Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

3Q<g 386. országos Ülés 18ÍJ8. deczember 30-án, pénteken. tott félhivatalosokkal rendelkezik, ezt mai napig Bem merte megczáfolni. Ez nemcsak választási czélokra nagylelkűen adott pénz, hanem meg­vesztegetés. Mert miről van szó? A magyar állam bérbe adta az osztálysorsjátékot, ínég pe­dig erre egy meghatározott díjat állapított meg. Ha a vállalkozók azt hitték, hogy ez egy mil­lióval többet ér, akkor ezt a milliót az állam pénztárba kellett volna beszolgáltatniuk. (Igás! Úgy van l a bal- és szélső baloldalon.) Akkor ez azt jelenti, hogy a t. kormány, vagy a t. mi­niszterelnök úr olyan megállapodásra jutott ve­lük, hogy adjanak az államkincstárnak egy millióval kevesebbet, egy milliót pedig tisztán privát pártczélokra szolgáltassanak. (Tetszés. Igaz! Úgy van! a bal- ét> szélső baloldalon.) Ez tehát, t. ház, nagy következményekkel és nagy felelőséggel járó tény, a mely nemcsak az alkotmányos természetíi miniszter felelősségi elveket állapítja meg, hanem kényes büntetőjogi felelősséggel is jár. (Igás! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Kubik Bélai Számolni! (Derültségei jobb­oldalon.) Számolni! Elszámolni! (Zaj. Elnökcsenget.) Visontai Soma: A telefon államosítás hasonló természetű, a kölesönberuházás szintén hasonló természetű. De ezt, azt vélem tisztázni kell, mert nemcsak a kormány, de számos kép­viselőtársunk is érdekelve van, a kik ezen inté­zeteknél (Halljuk! Halljuk! Zaj.) részint jog­tanácsosi, részint igazgatói állást viselnek, (Igás! Ügy van! bal felöl.) Engedelmet kérek, minket még nem vakított el annyira semmiféle érdek, hogy mi nem bírnánk a felfogás azon tisztaságával, hogyha ez igaz, akkor ez súlyos büntetendő cselekményt igényel az egyik irány­ban, de büntetendő cselekményt alkotmányos irányban is. És ha igaz az, t. képviselőház, hogy állami pénzből, tehát elvont pénzből csi­náltak Magyarországon választást, akkor mit látunk? Azt, hogy semmiféle vád, a mely ezen kormányzat ellen emeltetik, nem elég súlyos, a mely a maga természetében, a maga bűnös vol­tában jellemezhető volna. Akkor igazat ad azon felfogásnak, hogy semmiféle akezió, a mely onnan kiindul, semmiféle érdek, a melylyel istá­poltatik, nem lehet nemzeti érdek, mert kell, hogy azon nagy összegek adományozása iránt ezen idegen érdekek és pénzek is szem előtt tartassanak. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon. Egy hang a baloldalon: A ki nem kapott, az keljen fel! Derültség a jobboldalon.) Ezekben iparkodtam, t. képviselőház, egy csokorba összekötni azon irányzatokat, a melyek a túloldalon uralkodnak. Egy rakásba iparkod­tam gyűjteni mindazon eszméket és elveket, a melyek onnan látszanak képviselni a nemzeti érdekeket, de valóságban önczélt képviselnek. Kubik Béla: Kormányzati banditák! Visontai Soma: És, ha t. képviselőház, minderről most az elnökválasztás keretén beszé­lünk, ennek megvan a maga sajátságos jogalapja. Jól tndja, t. képviselőház, hogy a képviselőház elnöke még normális viszonyokban is az alkot­mányos érzület megnyilatkozásának bizonyos ellenőrzője és őre. (Igaz! Ügy van! balfelől.) Magyarország sajátságos közjogi helyzetben van, és nemcsak a tények válhatnak reá veszélye­sekké, de kifejezések által is alkotható precze­denezia olyan, a mely megronthatja a nemzet alkotmányos létét és veszélyeztetheti az általá­nos alkotmányos közfelfogást. Épen ezért láttuk mi azt a múltban is, hogy a ház elnöke nem­csak a házszabályoknak volt mindenkor hű keze­lője és őre, de valahányszor a ház valamelyik tagja által oly kijelentés tétetett, a mely érin­tette Magyarországnak alkotmányos múltját, köz­jogi viszonyait, a koronával szemben megalko­tott helyzetét és ez ferde irányban nyilatkozott meg, onnan a ház elnöki székéből mindenkor magyarázatokban, figyelmeztetésekben, megintés­ben vagy megrovásban részesült. Azért bir Ma­gyarországon nagyobb közjogi súlylyal, fontos­sággal az elnöki állás, mint más szerencsésebb államokban, hol a közjogi helyzet niucsen meg­zavarva bizonyos viszonyok által, és a hol a nemzet életében keletkezett, azzal tovább fejlő­dött és fejlődő dinasztiával vannak összeforrva a nemzet törekvései. Azért láttuk azt a múltak­ban, hogy az elnök mellett az igazságügy minisz­ter is sokszor — méltóztassanak a naplót meg­nézni — felszólalt, magyarázva és tanítva, ha közjogi kérdés merült fel itt a házban, és ferde kifejezésre jutott valamely szónok beszéde. T. képviselőház! Ha ez áll, hogy ez úgy általános szokás volt mindig, mennyivel fonto­sabb most az, ho^y ez az elnöki állás olyan egyén által töltessék be, a ki az alkotmányos jogok iránt épúgy, mint a nemzet alkotmányos helyzete, a korona s a nemzet közt fennálló viszony iránt kellő érzékkel birjon, és meny­nyivel fontosabb, t, képviselőház, hogy most olyan férfiú kezébe tétessék le az a nagy köz­jogi állás, mikor nem kívülről, hanem belülről döngetik alkotmányos intézményeink kapuját. Arra már volt példa, hogy idegen hatalom meg­rabolta ezt a nemzetet alkotmányától és sza­badságától, és hogy ezen idegen hatalommal szembeszállva szervezkedett a nemzet, hogy meg­védje az alkotmányát. De, fájdalom, ezeréves históriánkban ez az első eset, hogy a nemzet­nek saját fiai, saját maga kormánya teszi ezt. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Szégyen gyalá' zat! Elnök csenget.) Mi fog történni t. ház, ha önök merészked­nek erre az útra lépni? Ezt nem mi mondjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom