Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.
Ülésnapok - 1896-434
2 61 * 8 *- orsEágos ülés 1899. április 5-én, iieráán. Borsod vármegye közönségének feliratát a szeszforgalmi adóról szóló 1898: XVI. törvény czikk módosítása iránt; Petőhenye községi lakosoknak Farkas József, — Dobroncz községi lakosoknak Kálmán Károly képviselők által beadott kérvényét a politikai, gazdasági és erkölcsi bajok orvoslása tárgyában. Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Végre, t. ház, a házszabályok értelmében függőben levő interpellácziók jegyzékét matatom be. Kérem jegyző úr, tessék azt felolvasni. Molnár Antal jegyző (olvassa a jegyzéket). Elnök: Tudomásul vétetik. Most fel fog olvastatni az indítvány- és az interpellácziós könyv. Molnár Antal jegyző: Tiszteletteljelentem, hogy az indítváirykönyvben újabb bejegyzés nincsen. Az interpellácziós könyvben be van jegyezve április hó 5-iki kelettel Kálmán Károly képviselő úr interpellácziója a belügyminiszterhez, nagycsütörtök ünnepe ügyében. Elnök: Az interpellácziót a képviselő úr szokott módon az ülés végén fogja megtenni. Most, t. ház, áttérünk a földmívelésügyi tárcza költségvetésének (írom. 479) folytatólagos tárgyalására. És pedig ki következik szólásra? Perczel Béni jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Nem tagadom, sőt készséggel elismerem, hogy a t. földmívelésügyi miniszter úrnak három évi működése jelentékeny eredményt tüntet fel. Mert hiszen tudvalevő dolog, hogy az ő működésének ideje alatt több oly régen hangoztatott kívánsága és óhajtása ment teljesedésbe a gazdaközönségnek, a mely óhajtás jogosult volt, és a mely óhajtás teljesedése kedvező eredményeket idézett elő. Üdvös intézkedéseket léptetett életbe és czélszerű törvényeket alkotott. Ha mindennek daczára kénytelen vagyok azt hangsúlyozni, hogy egy nagyobbszabású, átgondolt, egyöntetű politika nem honosíttatott meg a földmívelésügyi tárczánál, azt leginkább annak tulajdoníthatom, hogy talán nem volt meg az összkormányzatban az az akarat, az a komoly elhatározás, hogy a földmívelésügy mindenekfelett előbbre vitessék és annak érdekei minden irányban előmozdíttassanak. Most azonban, mikor általában véve újabb korszak kezdetén vagyunk a politikai átalakulás következtében, abban a reményben és hitben élek, hogy talán az eddigi rendszerrel szakítva, a földmívelás érdeke az általános állami és gazdasági politika legfőbb érdekei sorába fog emeltetni. Ebben a hitben élek és ezen hitet táplálja a miniszter urnak részint itt a házban elhangzott Ígérete, részint pedig az országos magyar gazdasági egyesület küldöttsége előtt kifejtett álláspontja. Abban a reményben vagyok tehát, hogy a magyar földmívelás ügyével szemben a hosszú évtizedek alatt felgyűlt államadósságok, — hogy úgy fejezzem ki magamat — végre-valahára és meglehetős gyorsan, remélem, teljes mértékben le fognak fizettetni. T. ház! Ha tisztán csak arról volna szó, hogy vájjon a költségvetésben található számtételek eredményt és haladást mutatnak-e, és hogy ezen számtételekből visszatükröződő irányzata, felfogása és gondolkodásmódja a földmívelésügyi miniszter urnak megfelel-e a közóhajtásnak és ebből kifolyólag, ha tisztán csak szubjektiv indokok vezetnének a felszólalásra, akkor egész készséggel kijelenteném azt, hogy a miniszterelnök úr iránt való elismeréssel beszédemet be is zárhatnám. Azonban sajnálattal kell konstatálnom, hogy bárminő eredményeket mutatnak is fel a költségvetésben foglalt számok, és habár azok sok tekintetben haladást jelentenek is, a mely haladásra az előadó úr a maga beszédében egész tüzetességgel, szakavatottsággal és tárgyilagossággal ki is terjeszkedett, és a mely előadás mindenesetre ritkítja is párját ezen a téren; ha mondom, t, ház, ezeket mind készséggel elismerem is, azért mégis lehetetlenség, hogy a költségvetés tárgyalása alkalmával a földniível esnek politikai részével és annak kritikájával ne foglalkozzam, hogy vájjon egyáltalában visszatükröződik-e ebből a költség, vetésből a szándék és akarat arra nézve, hogy egy nagyobbszabású s Magyarország közgazdasági és földmívelési érdekeit egészben és nagyban átölelő politika czéloztatik és szándékoltatik-e meghonosíttatni ? T. ház! Az ez évi költségvetésben — a mint látjuk — a kiadás 26,052.614 forinttal van előirányozva; a bevétel pedig 18 924.221 forinttal. Tehát a nem fedezett hiány 7,128.393 forint, a mi az előző évhez képest haladást jelent, mert a múlt évben 6,795.900 forint volt a különbség a bevétel és a kiadás közt. Ebből tehát önként következik, hogy ez évben 332.984 forintra emeltetett azon összeg, a melylyel más tárczának a bevételeiből dotáltatik a földmívelési tárcza. T. ház! Az emelkedés a rendes kiadásoknál 444.562 forint lévén, elismerem azt, hogy úgy ezen rendes kiadások emelkedése, valamint a rendkívüli kiadásoknál az emelkedés okosan, czélszertíen és gondosan fog, a mint a költségvetésből látszik, elköltetni és felhasználtatni. Mert a mint a szaporulat felhasználása czéloztatik, a költségvetésből az tűnik ki, hogy az állattenyésztés emelésére, a mezőgazdasági munkás- és cselédügynek szocziáíis szempontból való