Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-421

421. országos ülés 1899. m&rezins 8-án, szerdán, ggg kalmával elmondott azon hármas jelszóban: tör­vény, jog és igazság, én egyéb részletet elmon­dani nem akarok erről a választásról. Ezzel fel­szólalásomat elvégeztem és interpel]ácziómat egyszerűen felolvasom (olvassa): »Interpelláczió a belügyminiszter úrhoz! Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a komárommegyei nemesócsai kerü­letben folyó évi február hó 24-én megejtett kép­viselőválasztás alkalmával az ottani főispán, és vele egyetemben a szolgabirák, meg nem enge­dett módon korteskedtek a szabadelvű párt mellett ? Szándékozik-e vizsgálatot tartani és a fe­gyelmi eljárást megindítani az illetők ellen? Hogy a jövőben a tiszta választások biztosítva legyenek, a hatalmukkal visszaélő tisztviselők pedig fegyelmileg megbüntettessenek?* (Helyes­lés a szélső baloldalon) Elnöki Az interpelláczió ki fog adatni a belügyminisztérium vezetésével megbízott minisz­terelnöknek. Széll Kálmán miniszterelnök: Van még egy interpelláczió? (Felkiáltások : Van, ugyanebben m ügyben!) Akkor bevárom azt. Pichler Győző: T. ház! Kubik Béla kép­viselőtársam előadása után, a melylyel ő imént benyújtott interpellácziójät indokolta, elálltam volna attól a jogtól, a melyet interpelláczióm bejegyzésével szereztem, és nem intéznék kér­dést az igen tisztelt belügyminiszter úrhoz; azonban szükségesnek látom, miután a belügy­miniszter úr, a mint láttam, válaszolni, vagy előzetes választ adni óhajt. A jelen felszólalásomra az indít engem, hogy részben kiegészítsem Kubik Bála képviselő­társamnak az előadását. Kétségtelen tény az, hogy a nemesócsai választásnál egyedüli és fő­szerepet egy olyan ember játszott, a ki arra nem illetékes. Ez pedig Sárközy Aurél főispán volt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Renegát!) Miután a miniszterelnök úr új miniszterelnök, a ki a főispánokat nem ismeri, vagy tán csak részben ismeri, engedje meg, hogy Sárközy Aurél főispánt neki ezennel bemutassam. (Derült­ség a szélső báloldalon.) Sárközy Aurél főispán, ez egyszer már bizonyos, a miniszterelnök úr által elmondott programm után sehogysem illik abba a pártba, a melyben a miniszterelnök úr vezérszerepet játszik. Bármily nagy politikai ellenfélként állok szemben azzal a párttal, mely­nek jelenlegi vezére Széll Kálmán miniszter­elnök úr, kétségtelen, hogy a mostani miniszter­elnök urnak politikailag egy nagy érdeme van, hogy a politikai konzequencziát sohasem felej­tette szem előtt tartani, ugyanazon politikai irány zatnak hive ma is, a melynek hive volt ifiúaá­ságában, hivatalba lépésekor, a hivataláról tör- > tént leköazönése után. Sárközy Aurél urat mi itten a szélsőbalon jobban ismerjük, mint a kor­mánypárt. Számos képviselőtársam hurutos és influenzás lett, korteskedve Sárközy Aurél vá­lasztása ügyében, midőn szélsőbaloldali program­mal fellépett. Itt van Meszlény Lajos képviselő úr, ki a legszebb verses mondókáit Sárközy Aurél ellenzéki képviselőjelölt mellett mondta a csákvári kerületben, (Derültség) és ugyanakkor Sárközy Aurél főispán az Isten szabad ege alatt nemcsak a választókat eskettette meg, mert az régi kortesfogás, mely divik itt is, ott is, ha­nem önmaga esküdött meg, hogy mindig hű marad az elvekhez. (Derültség a szélső baloldalon.) Később a esákvári kerületből áttért a karczagi kerületbe, hol ugyanoly módon, az Isten sxabad ege alatt fogadalmat tett arra, hogy hu marad az elvekhez. Talán némi ízléstelenségnek tekint­hetik, hogy én ezt itt elmondom, mert a kortes­kedések alatt előfordulhatnak dolgok, a mikről aztán később nagyon szeretnek az emberek meg­feledkezni, (Derültség. Felkiáltások a jobboldalon • Vigyázz Magyarországra!) de épen Széll Kálmán politikai hűségével szemben odaállítom egy köz­igazgatási alantas tisztviselőnek, egy főispánnak politikai hűségét. Ezen szereplése folytán, melyet kifejtett a csákvári és a karezagi kerület kép­viselője gyanánt, nyerte ő meg Fejér vármegye intelligens választóinak teljes bizalmát, és öi öm­tüzek gyúltak ki, és kivilágították egész Székes­fehérvárt, midőn sikerült a 48-as pártnak egy­szer alispánt diadalra juttatni. Tisztán 48-as programmal megválasztották őt alispánnak, és a mint abba a hivatalba jutott, melyet úgy ért ti, hogy idetfirtozott ehhez a párthoz, egyszerre csak köpönyeget fordított és épúgy, mint a renegátok, beállt a leggyalázatosabb üldözőjé­nek mindannak, a mi azelőtt szent és igaz volt, (Egy hang a szélső baloldalon: Előbb kamarássá lett!) T. ház! Lehetnek nagy politikai esemé­nyek, a melyek arra bírnak egyeseket, hogy elhagyják azt a pártot, a melyhez tartoznak; annak elbírálása, mindig azon politikai esemé­nyek latolásából eredhet, a melyeket ezen ki­válás követett. De, azt hiszem, a túloldalon is azok, a kik nem hatalmi aspirácziók miatt kép­viselők, elismerik azt az igazságot, hogy hata­lomért avancementért ott hagyni elveket, leg­alább is a tisztességgel meg nem egyező. Nekem semmi közöm sincs Sárközy Aurél főispánhoz, sohasem láttam őt, nem ismerem, nem is v.igyok rá kíváncsi. Polczner Jenő: Még is bemutatta! (De­rültség a szélső baloldalon.) Pichler Győző: Hanem egyet tudok kép­viselőtársaim elbeszélése után, és minthogy ott egyes emberekkel beszéltem, magam is meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom