Képviselőházi napló, 1896. XX. kötet • 1899. január 3–márczius 10.

Ülésnapok - 1896-421

4äl. országos Illés 1899. márcrins 8-in, szerdán. 319 Miután több oldalról ellenprőbát kértek, kérem méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások .Kisebbség !) Én úgy veszem ki, hogy a többség Kubinyi Árpád képviselő űr indítványa mellett van, tehát határozt.tképen kimondom, hogy a ház Kubinyi Árpád képviselő úr indítványát elfogadta. (Helyeslés.) Következik az 1898 : I. és XV. törvényczikk némely intézkedései hatályának fentartásáról szóló törvényjavaslat tárgyában a pénzügyi bizottság jelentésének (írom. 580. 583) tárgyalása. Az első szó illeti a bizottság előadóját, Pulszky Ágost előadó: T. ház! A t. ház előtt fekvő törvényjavaslat, mint a pénzügyi bizottság jelentése ezt meg is jegyzi, magában foglalja annak indokolását. Bevezetésében kifejti mind a törvényjavaslat czélját, mind azon törvényes alapokat, a melyeknek figyelmébe vételével ezt a ezélt elérhetjük. Nem akarok ezen kérdések fejtegetésébe bocsátkozni, melyeket a t. ház igen tüzetesen tárgyalt a maga egészében, és a melyeket a t. ház tagjai közül sokan igen tüzetesen tárgyaltak más helyütt, azért egyszerűen csak azt tartom feladatomnak, hogy az ismeretes előzmények után e törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánljam. (Helyeslés jobbfelől) Dedovics György jegyzői Kossuth Ferencz ! Kossuth Ferencz : T. ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat szövege megfelel annak a szövegnek, a melyet a pártközi egyezmény megállapított. Ez máskép nem is lehetett, mert mindnyájan ismerjük a t. miniszterelnök űr loyalitását és épen azért politikai ellenfelei is tisztelik öt, mert jól tudják, hogy a mit igér, azt meg is szokta tartani. így tehát a néz előtt fekvő javaslat ellen mi a kivételes vitatkozási módot nem fogjuk használni, de fentartottuk magunknak a jogot, a melylyel most kötelességünknek ismerjük élni, hogy mi ezen törvényjavaslat ellen felszólaljunk, érveljünk, álláspontunkat igyekezzünk érvényre juttatni, és ezen javaslatot el ne fogadjuk, mint a hogy nem is fogadjuk el. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elveiukből mi soha semmit engedni nem fogunk ; így a béketárgyalások alatt sem engedtünk elveinkből semmit. De még abban sem engedtünk, hogy a vitatkozás módját úgy alkalmazzuk ezentúl, a mint azt a mi alkotmányos felfogásunk kötelességünkké teszi, s e szerint a vitatkozás módját erősebbé tegyük, vagy pedig a szokott mederbe tereljük, a szerint, a mint alkotmányos érzékünk ezt megköveteli. Elvünk az, hogy elvi álláspontunkat más pártra, tehát a többségre ráerőszakolni nem akarjuk: mikor tehát erről a jelen törvényjavaslatra vonatkozólag lemondtunk, nem tettünk semmi olyan engedményt, a mely a harezolási modor jogosultságiról alkotott felfogásunkat érinthette volna. Világos jogommal élek tehát, midőn a függetlenségi és 48-as párt nevében ezen törvényjavaslat ellen felszólalok, (Zaj ) és arra kérem a t. ház figyelmét, mert minél kisebb az ellenzék, annál inkább remélheti, elvárhatja, sőt megkövetelheti, hogy szónokait figyelemmel hallgassák, (Általános helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: lg z! Kossuth Ferencz l Nem szavazzuk meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot három különböző természetű ok miatt; először azért, mert meggyőződésünk szerint nem felel meg a 67-iki XII. törvényczikk teljes rendelkezésének, másodszor azért, mert nem érvényesíti hazánk ősjogát a függetlenségre, harmadszor azért, mert nem felel meg az ország anyagi érdekeinek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezen három szempontot fogom röviden kifejteni. A 67-iki XII. törvényczikk csak két alternatívát ismer: a vámszövetséget, és az önálló vámterületet. Ha a 60. §. szerint a vámszövetség meg nem köthető, akkor de jure és de facto fel kell, hogy állíttassék az önálló vámterület. Ez volt gróf Apponyi Albert álláspontja 1897. deczemberben, a midőn ezt az elvi álláspontját az egész kormánypárt lelkesülten helyeselte. Maga báró Bánffy Dezső akkori miniszterelnök is hozzájárult ezen állásponthoz; igaz, hogy később hozzájárulását visszaszívta, és megváltoztatta hivatalosan kifejezett véleményét, de meg vagyok arról győződve, hogy gróf Apponyi Albert a megváltozott körülmények között is, a kormánypárt padjain is, ragaszkodni fog ahhoz a véleményhez, és ahhoz a törvénymagyarázathoz, a melyet deczemberben 97-beu kifejtett. (Halljuk! Halljuk !) T. ház! A törvényjavaslat kimondja, hogy hogy az önálló vámterület jogi álláspontja fennáll ; ez mindenesetre vívmányt képez, mert ezzel legalább vége vettetik azon csűrés-csavarásnak, a mi a Bánffy-kormány alatt divattá vált a 67 : XII. törvényezikknek magyarázatában, valahányszor a törvény olyan részéről volt szó, a mely az ország jogait valami módon megvédelmezi. Mi azt hiszszük, hogy már úgyis igen kevés részei vannak a 67 : XII. törvényezikknek, a melyek az ország jogait megvédik, de kívánjuk, hogy míg az egész 67-es alkotás el nem töröltetik, az ország érdekeit védő részek is teljes egészükben fentartassanak. A vámterületi közösséget a törvény a vámszövetség feltételéhez köti. Az önálló vámterület jogi állapotából az előttünk fekvő törvényjavaslat nem vonja le az egyetlen logikus konze(|uencziát, illetőleg a tény-