Képviselőházi napló, 1896. XXI. kötet • 1899. márczius 13–április 15.
Ülésnapok - 1896-431
431. országos ülés 1899. märczius 22-én, szerdán. 203 gam is ismerek gépészeket, a kik a műveltségnek magas fokán állanak, de valóban óhajtanának abból a kasztból kilépni épen a többi kollégáik miatt. Miért ne lehetne idővel a hajósoknak ezt az os?.tályát is époly fokra emelni mint a milyen fokra van emelve példáák a kapitányok állása? És épágy, miután tiszti rangot foglalnak el, tanuljanak ők is a gépészeti kurzusban, vagyis a hajózási kurzusban úgy, hogy nekik nemcsak egyszerűen s egyoldalú!ag a gépekről, banem az egész hajóról és annak jó vezetéséről is legyen fogalmuk! Találunk ma is ilyeneket, de nagyon keveset. Hiszen a kapitánytól is megkivánnakjbizonyos gépészeti ismereteket! Most át kellene térnem a mesterséges vizíutakra. (Halljuk!) A mesterséges viziutak rendkívüli költséges utak, talán még némi tekintetben költségesebbek, mint a vasutak. A viziútaknál nagyon sokszor hallottunk beszélni a duna oderai csatornáról, hallottunk beszélni a budapestfiumei csatornáról, hallottunk beszélni egy budapest-csongrádi csatornáról, és hallottam már régebben beszélni egy duna-szávai csotornáról, a melyet, sajnos, már mint elaludt dolgot tudnánk csak ismét feleleveníteni. Ezeknél a csatornáknál elsősorban tulajdonképen azt kellene fontolóra venni, hogy lesz-e nekünk azon a csatornán mit transzportálni, vájjon azon duna-oderai csatorna csakugyan meg fog-e felelni a reményeknek, és lesz-e nekünk annyi exportunk, a mennyit mi várunk. Ha igen, akkor meg kell csinálni, ha nem, akkor várni kell vele. A mi a budapestfiumei csatornát illeti, azt hiszem, hogy ez még sokkal inkább megfontolandó dolog lenne, mint a duna-oderai csatorna. De azt hiszem, talán a legtöbb szolgálatot tenné — hozzáteszem: egyelőre — a budapest-csongrádi, vagy mondjuk egy budapest-tiszai csatorna, minekutána ma a Budapestre szállítandó árúknak vagy a Ferenczcsatornán kell keresztűlmenni, vagy, ha olcsóbban akarjuk kezelni, meg kell kerülni a Tisza torkolatát. A Ferencz-csatorna, a mint tudjuk, nem elégséges, tehát itt okvetlenül gondolni kell egy második csatornára, különösen akkor, ha valóban létrejön a budapesti központi kikötő, a melynek munkálatai csakugyan megindultak, és valóban már a kezdetnél egy lépéssel tovább van. A duna-szávai csatorna létesülése egy időben már kezdett mutatkozni és kezdték fontolóra venni az irányadó körök, de ez, úgy látszik, elaludt Ennek a keresztülvitele pedig a legkönnyebbek közé tartozik, minekutána egyik oldalon a Szávából felhasználjuk a Boszna folyót, másik oldalon a Duna részéről felhasználjuk a Vuka folyót Vukovárnál. A közlekedés a Szávából a Dunába rendkívül meg lenne könynyítve, és sokkal közelebb hozná a legtávolabb síávai részeket^ésJBosznját a fővároshoz. Talán szabadjon áttérnem egy thémára, a mit már nagy részben a miniszter úr kifejtett, tudniillik a Vaskapura, s szabadjon a Vaskapuhoz úgy hozzászólani, mint a kataraktáknak 35 esztendős régi jó barátja és ismerőse. A katarakták megszabáiyozására nézve valóban a legheterogénebb mondásokat és legkülönbözőbb variánsokat hallottuk és láttuk leírva. Az egyik rész a katarakták szabályozását a sárba tiporná, a másik pedig egekig emelné. Én tanultam a miniszterelnök úr ő exczellencziájától, midőn programmbeszédét mondotta el, hogy alkossunk egy aritmetikai középmértéket és maradjunk a katarakták szabályozásánál is ezen az úton. A mi a katarakták szabályozását illeti, erre röviden kimondom azt, a mit ő exczellencziája, a keres 1 ; edeimi miniszter úr előttem már kimondott, hogy a munka nincs befejezve, azaz a rnnnka be van fejezve, úgy, a mint az eleinte terv szerint preliminálva lett, de kérem, h:i azok a hajó sok feltétlen biztonsággal nem tudnak azokon a kataraktákon utazni, én előttem, mint hajós ember előtt, azért ez még nincsen befejezve, mert nem azok a t. mérnök urak fognak azon hajózni, sem a t. ház, hanem a hajósemberek. Analizáljuk röviden a kataraktáknak a viszonyait. A mint belemegyünk Alibegnél a katarakta régióba, ott találjuk a Lubohrasdia vad patakot, mely valaha rendkívül sok törmeléket sodort a Dunába. Úgy ott találjuk az Alibeg patakot, mely szintén rendkívül sok törmeléket hozott, azt szintén a Dunába sodorta, és azt hiszem, hogy úgy a Sztenka alatt, mint a Sztenka fölött szórványosan elhányt kövek még mindig a két pataknak, mely ma egyáltalában nem veszélyes, a maradványai. A Sztenka-csatornát sokkal jobban szerettem volna egyenesben látni, mint ívben, mint a hogyan az most van, de tudomásomra jutott, és a mérnöki kar meggyőzött arról, hogy sokkal kevesebbe került így a csatornának előállítása, mintha a Szteakát egyszerűen keresztűlrobbantották volna. Ámde a Sztenka-csatorna tökéletesen jó, hanem 300—400 méternyire a Sztenka-csatorna alatt és fölött annyi kő fekszik a Dunában, hogy az mindig veszélyezteti a hajózást. Ez tehát eltávolítandó és kiemelendő. Ha tovább megyünk, úgy a Kozla-Dojke-csatornát fogjuk találni, mely teljes mértékben sikerültnek deklarálható. Sztenka és Kozla-Dojke közt semmi akadály nincsen. Azonban Sirinye alatt szintén szórványosan fekszenek a kövek egészen az izlasi csatornáig. Az izlas-grebeni csatorna szintén teljes mértékben sikerültnek tekinthető, de szintén ívben megy. Itt meg van az ív magyarázva, habár a hajósok az ívet nem nagyon kedvelik, különösen vontató hajóknál. Meg van magyarázva ennek az oka, hogy ott megtartották részben, az Izlasaál se*
