Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-434

484. országos ülés 1899. április 5-én, szerdán. 267 van a kupeczek és kereskedők önkényének téve a gazdaközönség a miatt, hogy nincsen szavatossági törvényünk. Nagy hátrányára van tenyésztésünknek a folytonosan mutatkozó, folyton fennálló ragályos betegség: tüdőlob, takonykór stb. Ennek enyhítésére egyetlenegy gyökeres orvosság felfogásom szerint az lenne, hogy az általánosan kötelező állatbiztosítási intézményt életbeléptessük. Tudom én, hogy nagyon sokat lehet e kérdés mellett és ellen érvelni; de a végeredmény mégis az, hogy ezt az intézményt előbb-utóbb életbe kell léptetnünk, mert addig, míg a ragályos betegségben levő állatok kiirtása oly módon nem történik, hogy azoknak ára is megtéríttessék az illető gazdának, az állatállományból a ragályos betegséget gyökeresen kiirtani nem lehet. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) Nem akarok erről a kérdésről hosszasabban szólani, különben sem tartozik ez egy szűk keretű beszédbe, de annyit mondhatok, hogy ennek a kérdésnek tanulmányozása a magyar gazdaközönség érdekében feltétlenül és elodázhatatlauúl szükséges. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ezzel kapcsolatosan említem fel azt, hogy szükséges volna az állategészségügy ellátása, rendezése is; szükséges volna a vásárok ügyének rendezése, mert igen sok ragályos betegség a miatt vitetik be egyes vidékre, hogy a vásárokon ^ mindenféle egészségtelen állatokat árúinak. Es itt a vásárok rendezésével kapcsolatosan szükséges volna az állat-járJatok rendezése is. Ezek igen egyszerű dolgok, de mindenesetre a gyakorlati életben, legalább én előttem, mégis fontosak. (Helyeslés a sssélsö baloldalon) T. ház! Ha már az állattenyésztés kérdéséről szólottam, nem hallgathatom el, hogy én rám igen fájdalmasan hat az, hogy a közlegelők felosztása napról-napra még mindig folyamatban vannak, és a közlegelők felosztása javasoltatik még olyan helyeken is, a hol azáltal az állattenyésztés teljesen és tökéletesen tönkremegy. Én tehát szükségesnek találnám azt, hogy a közlegelök felosztása megakadályoztassák. Tovább megyek ; szükségesnek találnám azt, hogy mód és alkalom kerestessék arra nézve, hogy közlegelők alakíttassanak, és a közlegelők alakítása a birtokosok által eszközöltessenek. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) Az állattenyésztésnek kérdésével a közlegelők kérdése, a közlegeltetés, igen szoros összefüggésben lévén, én az 1890: XII. törvényczikkböl ezt a kérdést egészen kivenném, és egy új törvényt alkotnék a közlegelők felosztásának korlátozása czéljából, és körülírnám, hogy hol és minő körülmények közt lehet megengedni a felosztást, és hogy miképen kell általában véve a legeltetést és az ezzel kapcsolatos kérdéseket szabályozni. Bármilyen unalmas vagyok is, t. ház, (Halljuk /Halljuk!) én mindenesetre elsősorban a magam lelkiismeretével, másodsorban azoknak a választóimnak akarok beszámolni, a kik engem már több éven kereszfú'l bizalmukkal megajándékoztak, és főképen hangsúlyozni kívánom azt, hogy azt, a mit elmondok, nemcsak a magam csekély egyénisége mondja, hanem azon párt nevében is szerencsém van nyilatkozni, melynek zászlója alá esküdtem, (tfgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Feltétlenül igaz az, hogy Magyarországon a mi mezőgazdaságunkban még mindig a búzának a termesztése viszi a főszerepet, tehát nem lehet egyetlenegy gazda előtt sem közönbös az, hogy a búzának értékesítésére vonatkozó intézkedések megfelelnek-e a gazdák érdekének, és vájjon megtétettek-e mindazon intézkedések, a melyek az árképződésre, a kártékonyán ható akadályoknak elhárítására, a visszaéléseknek a megsemmisítésére vonatkoznak. Elsősorban itt ismételnem kell, hogy az értékesítés kérdésénél ismét egy kis közgazdasági politikának az előtérbe való tolakodásával találkozunk, De hát ezt a közgazdasági politikát a mi búzánknak, terményeinknek értékesítésénél még nagyító üveggel sem tudnám feltalálni. Itt van például, hogy nagyon messze ne menjek, a börze. T. ház! Azt kérdezem, hogyan tűrheti az államkormányzat egyetlenegy perczig is azon napról-napra ismétlődő, folytonosan tapasztalható visszaéléseket, a melyek a lehető legkártékonyabban és legveszedelmesebb módon hatnak a magyar búza árának képződésére. Azt kérdezem, hogyha mást nem is vesz figyelembe a kormány, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) nem elegendő ok-e már felszólalásomra az is, hogy a börzén a búza árának képződésére minden faktor, még az utolsó fütyülő kereskedő is közrehat, csupán egyedül az nem, a kinek életéről van szó: a gazda. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez az egyetlenegy körülmény is elegendő arra, hogy hangsúlyozzam azt, hogy a börzén tapasztalható visszaéléseknek korlátozása végre-valahára eszközöltessék, és hogy a börze működése oly mederbe szoríttassék, hogy a magyar búza árának képződésére kártékonyán ne hathasson. Épen azért, mert ez így van, szükséges, hogy a börze azon hiénáit, a kik a magyar búza értékére és általában a magyar búzakereskedésre s ezzel a magyar érdekekre a legveszedelmesebben hatnak, a maguk odújába szorítsa vissza a hatalom és a kormány. (Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! Mindjárt egy pár képpel fogok szolgálni annak illusztrálására, hogy miképen történik a gazdák kijátszása a börzén. Erre egyik leghatalmasabb eszköz az úgynevezett különbö34*