Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-386

386. országos ülés £§98. deczember 30-án pénteken. 377 politikai önzéssel vádolván. Hát politikai önzés-e az, hogyha mi, a mikor azt látjuk, hogy az ország kormányának élén olyan férfiú áll, a ki az országot politikájával a legnagyobb veszélybe dönti; ha azt látjuk, hogy az országnak leg­vitálisabb érdekei a mai kormányrendszer által veszélyeztetve vannak, vállalkozunk teljes erőnk­kel, tehetségünk mérvéhez képest ezen kormány­elnök és rendszerének eltávolítására, megbukta­tására, a nélkül, hogy magunk aztán örökében a hatalomnak, a hatalomban részesedést követel­nénk ? (Ügy van! Úgy van! balfelöl.) Igaz, hogy e miaÉt is meg vádoltattunk Pulszky Ágost t. kép­viselőtársam által, a ki azt mondta, hogy furcsa, hogy mi magunkat nem ajánljuk fel; igen, de ha mi ajánlottuk volna magunkat, akkor vádoltak volna csak igazán politikai önzéssel. De mi az ország érdekét tekintjük ég nem a mi érdekűn ket. (Helyeslés balfdól.) Mi elismerjük, hogy az ország kormányának vezetését a többségnek kell vinni, tehát mi szívesen átengedjük a kibontako­zás irányítását 8 a kormány alakítását a több­ségnek. Mi csak egyet kívánunk: hogy olyan kormányelnököt állítsanak az ország ügyeinek vezetésére, a ki a törvényeket és az alkotmányt megtartja és megvédi. Hát ebben van e politikai önzés, vagy talán íukábh abban, hogy az ország mai nehéz helyzetében, a mai nehéz napokban az úgynevezett Tisza-Bánffy-féle klikk tartja kezében a hatalmat és az egész országot, azt mintegy kisajátítva, korlátlan tulajdonának tekinti? (Úgy van! Ügy van! bal felöl.) Az egész kor­mányzati szellemnek egyetlen vezéreszméje az, hogy ezt az országot és a közhatalmat ennek a klikknek minden áron, még az ország alkotmá­nyának feláldozása áráu is meg kell tartani, és pedig épen ennek a klikknek és nem is a sza­badelvű párt egészének. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) Abban van talán a politikai önzetlenségnek a mintaképe, hogy valahányszor egy kormány­változás lehetősége azt a veszélyt idézi fel, hogy épen ezen klikk uralma meg fog törni, hogy épen a Tiszáék klikkjének az országra nézve kárhozatos párturalmi rendszere fog megdőlni, akkor rögtön feltűnik a láthatáron a különben nagy hallgatóvá lett közlegény generális, és mindjárt előtérbe nyomul gróf Tisza István is, mint generális közlegény, hogy ennek a rend­szernek védelmére keljen, hogy aztán annak a kormánynak az örökét maguknak lefogyhassák, (lgan! Ügy van! bálfelöl.) és maguknak a kormány­elnöki székből családi hitbizományi alkothassa­nak. (Igaz! Ügy van! balfelöl.) Máskor nem igen szoktuk látni Őket, csak ilyen alkalmakkor. Máskor gróf Tisza István is nagyon el van fog­lalva közgazdasági tevékenységével, és csak igen ritkán szokott a házban megjelenni, s a vitában KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX. KÖTET. élénken résztvenni, de ilyenkor aztán látjuk, hogy a minduntalan harezra kész generális köz­legényként lép a küzdő térre. (Igás! Úgy van! balfelöl. Zaj jobb felől.) Korelnök (csenget).- Csendet kérek! Sághy Gyula: Áttérek már most gróf Tisza István t. képviselőtársam fejtegetéseinek egy másik részletére. (Halljuk! Halljuk!) Fejte­getéseiben t. képviselőtársamat és vezéremet, gróf Apponyi Albertet fogalom zavarral is vádolta. (Derültség balfelöl.) Én azt a kérdést intézem hozzá, hogy vájjon gróf Apponyi Albert helyett, a ki fejtegetéseiben nagyon is tiszta és világos szokott lenni, nem ő szenved-e fogalomzavarban, a ki, ha szükséges, a ferdítés, a gyanúsítás eszközeitől sem szokott tartózkodni, a mint épen előbbeni fejtegetésemben ezt igazoltam és kifej­tettem? Mi volt az az állítás, a mely miatt fogalomzavarral vádolta gróf Apponyi Albertet gróf Tisza István? Az, hogy gróf Apponyi Albert azt állította, hogy azok, a kik a lex-Tiszát alá­írták, ezen aláírásukkal moraliter le lévén kötve a kormány jövő tevékenységével szemben, a fel mentvény megadására már azon teljes független­ségüket, szabad elhatározásukat, a mely a bírói funkezió gyakorlásához megkívántatik, elvesz­tették. Ezzel szemben gróf Tisza István azt mondja, ez fogalomzavar, mert a képviselőház nincsen hivatva bírói funkcziót gyakorolni a kormánynyal szemben, mert ítélkezni a kormány tényei felett nem a képviselőház van hivatva, hanem törvényeink értelmében a főrendiházból választott, főrendi tagokból össseállított bíróság. Ez áll, t. képviselőház, de a képviselőházat — gróf Tisza István t. képviselőtársam is el­ismerte, de nem is tagadhatja, mert törvényben van kimondva — a vád alá helyezés illeti. Hát a vád alá helyezés nem bírói funkezió? Ha van tehát valamiben fogalomzavar, akkor az o fel­fogásában van. (Igaz! Úgy van! a haloldalon.) De ha már fogalomzavart akarunk keresni, azt könnyen találhatunk gróf Tisza István t. kép­viselőtársam beszédének más részeiben is, (Hall­juk! Halljuk!) ha egy kissé kutatunk utána. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) T. képviselő­társam a miatt is fogalomzavarral vádolta gróf Apponyi Albert képviselőtársamat és általában minket, mert mi azt állítottuk, hogy ilyen tör­vényjavaslatnak a benyújtására, a minő a Tisza­lex, egyes képviselők abszolúte nincsenek jogo­sítva. Akkor ő azt mondotta, hogy egyrészről ez a felfogás is fogalomzavar, másrészről Úgy látszik, hogy az ellenzéki képviselők privilégiumot akarnak maguk részére, mert hiszen számos eset volt, hogy egyes ellenzéki képviselők is nyúj­tottak már be a házban törvényjavaslatokat, sőt benyújtottak az ellenzék nagy számú tagjai leg­újabban egy felirati javaslatot is. A fogalom­48

Next

/
Oldalképek
Tartalom