Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

S86. orsíág-os itlés 1898. űeczemíwr 30-á.u, péntekeE, 587 az igazi királyi bizalom, a mely nem az egyén ég nem a hatalom, hanem a nemzet felé fordul, hogy azon bizalomnál fogva, a melylyel a nemzet iránt és annak a nagy egysége, annak nagy tradicziői, annak nagyjogai és alkotmánya iránt viseltetik, hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetnek jogai, hogy a nemzetnek akarata érvényesüljön? (Úgy van! balfelől.) És ha önök jó 67-esek volnának, a mint önök azok sem, akkor eszükbe tartanák annak a szép feliratnak mondását, a melyet Deák Ferencz iktatott be a feliratba, midőn megmondta, hogy mi az a nemzeti akarat és mi az a nemzeti bizalom? Azt mondja: »Áz alkotmánynak ezen átalakítása tette szükségessé azt is, hogy az előbb fennállott testületi kormányzat helyett a kormányzatnak oly alak adatott, mely Európának más alkotmányos népeinél is az alkotmányos szabadság legnagyobb biztosítékának s a czélszerü közigazgatás legjobb eszközének tartatik. Azon másfél század, mely alatt a kormányszékek testületileg igazgatták Magyarországot, meggyőzte az 1848-iki törvény hozókat, hogy nem volna czélszeríí még továbbra is fentartani oly kormányzatot, mely törvényszegései által az ország sérelmeit folyvást szaporodó óriási halomra növelte s hozzáférhetien volt, mert a nemzet panaszai ellenében mindig a fejedelem magasztos nevét, szentséges személyét állította előtérbe, saját hibáit, sőt bűneit is a királyi palásttal igyekezett takargatni.« (Felkiáltások balfelől: Úgy van most is!) És, t. képviselőház, ha már most, a Bánffykormány taktikáját szem előtt tartjuk, és ha azt látjuk, hogy a nemzetnek legválságosabb óráiban is, ő ott a saját klubjában és abban a körben, a hol ő megnyilatkozik, mint pártjának vezére, mindenkoron, ha egy pillanat áll elő, a mely veszélyezteti az ő továbbmaradásának biztonságát, a király személyével áll elő, a király palástjával takarózik, — mint a hogy ezt Deák Ferencz megírta feliratában, — akkor a király bizalmára hivatkozni állandóan, ez nem az igazi felelős kormányzati elvnek kidomborítása, (Úgy van! balfelöl.) hanem egyenes felségárulás, (Úgy van! balfelöl.) Mert, bocsánatot kérek, előállani a nemzettel szemben, hogy ő Felsége koronás királyunk, a mit mi köszönettel vettünk, 10 szoborral ajándékozta meg a nemzetet, a melyek között ott—vannak azoknak alakjai, a kik a nemzeti ellenállás és a nemzeti érdekek képviseletének nagy kiváló alakjai voltak, odaállítani ő Felségét a királyt, én elismerem, bizonyára a maga tiszta érzelmében, mint a ki ragaszkodással a nemzet hagyományai iránt, fenn akarja tartani a kegyeletet, a hódolatot, az imádatot a magyar história múltjának nagy alakjai iránt, a kik szervezték az ellenállást akkor is, a mikor ez az ellenállás a koronával szemben szükséges volt, ha az nem volt teljes összhangban a nemzetnek törvényes kívánalmaival, akkor pedig, ha mégis ilyen szobrok megalkotásának nagy müve után a nemzet folyamodik ahhoz, hogy az ő törvénye tiszteletben tartassák, hogy az ő törvényes alkotásai létesüljenek, azt mondani: ezt pedig Ferencé József király nem akarja, — bocsánatot kérek, de ez nem a király igaz, hü tanácsosának megnyilatkozása, ez egyenesen felségárulás. (Élénk tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Ha csak egyszer is azzal állott volna elő báró Bánffy Dezső, hogy: ime, a magyar nemzetnek törvényszerű óhajai ezek, de a korona ezen nézeteket nem osztotta, azonban én birom a korona bizalmát, és a koronánál birt ezen bizalmamnál fogva nekem sikerült meggyőzni a koronát az ő aggályainak helytelen voltáról, és nekem sikerült a királyi bizalmat a nemzeti vívmányok létesítése felé fordítani; ha csak egyszer is azt láttuk volna, hogy a t. miniszterelnök úr, a ki folyton hivatkozik az ő rendíthetetlen állására ott a bécsi burgban, hogy ime, kétes magyarázatra adott alkalmat ott fenn a burgban a törvénynek ezen szakasza, de én bírom a király bizalmát, én első sorban hű fia vagyok ennek a nemzetnek, ennek a hazának, én meggyőztem a koronát az ő felfogása helytelenségéről, hát ez a bizalom azután, mint a tündöklő nap, megmelegíti, megtermékenyíti a nemzeti alkotásokat, (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) ez nem sivár módon éget, hanem meleget áraszt, és az alkotásokra megmelegíti és megtermékenyíti a nemzeti talajt, ez a bizalom, a melyről Deák Ferencz ír; de ez nem az a bizalom, a melylyel Bánffy Dezső örökké fog élni, és a mely csak azzal nyugtatja meg a pártját: megmaradok örökké miniszterelnöknek, ti lesztek az én jó szövetséges társaim. (Hosszas, élénk tetszés, helyeslés és éljenzés a szäső baloldalon.) Perczel Béni : Mit szól ehhez a Bokányi kollega? (Zaj.) Visontai Soma: Ez azután az a királyi bizalom, a melyet, ha minél többször kiemel és kidomborít a hatalmon levő férfiú, őszinte szeretettel tölti el e nemzet minden fiának a keblét és e honnak minden hű polgárát. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez az a bizalom, a mely teljes egyetértést létesít, és teljes harmóniát a korona és a nemzet közt. (Ügy van! a rzélső baloldalon-.) Mert a királyi bizalom nem arra való, hogy taktikai czélokra kihasználtassék; a ki ezt teszi, nem csak a nemzet,* hanem a korona ellen is egyaránt vét. (Úgy van! szélső baloldalon.) Pedig ezen parlamenti taktikának köszönhetjük mi azt, — én úgy vélem,—hogy most elszorult kebellel és szomorú lélekkel megyünk át másik esztendőbe. Ne méltóztassék azt hinni, t. képviselőház, hogy valami örvendetes érzés az, a mely most, ezen esztendőnek lehajlásánál és az új-