Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-379

873. orsüégoí fllés 1898. deczember 20-án, kodden. gpj t. képviselőtársaim, miért akarta ön ezt az ígére­tet? Ugy emlékszem, Hegedüs Sándort, képviselő­társam volt valamikor jogász is. Hát nem tudná azt, hogy a képviselőház feloszlatásának joga a koronának a joga? Nem tudja azt, hogy a korona a házat a miniszterelnök akarata ellenére is fel­oszlathatja, bár ez azt ellenjegyezni köteles? Vájjon miért kérte a t. képviselő űr azt: ígér­jék meg, hogy el nem napolják a házat? Mert nincs választási kassza, (Derültség a bal és szélső baloldalon.) s nem írták volna a!á azok, kik még el nem számoltak a régi kasszával. (Derült­ség a bal- és szélső baloldalon.) Hát nem érdekes dolog az, hogy Hegedüs Sándor még az ország­gyűlés feloszlatásával szemben is biztosítani akarja Bánffyt, hogy az emberi kor végső hatá­ráig kormányozhat törvény nélkül, mert az a többség mindég mellette fog állani?! (Élénk tetszés és derültség a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselő úr, ne úgy tessék beszélni, hanem tessék megpróbálni a kormánynak alkotmány­ellenesen kormányozni akár az ön zsírójával, akár a nélkül, s tessék azután feloszlatni az országgyűlést, hadd feleljen a nemzet arra a merényletre, melyet önök jónak látnak elkövetni! (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem az a garanczia, hogy egy, pénzen összevásárolt többség együtt maradhasson, hanem az a garan­czia: tessék a nemzet elé állani és annak véle­ményét és ítéletét provokálni az önök cseleke­detére! (Felkiáltások bal felől: Üres kasszából!) Engem ön tévedésbe nem ejt az ön garancziái­val, mert azzal a többséggel, azzal a kormány­nyal parlamentáris alkotásokról szó nem lehet mindaddig, míg ők maguk egymás közt fel nem oszlanak, s nem keletkezik oly párt, mely ga­rancziákat nyújthat nekünk arra, hogy a Tisza­rendszer minden maradványa el fog pusztulni. (Hosszantartó, zajos helyeslés és taps a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Tessék csak megnézni azt a gyö­nyörű manifesztumos törvényjavaslatot. Hol hallott Hegedüs Sándor képviselő úr egy törvényjavas­latról, vagy nevezzük manifesztumnak, melynek azért törvényjavaslat a czíme, hogy törvény belőle sohase lehessen? Mert az volt a czélzat, űgy-e kérem, hogy az esetben fedezze a minisz­tériumot mint törvény, ha törvény nem jön létre az indemnitásról ? Ugyan, 1 képviselőtársam, gondolhatott-e józanul — pedig ilyennek isme­rem — arra, hogy ugyanaz a képviselőház, mely az indemnitást magát nem szavazza meg, megszavazhat egy törvényjavaslatot, a mely az indemnityt és a provizóriumot együtt tartalmazza? Hogy a képviselőház megszavazzon kétszer any­nyit, mikor a felét sem szavazza meg? (Élénk helyeslés a bal' és szélső baloldalon.) Ez az ön judieziumának a terhére esik 5 mentsége csak az lehet, hogy aláírta pártfegyelmi okból, de nem azzal a tudattal, hogy komoly törvényhozási aktusnak tekintse. De meg is mondták, hogy ennek nem az a czélja, hogy törvény legyen, hanem az, hogy a többség aláírásával törvény helyett fedezzék a kormányt. Különösen Hegedüs Sándor t. barátom szíves figyelmébe ajánlom a következőt: Gondolkozzék a felett, hogy az angol pénzügyi jog szerint — nem akarom ezt bőveb­ben fejtegetni —- a koronát milyen jog illeti meg a pénzügyi felhatalmazások tekintetében, az államvagyon felhatalmazása tekintetében. Gon­dolja meg, lehet-e oly alkotmány mellett, mint az angol és a magyar, a koronának előzetes hozzájárulása és beleegyezése nélkül törvény­javaslatot csak be is nyújtani az állami köz­vagyonnak, a kincstárnak igénybevételéről ? Hogy van az mégis, hogy nem is a kincstár lordja, nem is a pénzügyminiszter, nem is a miniszter­elnök, tehát nem is felelős egyén, nem is olyan ember, a kinél a korona előzetes hozzájárulása lehetséges volna, bead egy törvényjavaslatot egy pártkörben, a mely egyenes lázadás nemesak a nemzet alkotmánya ellen, a melybe;i különben a korona maga is benne van, de ezenkívül egyenesen külön támadás a korona ellen? (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Valóban, annyira könnyelműek volnának önök, hogy a nem­zetnek legszentebb tradiczióit, törvényit, alkotmá­nyát és koronát együtt veszélyeztetnének egy tök­filkóért? (Zajos tetszés, éljenzés és taps a bál- és szélső baloldalon. Élénk mozgás és felkiáltások a jobboldalon : Bendre ! Rendre I) Korelnök: Szólni kívánok. Én igen jól tudom, hogy a t. képviselő úr ezen szót »meg­gyilkolnk, nem sértő szándékkal mondotta. (Zaj és felkiáltások job'felől: Nem ezt mondotta!) De azért figyelmeztetni kívánom és kérem is őt, tegye lehetővé, hogy a mennyire hazánk viszonyai jelenleg kívánják, a tanácskozást kellő mérsék­lettel legyünk képesek folytatni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon. Nagy zaj a jobboldalon.) Polónyi Géza * Köszönettel veszem a figyel­meztetést. Méltóztassanak megnézni azt a törvény­javaslatot. (Zaj.) Korelnök: Nem hallom ám, képviselő urak ; kérem menjenek helyre. Polónyi Géza: Például csak egy pontra mutatok rá, akár manifesztum az, akár törvény­javaslat, hogy tudniillik abban a törvényjavas­latban egy esztendei provizórium adatik a osz­trákokkal szemben a kormányok által megálía­pított javaslatokra a recziproczitás fentartásával. Mit jelent ez, ha ugyan jelent valamit az egy esztendei provizórium? Ki proponálta? Hallot­tunk-e a Reichsráthban talán ilyen propozícziót, hogy egy esztendei provizórium legyen ? Nem! Tisza Kálmán kínál Thun grófnak egy esztendei

Next

/
Oldalképek
Tartalom