Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.
Ülésnapok - 1896-434
í9, április ő-én, szerdán. 27Q 48*. orsságos ülés 18fl nélkül kikészítés végett ne hozhassanak be Magyarországba búzát, akkor feltétlenül vissza kellett volna vonni, vagy módosítani kellett volna az 1889-ben kiadott rendeletet, mely szerint a szabad raktárakban űrzár alkalmazásával is be lehet vámmentesen raktározni a búzát és más terményeket. Ezt vagy nem tudta és elfelejtette a kormányzás, hogy ilyen rendelet van kiadva, vagy ha tudta, akkor még nagyobb vétket követett el a gazdákkal szemben, mert megtévesztette a gazdákat és jóhiszemben ringatta őket, hogy ime, az 1897-iki rendeletemmel megakadályoztam a visszaélést, holott annak tág kaput engedett ezzel, hogy az 1889-ik évi rendeletet nem vonta vissza, vagy nem módosította. Én tehát, t. ház, arra kérem ki az igen tisztelt miniszter úrnak becses figyelmét és intézkedését, hogy méltóztassék a lehető leggyorsabban odahatni, ho,jy az általam neheztelt és említett 1889-iki rendelet visszavonassák és akként módosíttassék, hogy a szabadraktárakba sem búza, sem kukoricza, sern más termény a határon megadóztatás nélkül be ne hozassék. Annyival inkább szükséges ez az intézkedés, mert a szabadraktáraknak felhasználásával nemcsak tisztán az 1897-ben kiadott rendeletet játszszák ki a molnárok, hanem a spekuláczió, az üzérkedés által veszedelmes fegyverül használtatik fel az árak mesterséges lenyomására és alakítására. (Élénk helyettes a szélső baloldalon.) Mert ha nagy mennyiségű idegen búza fekhetik a raktárakban minden vámmal való megadóztatás nélkül, akkor igen könnyű a spekulácziónak ezzel a búzával vagy felemelni vagy leszállítani a búza árát, mert ha ezen búzát kiveti a piaczra, akkor a kontremine-é a győzelem, s akkor kibújnak a szabad raktárból — angolosan mondva — a medvék. T. ház! Én azt gondolnám, hogy minden nagyobb és hosszabb tárgyalás nélkül a szabad raktárak használ as£t <i r A általam elmondott módon nagyon könnyű szerrel rendezhető volna. Ehhez nem kívántatik semmi nagyobb dolog. Miniszteri rendeletek útján jött létre a szabad raktárnak ezen módon való használása, hogy tudniillik ürzárral is ellátható, tehát miniszteri rendelettel ez módosítható is. És ha módosíttatik is, akképen módosíttatik, hogy a szabad raktárban meg nem adóztatott búza, kukoricza be nem raktározható, akkor ezáltal a rosszindulatú spekulácziónak egyik legmérgesebb fogát fogjuk kihúzni. (Igaz! Úgy van ! a szélső baloldalon.) Bárminő hosszú legyek is előadásomban, (Halljuk! Halljuk!) nem fejezhetem be felszólalásomat a nélktí!, hogy egy panaszos hangot ne emeljek fel a t. ház előtt azon kisbirtokosok, de különösen középbirtokosok érdekében, kiknek elődjei akkor is fenn tudták a magyar államot tartani, mikor a magyar nemzetnek bölcsője, az egész magyar alföld török járomban, török iga alatt sínylődött, nyögött. Vannak az országnak igen nevezetes pontjai, nagyon sok vidéke, hol egyedül ezen középbirtokos osztály tartja fenn a magyarságot ma is. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minden hazafias érzelmű és a magyar nemzet iránt szeretettel és ragaszkodással viseltető honpolgár egy-egy középbirtokosnak tönkrejutásában egy-egy erős oszlopát látja kidűlni a magyar nemzetnek s a pusztulást fájó érzettel fogadja. Nem frázis tehát az, mikor azt merem hangoztatni, hogy erős magyar állam megvalósítására, alkotására föltétlenül szükséges az erős középbirtokos osztály. Hogy miképen lehetne segíteni, az a kérdések kérdése. De a megfejtés elsősorban azoknak kötelessége és feladata, kik 30 esztendő óta a többséget képviselik és napról-napra látták, mikép pusztul legegészségesebb hajtása a magyar törzsnek. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Talán mégis volna rá mód. Semmiesetre a szövetkezés útján, mert ha ez a kisbirtokosoknál talán jótékonyan hat, de a középbirtokosnak nagyobb összegű, olcsó kölcsönre volna szüksége és arra, hogy azon nagy uradalmak, a melyeknek kezelése a különböző miniszterek által eszközöltetik, nem öt, hat, nyolez, tizezer holdas részletekben adatnának a pénzhatalmak kezébe, hanem a tudást, a szorgalmat, a lelkiismeretet és — talán nem nagyítom a dolgot, ha megkövetelném azt is, hogy — a hazafiságot is figyelembe véve, ellensúlyául, értékéül tekintenék a kozmopolitikus pénznek; akkor talán lehetne még egy erősebb középbirtokos osztályt teremteni Magyarországon. Igen, uraim, ha még most, az utolsó órában, komolyan és behatóan kezükbe vennék ezen fontos és nagy kérdést azok, a kiknek a dolgok intézése hatalmukban áll, akkor még sokat lehetne tenni, Akkor még a drága és értékes nemzetfentartó elemből sokat menthetnénk meg a végpusztulástól. Drága és becses kincsei ezek a nemzetnek. De ezen hazafias indokokon kivfíl szükséges a középbirtokos osztálynak a sorsa felől a mezőgazdaság tekintetéből is gondolkozni. A mezőgazdasági okoknál fogva is követelem tehát, hogy gondoskodjunk, cselekedjünk, mert hiszen a mai állapot szerint a 200 hold birtokon aluli birtokosok 45 82 HZ cl ~ lékát birják a magyar földnek, az uradalmak és latifundiumok 40 százalékát, a 200—1000 hold terület közt levő birtokok pedig csak 15 százalékát birják a magyar birtokoknak. Már maga ez a körűlméuy, a mely nagyon helytelen arányt tüntet fel, szükségessé teszi azt, hogy a középbirtokos osztálynak megerősítésére, támogatására, sőt lehetőleg egy erősebb, számosabb és nagyobb területtel rendelkező középbirtokos osztálynak
