Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-435

486. ©rssságos älés 1899. április 6-án, CBfit8rt5k8n. 287 árhullámát, a melynek folytán a védekezés még nehezebbé vált. A nélkül, hogy véleményemben biíonyos pretenzióval léphetnék fel, mert hiszen eddigi pályámon nem az árvédelemnek a technikájával, hanem inkább annak az adminisztráczi ójával foglalkoztam, mert arra utalva voltam, azon véleményben vagyok, hogy ezen veszély ellen, a mely ezen általam előadott indokokból és körülmények folytán az alvidéket állandóan fenyegeti, kétféleképen lehet védekezni: elsősorban oly intézkedések által, a melyek a felső Tiszára, és másodsorban oly intézkedések és berendezések által, a melyek az alsó Tiszára vonatkoznak. A mi, igen tisztelt ház, a felső Tiszán ebből a szempontból végrehajtandó intézkedéseket illeti, elismerem, hogy ez rendkívül nagy nehézségekkel jár elsősorban id azért, mert a a hatályban levő vízjogi törvény erre nézve legális alapot alig nyújt; másodsorban nehézséggel jár azért, mert roppant nehéz érvényesülésében megakadályozni azou természettani törvényt, a mely szerint a víztömeg a magasságból teljes erejével és teljes bőségével zúdul le. Tudjuk azonban mindnyájan azt, hogy a vízjogi törvény reviziója folyamatban van, és hogy úgy a t. ház, mint az igen tisztelt miniszter úr módot fog találni arra, hogy ezen revízió alkalmával megadassék a teendő intézkedéseknek azon legális alap, a melyre szükség van; addig azonban, a míg ez bekövetkezik, abban a véleményben vagyok, hogy a víztechnika mai magaslatán a miniszter úr fog módot találni arra, hogy akár a vizek elrekesztése, akár vízemésztő latifundiumok kisajátítása, akár a fokozatos leeresztés, akár az erdősítés útján megakadályozza azt, hogy a felső vizek árhullámai óriási mértékben és meglepetésszerűen toluljanak az alsó vidékekre és ezáltal egyszer s mindenkorra eliminálja azt a veszélyt, a mely az alsó vidéket fenyegeti. A mi azon intézkedéseket illeti, a melyek e tekintetben az alsó Tiszán volnának végrehajtandó k, szíves figyelmét felhívom az igen tisztelt miniszter úrnak a szorúlatoknak eltávolítására és az átmetszések kibővítésére. 'Itt különösen figyelmébe ajánlom a miniszter úrnak az algyőri szorulatot, a mely az alsó vidéknek állandó réme és az átmetszések köztíl a borjasi átmetszést, a melynek teljes kiépítésével, a mely, elismerem, folyamatban van, az alsó vidékeknek a vizei sokkal gyorsabban fognak lefoiyni. Ha ezek kibővíttetnek, az átmetszési munkálatok végrehajtatnak és a szorulatok eltávolíttatnak és ezen munkával parallel a felső vizek lefolyása korlátoltatik, akkor kisebbé válik azon veszély, a mely az alsó vidéket fenyegeti, és ha ezek szerves egészben fognak beülesztetni a szabályozási rendszerbe, akkor a maga fenségében fog előtűnni a Tisza-szabályozás azon óriási rendszere, a melyet gróf Széchényi István kontemplált. Nem utolsó feladata egy államférfiúnak — úgy hiszem, az igen tisztelt miniszter úr ebben velem egyet fog érteni — teljes egészében végrehajtani gróf Széchenyi István eszméjét. Ö, ki egész életében oda törekedett, hogy ezen nemzetet vagyonossá és ezáltal függetlenné tegye, hogy a Tiszaszabályozás által visszaadassék a magasabb földmívelési kultúrának az országnak egy kis országgal felérő része; az 8 eszméjét olyan tisztaságban kell végrehajtani, a mint ő kontemplálta. Ha a miniszter úr ezt végrehajtja, a mint eddigi intézkedései után hiszem, hogy végre fogja hajtani, áldást hozó munkát fog végezni, a mely ki fogja érdemelni nemcsak az alvidék, de az egész ország háláját. (Igaz! Ügy van! jolbfelöl.) Annál inkább ajánlom, a t. miniszter úrnak az általam előadottakat szíves figyelmébe, mert köztudomású az, hogy az alvidék ártereiben az utolsó húsz év óta a közegek és városok kuíturailag, a városiaaság szempontjából óriási haladást tettek. Már magában az nagy anyagi és erkölcsi baj a városok szorgalmas lakosságára nézve, hogy minden harmadik-negyedik évben heteken keresztül ki vannak téve az árvízveszély izgalmainak, a melyek elvonják a produktív munkától, megbénítják az ipart, kereskedést, elvonják a közigazgatás tulajdonképeni feladatainak teljesítésétől. Az igen tisztelt miniszter úrnak jutott feladatúi az, hogy ezen bajokat eliminálja, vagyis az alsó Tisza-völgy vízszabályozási rendszeréből kitörölje egyszer s mindenkorra az intenzív védelem állandó szükségét és azt a legritkább esetekre szorítsa. Fejleszsze oda a Tisza-szabályozás rendszerét, hogy az intenzív védelem legyen a kivétel és az egyszeri! védelem legyen a szabály. Tudom azt, hogy a Tisza-völgyi társulat központi bizottságában ezen kérdés a múlt év végén már tárgyaltatott, azt is tudom, hogy egy általános felterjesztése a miniszter úrnak az asztalán fekszik már ez idő szerint. Azonban mint az alvidék képviselője kötelességemnek tartottam a miniszter úrnak figyelmét e kérdésre itt a parlamentben nyilvánosan felhívni, mert a magam részéről ezen kérdést tartom a Tiszavölgy rendezésének kérdései közül a legaktuálisabbnak és legsürgősebbnek, kérem a t. miniszter urat, hogy az általam elmondottakat szíves figyelmébe venni, és a bajokon segíteni méltóztassék. A második kérdés, melyre az igen tisztelt földmívelésügyi miniszter úr szíves figyelmét felhívni kívánom, a Szeged várost övező kör-