Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-388

űjg 888, országos ülés 1899. január 4-én, szerdán. Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Molnár Antal jegyzői Tiszteletteljelentem a háznak, hogy az indítványok könyvében nincs újabb bejegyzés, az interpellációd könyvbe pedig Molnár János képviselő úr interpellácziója van bejegyezve, a komarom megyei bizottsági tagok választása tárgyában a belügyminiszterhez. Korelnök*. A képviselő úr a mai ülés vége előtt meg fogja tehetni kérdését. Most következnék a napirend, napirend előtt azonban Hódossy Imre képviselő úr kért szót. (Halljuk! Halljuk!) Hódossy Imre: T. képviselőház! (Hulljuk! Halljuk!) Ez év első napja óta (Mozgás. Elnök csenget.) Magyarország államjogi, alkotmányjogi tekintetben oly helyzetbe jutott, a melyről Intem az, hogy az a képviselőházban szó nélkül, érdemleges megbeszélés nélkül nem hagyható. (Úgy van! hu!felől. Halljuk! Halljuk!) Meggyőződésem, hogy ennek szóba hozása nem halasztható, (Úgy van! a haloldalon.) és én azért voltam bátor az elnök úrtól a napirend előtt való felszólalásra, engedélyt kérni és kérem a t. házat is, hogy ezt nekem megengedni méltóztassék. (Halljuk! Halljuk!) E században ez immár a harmadik eset, hogy Magyarországon az alkotmány biztosítékát képező törvények félretételével kisérelteíik meg a kormányzás mindig más ürügy alatt, mindig más formában, de lényegében mindig ugyanígy. Az alkotmány biztosítékát képező törvények félretétele az a lényeg, a mely mindig ismétlődött, és most is ismétlődik. Az első volt az 1820—25. évek kost' időszak, a midőn azon ürügy alatt, hogy a külföldön nagyobb mozgalmak észleitettek, nem hívták egybe az országgyűlést és olyan adót kívántak behajtatni, a mely országgyűlésen meg szavazva nem lett. Ellenállott ennek a nemzet. Előbb lázadásnak, forradalomnak nevezték azt az ellenállást; — már büntetőperbe is akarták vonni az illetőket, de ez nem sokáig tartott és helyreállították az alkotmányos rendet. A király maga jelentette ki, hogy: fájt atyai szivének a mi történt, — és így ez elsimult. Nem olyan könnyen ment a második kísérlet, a mely 1849-ben történt. 1848-ban királyával egyetértőleg megalkotta a nemzet törvényeit, a melyek a parlamentáris felelős minisztérium új rendjét hozták be, — de nyomban, hogy ezek a törvények meghozattak, Bécsbői mindent megkíséreltek, hogy ezek a törvények ne hajtathassanak végre, (Igaz! Úgy van! balfelől) előbb intrikákkal, később fegyveres erővel. (Igaz! Ügy van! balfelől.) A nemzet ezzel szembeo nem tehetett egyebet, minthogy 8 is hasouló fegyverekkel felelt, j (Élénk helyeslés balfelől.) és 8 is fegyvert fogott alkotmányának megvédésére, szentesített törvényeinek megtartására. (Tetszés és helyeslés balfelől.) Forradalomnak nevezték azt is, pedig ez önvédelmi harcz volt, (Igaz! Úgy van! balfelől.) a törvények megtartása mellett, de a hogy leverték a muszka segítségével a nemzeti sereget, azt mondták, hogy ezen forradalom által eljátszotta a nemzet alkotmányos jogait és ezen a czímen, ezen ürügy alatt hozták be ide a törvénytelen, alkotmányellenes állapotokat. (Igás! Ügy van! balfelől.) Ez a kisérlet is meghiusilt, mert bebizonyosodott, hogy Magyarországon máskép, mint alkotmányosan kormányozni nem lehet a trón biztonságának veszélyeztetése nélkül. (Élénk helyeslés és éljenzés balfelől.) Felséges királyunk, a ki ezt látta, bölcseségével megkötötte az 1867-iki kiegyezést a nemzettel és mi azt hittük, hogy ezzel most már talán mégis csak biztosítva vagyunk ilyenféle újabb kísérletek ellen. Láttuk, hogy nem. Most az ürügy, a czím, az alkotmányt biztosító törvények félretételére: az obstrukczió. Az obsrukczió magában véve helytelen, törvénytelen dolog. (Helyeslés jobb felöl. Zaj és mozgás balfél öl.) A mit úgy neveznek, hogy obstrukczió, az nem más, mint olyan eljárás, a mely a házszabályokat más czélra használja fel, mint a mely az 8 rendeltetése. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A házszabályoknak az a rendeltetésök, hogy a tanácskozás a maga rendes medrében tartathassák, és hogy a többség akarata, a mint az itt a házban megalakult, kellő és higgadt megfontolás mellett mindig érvényesülhessen és így törvények alkottathassanak. Az obstrukczió pedig, vagy az, a mit így neveznek, ezeket a házszabályokat épen ellenkezőre használja fel. Á házszabályoknak a formaságait arra használja fel, hogy itt a többség akarata ne érvényesülhessen, hagy itt határozatok, törvények ne hozattathassanak. Hogy ez magában véve egészen helytelen és törvénytelen, az kétségtelen. (Ugy van! jobbfelöl.) De vájjon a kormány milyen irányban és milyen szellemben használta a választási törvényeket? (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Sághy Gyula! Megtartották-e a törvényeket? Arra feleljenek? (Mozgás a jobboldalon. Zaj.) Korelnök (csenget); Csendek kérek ! (Halljuk f Halljuk!) Hódossy Imre: A választási törvényeknek és azokkal kapcsolatos büntetőjogi határozatoknak az a rendeltetése, hogy a nemzet akarata szabadon megnyilatkozhassak, menten minden illetéktelen befolyástól, (Igás! Úgy van! a balés szélső baloldalon.) menten az erőszaktól, különösen a hivatalos erőszaktól, menten minden