk ennek azon gyászos esemény alkalmával is, midőn királynénkat meggyilkolták, ekkor két állam kivételével tudniillik a német birodalom és Olaszország kivételével az államok és államfők mind az osztrák császárnak kondoleáltak esak és nem a magyar királynak is, és a császárné halálát gyászolták, a királynéról pedig tudomást sem vettek. (Igaz! Úgg van! a szélső baloldalon.) Még egy másik részletre is rámutatok állításom bebizonyítására, a mely eset Tisza Kálmán miniszterelnökségének első idejében történt. (Halljuk! Halljuk!) Egy magyar hatóság a londoni nagykövetséghez egy magyar feliratot intézett; a londoni nagykövetségtől gróf Montglas aláírásával visszaérkezett a magyar felirat a hatósághoz, avval a rájegyzéssel »Unverständlich«. Tehát az osztrák-magyar nagykövetség a magyar szövegű- feliratot érthetetlennek mondta, és mint érthetetlent visszaküldte a magyar hatósághoz. (Mozgás a szélső baloldalon.) De külpolitikánk nem csak megjelenésében nélkülözi a magyar államiságot, hanem példákat hozhatok fel ennek az állításomnak igazolására, Ott volt Bosznia, ott volt Kréta; ott lesz esetleg Khina, és ott van minden egyes ténykedése a külügyi kormánynak, mely kizárólag az osszbirodalom érdekét tartja szem előtt, nem pedig Magyarország érdekét. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A vám- és kereskedelmi ügyekre vonatkozólag, melyek szintén közösek, szinte a birodalmi érdekek érvényestílnek. Ha valamely kereskedelmi czikk Magyarországba van küldve, ezen czikkeket az osztrák határon vámolják meg. A kereskedelmi szerződéseket a külügyminiszter a két állam nevében köti meg, de csak a papiroson, mert tényleg csakis Ausztriának érdeke érvényesül. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) A hitelügy egy osztrák részvénytársaságra van bizva, mert az osztrák-magyar bank nem más, mint egy osztrák részvénytársaság. (Igás! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Olyan állapotban vagyunk, t. ház, mint a milyen állapotot lord Brougham, Viktória királynőnek hírneves kanczellárja tökéletlen szövetkezettí uniónak nevezett. (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélső baloldalon: Helyre !) Legyen szabad felolvasnom lord Broughamnak véleményét 'az ily tökéletlen szövetkezetíí unióban létező államokról, a mely véleményt ő a British Constitutíonnak nevezett munkájában fejtett ki. (Halljuk l Halljuk!) »IIyenállamoknak, — irjaBrougham, — különleges parlamentáris alkotmányai csak névleges, csak elméleti becscsel bírhatnak, de gyakorlati értékkel nem, mert a minden egyes állam különleges kormányzatának élén álló közös országié hatalomnak ezer módja vau, egyrészt az egyik állam előnyére legkártékonyabb nyomást gyakorolni a másik államnak úgy kereskedelmi és közgazdászati, mint minden más nemű érdekeire, másrészt olyan politikát követni, a minő neki tetszik, a nélkül, hogy szükség volna az alkotmányt alakilag megsérteni.« Mintha csak Magyarországra irta volna ezt Brougham. (Úgy van! a szélső baloldalon.) E theoretikus fejtegetéseknek tökéletes igazat szolgáltattak nálunk a nemrég elmúlt események, midőn a vám- és kereskedelmi ügyekben óriásilag nehéznek bizonyult *a meglévő jogoknak megvédése is, és e jogok megvédése talán nem is sikerült volna, ha nem segítkezett volna e hazafias feladatban egy oly férfiú, mint Széll Kálmán, de a jog megvédésének csak a jogi állapotnak megvédésére kellett szorítkoznia, és a tényleges állapot mégis csak a közös vámteriilet maradt. (Igaz 1 Úgy van! a szélső baloldalon,) De kérdezem, t. ház, miért helyezték atyáink Magyarországot abba a helyzetbe, melyet lord Brougham tökéletlen szövetkezetit uniónak nevez ? Azért helyezték, mert Magyarországot kis és