Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.

Ülésnapok - 1896-434

ggg 434. országos ülés IS99. április 5>án, sierdán. zeti játék, és épen azért (Zaj. Elnök csenget. Ealluk! Halljuk!) a különbözeti játékot, mint különben is a közerkölcsiségbe ütköző játékot törvényhozásilag, vagy rendeletileg teljesen meg­szüntetendőnek tartom. Mert hiszen ezen játék­nak egyedüli czélja csak az, hogy oly búzát produkáljon, a mely csak papiron ér valamit, a mely papiron táplál, éheztet, tesz gazdaggá, vagy koldussá. Ez a különbözeti játék nem szolgál előnyére sem a termelőnek, sem a fogyasztónak, sőt még a pékeknek sem, hanem igenis szolgál a nemzetközi nagytőkének; szolgál a budapesti nagy-malmoknak, és szolgál azoknak a börzén üzérkedő megbízottaknak, a kik jóformán ebből élnek. És hojjy a papiros-búzának az ára minő befolyással van a valódi, effektiv búzának az árára, azt nagyon könnyű belátni, ha figyelembe veszsziik, hogy a nagyobb tőke, a nagyobb for­galom mindig dominálja a kisebb forgalmat, és Uralkodik a valódi árak felett. Ha a múlt évek statisztikáját nézzük, látjuk, hogy (Halljuk! Halljuk!) 1896-ban 8,330.000 métermázsa búza adatott el a börzén mint kész árú, 1897-ben pedig öt millió métermázsa és ezzel szemben az egyik esztendőben 125 millió, a másik esztendő­ben pedig 90 millió métermázsa papiros-búza adatott el, tehát tizenegyszer annyi, mint kész árú (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ebből nem nehéz megérteni azt, hogy azon 125, vagy 90 millió papirbúzának az árával igen-igen könnyű dolog volt nyolez millió, vagy öt millió méter­mázsa effekt búza árát szabályozni. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nagyobb és világosabb magya­rázatára és megindokolására annak, hogy a külön­bözeti játékot feltétlenül meg kell szüntetni, nincs szükség, mert ezen statisztikai adatok elég világosan beszélnek. Nagyon fontos dolognak tartom azt, hogy az árutőzsde teljesen elkülönítessék a gabona­tőzsdétől és pedig azért, mert a jelenlegi árú­tőzsdei tanácsban egyetlenegy gazdaember sincs, ha pedig elkülönítjük, akkor megtörténhetik, és meg is kell, hogy történjék az, hogy a gabona­tőzsde tanácsát egyharmad részből kereskedők­ből, egyharmadrészben gazdákból és egyharmad­részben malomiparosokból alkossák meg. Azt az árútőzsdén tapasztalható perfid eljárást sem lehet kicsinyelnünk, hogy a szokványbúza árának meghatározásával a magyarországi jó búzának ára lenyomatik, s ezért fontosnak, és a magyar búza árképződésére nagyon kedvező hatásúnak tartanám, ha a tőzsdén a szokvány­búza akkép szabályoztatnék, hogy külön ár sza­batnék a külföldi, és külön ár szabatnék a bel­földi szokványbúzákra, mert ma úgy áll a dolog, hogy a külföldről bejött búzát azért kell pre­parálni s azért kell, tudja Isten hányszor meg­rostálni és a magyar búzával vegyíteni, hogy az a fajsúly, a melyei megkívánnak egy hekto­liter búzától, meglegyen. A magyar búzát pedig azért kell vegyíteni rosszabb búzával, hogy a magasabb súlyt lejebb szállítjuk, hogy a szok­ványbűzára vonatkozólag megállapított súlyra leszállíttassék. Ez nagyon fontos dolog a börzé­nél, hogy a külföldi és belföldi búzákra külön­külön ár szabassék meg, mikor a szokványt meghatározzák. Azt hiszem, hogy az is ismere­tes dolog, hogy a börze, a mely ötkrajczáros papirosokon milliókra menő kötéseket csinál, az államnak egy krajczár adót sem fizet, szükséges volna tehát, hogy a börze megadóztassák. Ezzel egy jelentékeny pénzforrást nyitnánk közterheink fedezésére. (É'énk helyeslés a szélső baloldalon.) és nagy igazságtalanságot szüntetnénk meg azzal, ha a börzét megfelelő módon megadóztatnánk. (Úgy van! Úgy van! a ssélsö baloldalon.) Ezek azok a főbb momentumok, a melyekre kiterjeszkedni kívántam, hogy legalább nagyban és egészben felmutassam a t. miniszter űr előtt, a mit talán ő sokkal jobban és szebben el tudna itt e helyen mondani, mint én, hogy tudniillik elérkezett ideje annak, hogy gyors intézkedés tétessék annyival is inkább, mert a börzei raga­dós betegség nagyon gyorsan kezdi a maga áldozatait szedni és rendkívüli nagy mértékben szaporodnak azok, a kik könnyű módon a gaz­dáknak a zsírján kívánnak megvagyonosodni. Erre nézve ismét statisztikai adatokkal szolgá­lok. (Halljuk! Halljuk!) Tudvalévő dolog, hogy Magyarországon 1863-ban nyitották meg a börzét, 1863-ban a börzének volt 332 tagja, 1898-ik év végén már 1584 tagja volt, de még több is lesz, mert napon­kint 150—160 jegy is igénybe vétetik olyanok által, a kik csak esetről-esetre mennek a bör­zére, a kiket ott idegeneknek szokás nevezni. Feladatomul tűztem ki azt, hogy legalább nagy vonásokban rámutassak, hogy melyek azok a körülmények, a melyek a buzar.rképzésre káro­san hatnak, és hogy mely intézkedések volnának szükségesek arra nézve, hogy a magyarországi búzaárak képződése kedvezően alakuljon. A börzén kivűl még nagy hátránynyal van a magyarországi terményekre és azok árképzé­sére, hogy nem részesíttetnek kellő vámvédelem­ben a betolakodó idegen búza ellen. Legalább is olyan mértékű vámvédelmet kellene felállí­taui, a mely szükséges volna arra, hogy a magyar­országi búzának az értéke megóvassék az idegen beözönlő búza befolyásától, vagyis más szóval, hogy az a vám, a melyet kivetünk, annyira drá­gítsa meg az idegen búzát, hogy a belföldi búza ezáltal meg legyen védve. Ez nem is egészen új dolog, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy Augolországban a mezőgazdaságot már száz esz­tendő óta ilyen védvámmal dédelgetik és tartják

Next

/
Oldalképek
Tartalom