Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.
Ülésnapok - 1896-422
338 * 22 * országos ülés 1899. márczins 9-én, csfttSrtlfkSn. jelenségek daczára joggal állíthattam, hogy a választás rendben folyik. Azonban Feszty Béla képviselőtársam nem mondhatja, hogy ugyanezt négy óra után is mondtam, mert a tulajdonképeni törvénytelenség csak ezután, a zárórakor, vagy jobban mondva a záróra után következett be. És mert Feszty Béla képviselőtársam hivatkozott arra is, hogy a nemesóesai választást a fehérmegyei tisztességes választásokkal állítottam párhuzamba, kijelentem, hogy igenis ezt mondtam, de hozzá kell tenni, hogy Fejérmegyében a választás törvényesen és tisztességesen folyik záróra előtt, záróra alatt és záróra után is, nem pedig úgy. mint Komárommegyében. (Tetszés a szélső baloldalon,.) Elnök". Következik most már a napirend szerint 1898: I. és XV. törvényezikk némely intézkedései hatályának fentartásáról szóló törvényjavaslat (írom. 580, 583) tárgyalásának a folytatása. Molnár Antal jegyző: Gróf Benyovszky Sándor!. Gr. Benyovszky Sándori T. képviselőház! Csak rövid ideig veszem a t. ház béketürését igénybe, mert hiszen pártom álláspontját pártom elnöke, Kossuth Ferencz tegnap már kifejtette, és azonkívül alaposan fejtegette a párt álláspontját e törvényjavaslattal szemben Komjáthy Béla t. képviselőtársam is. De nem is kívánok a kérdés jogi oldalával foglalkozni, mert hiszen az az 1867-iki törvényben világosan ki van fejezve. Örömmel konstatálom, hogy az önálló vámterület hívei napról-napra országszerte szaporodnak és pedig olyannyira, hogy az ország legnagyobb ré«ze már is határozottan állást foglalt az önálló vámterület mellett, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és azt hangosan követeli. Örömmel konstatálom azt is, hogy nagyon sokan azok közül, a kik különben a hatvanhetes alapon állanak, már is hívei az önálló vámterületnek. De miért is ne? Hkzen az önálló vámterület . . . (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. ház! Gr. Benyovszky Sándor: ... a 67-iki kiegyezésnek is világos folyománya. De különben is azon ellenvetés, bogy Magyarországra nézve az önálló vámterület káros és veszélyes volna, semmi alappal nem bir, sőt azok, a kik a 67-es alapon állanak és ezt a nézetet vallják, épen ezáltal a legszigorúbb kritikát gyakorolják a 67-es közös ügyes állapot ellen. Tudjuk, hogy körülbelül 30 éve annak, hogy Magyarország Ausztriával vámközösségben él. Tehát e 30 év elég lett volna ahhoz, hogy Magyarország annyira sülyedjen, hogy már most Montenegró, Szerbia és Románia mögé kerüljön? Hiszen azt látjuk, hogy ezen szomszédos kis államok nagyon jól megbírják az önálló vámterületet, sőt nemcsak megbirják, hanem a mellett gyarapodnak és gazdagodnak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Annyi bizonyos, hogy Magyarország a 30 évig folytatott közös gazdálkodás folytán nagyon megkárosodott; de annyira mégsem sülyedt, hogy a maga lábán megállani többé képes ne volna. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hogyha körültekintünk világrészünk minden országán, azt fogjuk látni, hogy a legnagyobb államtól kezdve a legkisebbikig mindeniknek megvan a külön vámterülete. Mi volnánk csak azok, kik ezen általános szabály alól kivételt képeznénk ? Különben, a mi a közös vámterületet illeti, a mellett ösak akkor lehetne állást foglalni, hogyha a mi érdekeink Ausztria érdekeivel azonosak volnának. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ámde azt mindnyájan tudjuk, hogy a mi érdekeink homlokegyenest ellentétesek Ausztria érdekével. Ausztria iparos állam, Magyarország pedig mezőgazdasági állam. Egy iparos államnak egészen má«ok az érdekei, mint egy agrikultur államnak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Már pedig ily két ellentétes érdekű államot teljes lehetetlenség egy kalap alá vonni a nélkül, hogy vagy az egyiknek, vagy a másiknak érdekei óriási mértékben ne károsodnának. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Különben nagyon sokan összetévesztik a fogalmakat, ha azt hiszik, hogy a külön vámterület egyszersmind vámháborút is jelent Ausztriával. Pedig a vámháború Magyarország és Ausztria között teljesen ki van zárva. Magyarországon nincs ember, ki Ausztriával a vámháborút óhajtaná. De ne is féltsük osztrák szomszédainkat; van azoknak magukhoz való eszük, ők nagyon jól tudják, hogyha Magyaroszággal vámháborút kezdenének, sokkal jobban károsodnának, mint mi. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha ők a mi gabonáinkat, nyersterményeinket megvámolnák, azáltal saját élelmi szereiket drágítanák meg, és iparukat tökéletesen tönkretennék. Tudjuk mindnyájan, hogy az osztrák iparnak Magyarország a piacza. Ha az osztrákok vámháborút kezdenének, természetes, hogy Magyarország is represszáliákkal élne, és az osztrák iparczikkékre roppant vámtételeket állítana fel. Akkor az osztrákok elvesztenék Magyarország piaezát. Tehát a vámháború ezeknél fogva teljesen ki van zárva. Egyébiránt nekem erős meggyőződésem, hogy az önálló vámterületnek főakadálya nem ezen gyenge és tarthatalan érvekben rejlik, hanem ott van a baj, hogy vannak bizonyos magas bécsi körök, melyek határozottan perhorreszkálják az önálló vámterület életbeléptetését; és pedig abból a téves nézetből kiindulva, hogy azáltal meglazul a kapcsolat Magyarország és
