Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.
Ülésnapok - 1896-378
§71. országos ülés 1888. vesszőt kergette, sőt azt is beismerem, hogy még talán ma is kergeti, de határozottan állítom, hogy mi magyarok — és a velünk 1867 óta szövetségben élő osztrákok — még eddig az örök béke és nyugalom e zárt kikötőjébe be nem eveztünk, sőt nemcsak hogy be nem eveztünk, (Nagy zaj a jobbóldalon.) de még egymás között sem tudunk megegyezésre jutni sem közigazgatási, sem közjogi, sem politikai tekintetben sőt még az erkölesi élet számára is nem egy és ugyanazon kódex fogadtatik el kötelezőnek, hanem az czím, rang és hivatal szerint foganatosíttatik, vagy veszti hatályát. (Nagy zaj a jobboldalon.) És a mi szerintem a legszomorúbb, az az, hogy az étvágy mértékét hozzák fel már néha enyhítő körülményül akkor, a midőn a törvény kijátszásával vádoltatnak. (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Mielőtt az indokokkal foglalkoznánk, melyek az általam említett folytonos háborúskodásnak természetes következményei, engedjék meg nekem, hogy nem hosszasan, csak futólag elmondhassam én is, a mint elmondotta Tisza István t. képviselőtársam is már több ízben, ama benyomást, a melyet reám az a hang, az a modor gyakorolt, a mely a magyar képviselőházban az utóbbi hat hét-nyolez hét óta, lehet mondani, mintegy meghonosult. (Halljuk ! Halljuk !) Egész határozottan, egész röviden fejezem ki makrámat, midőn azt mondom, hogy az a legeslegrosszabb. (Mozgás.) Annak magyarázatába nem bocsátkozom, hogy miért, mert meg vagyok győződve, hogy nincsen képviselőtársaink között egyetlen egy sem, a ki, ha érzékkel bir a parlament jó hírneve, az adott szó szentsége, az egyéni becsület és tisztesség iránt, ne érezné, ne sajnálná az itt történteket. (Halljuk! Halljuk! balfélől.) Mi történik és mi nem törté»ik itt e házban ? Azóta, a mióta báró Bánffy Dezső kormánya vezeti az ország ügyeit, sem out sem dolgoztunk, tehát nem érdemeljük meg azt a rengeteg péiizáldozatot, a melyet a nemzet mi reánk pazarol. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) És mi történik, t. képviselőház? Letagadjuk, jobban mondva letagadják az ünnepélyesen tett ígéreteket; jogosnak állítják a jogsértéseket, a törvények kijátszását, a parlamentnek fitymálását és a szabad szó — nem a sajtóban, de itt a képviselőházban — néha-néha oly kiváltságban részesül, hogy átsurranhat az önérzeten a nélkül, hogy sebet ejtene. (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: Hol van Bánffy ?) Bármilyen magasztos, mondhatnám eszményi képet alkotott is magának a nemzet letéteményeseinek hivatásáról, be kell látni azt, hogy mennyire sülyedt parlamentünk. Nem az ország ügyeinek elintézésével foglalkozunk, hanem csupán skandalumokkal, (Igaz! Úgy van! a bal- és 205 szélső baloldalon.) mint például a miniszterelnök úrnak kortesvezérkedése, levéltitok kikutatása, hivatalnokok szelid nyomása, szószegés és most legutóbb — a Hentzi-esetet értem — a nemzet önérzetének gyáva arczúlcsapása. (Élénk tetszés és taps a bal- és szélső baloldalon.) Ezek a skandalumok az okozói . . . (Zaj.) Polónyi Géza: A börzén ma nagy baisse van, urak, vigyázzanak! (Derültség a bal- és szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi István:. . . annak, hogy csakis egy czélt tűzött ki magának az ellenzék és csakis egy czélt tűzhetett ki szerintem helyesen, megbuktatni a kormányt, de megbuktatni ezt az egész rendszert is. (Élénk helyeslés, taps. éljenzés a bal- és szélső baloldalon. Zaj jobbfelöl.) Rakovszky István: Menjenek a börzére! Majd fölolvassuk az inkompatibiliseket! (Zaj. Hulljuk! Halljuk!) Gr. Károlyi István: Tisza Kálmán képviselő úr (Le vele! a bal- és szélső baloldalon.) azt áílítá nagyváradi beszédében, hogy elítélendő az ellenzék jelenlegi viselkedése, hogy az alkotmányt veszélyezteti az efféle obstrukczió. Ugyanaz a Tisza Kálmán félti tőlünk az alkotmányt, a ki a napokban a lex Tiszát szerkesztette. (Igaz! Úgy van! balfélől.) Azt mondja, hogy az efféle obstrukczió, mert Tisza Kálmán képviselő úr kétféle obstrukcziót ismer: egyet, a melyhez csak neki van joga, (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) s egyet, melyhez az ellenzéknek nincs joga. (Élénk tetszés, éljenzés és taps a szélső baloldalon.) Odaállítja magát mint az infallibilitás pápáját; ha ő — már mint Tisza Kálmán — obstruál, az védhető, mert hisz ő csalhatatlan, hanem midőn az ellenzék obstruál, az vétkes dolog, mert az ő tudtán és akaratán kivtíl történik. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) 0 külön dogmát állít fel a saját és külön dogmát az ellenzék obstrukcziójára. (Tetszés bälfeWl.) De Tisza Kálmán képviselő úr Nagyváradon még mást is mondott. Az ő csalhatatlan, szent meggyőződésével azt is állította, hogy az ellenzék jelenlegi obstrukcziójának egyedüli czélja báró Bánffy Dezsőnek megbuktatása. Én bevallom őszintén, hogy részemről is óhajtom, de azt hiszem velem együtt az ellenzék is melegen óhajtja nemcsak báró Bánffy Dezső, hanem az ő egész rendszerének bukását, (Felkiáltások a bal- és szélső baloldalon: A Tisza rendszerét!) Én azonban biztosítom Tisza Kálmán t. képviselőtársamat, hogy mi nem fogjak megbuktatni báró Bánffy Dezsőt, hanem meg fogják buktatni ő és vele együtt a szabadelvű párt; épúgy meg fogják buktatni, mint megbuktatták Tisza Kálmánt, gróf Szapáry Gyulát, Wekerle Sándort, a midőn észrevették, hogy recsegni, puhulni kezdenek a vörös bársonyszékek. (Úgy Immmhesr iíMn, ltéM#«,