Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

186 378 " orat&gfts flW» 1898, deczember 19-én, hétf<8ik. többségre támaszkodva szándékozik a kormány alkotmányellenesen kormányozni és a kormány felelősségének elve teljesen meg van semmisítve. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ezen erőszakos­kodásra, t. ház, még a suprema lex szüksége sincs, mert azt hiszem, az egész ellenzék, de tudom, hogy az a párt, a melyhez tartozom, el­állana a kivételes eszközöknek és fegyvereknek használatától, (Úgy van! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) mihelyt a kormány a törvények terére térne vissza, (Igás! Ügy van ! a hal- és szélső baloldalon.) Mi tehát nem a kisebbségnek akaratát akarjuk a többségnek akarata fölé helyezni, hanem a törvénynek szentségét. (Ügy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) A törvénynek szentségét nemcsak joga van egy kisebbségnek megvédeni, de minden egyes egyénnek is joga, sőt kötelessége védelmezni, mert csak olyan ország lehet szabad, és csak olyan országban lehet biztosítva az alkotmányos szabadság, (Nagy zaj jobbfelöl. Halljuk! Halljuk! balfelöl,) a mely országnak minden egyes polgára el van szánva a végletekig védelmezni a törvények szentségét. (Igaz! Ügy van! Élénk éljenzés a bal- és szélső baloldalon.) Azt mondják, hogy rossz preczedens lenne az, hogyha a kisebbség dönthetne meg egy kor­mányt. (Egy hang jobbfelöl: Ez már igaz!) De, t. ház, még rosszabb preczedens az, hogyha a többség tagjait előre lekötik arra, hogy az al­kotmányt büntetlenül sérthesse meg a kormány. (Igaz! Úgy van! Éljenzés és taps a bal- és szélső baloldalon,) A hazának legszentebb jogát, a sza­badságnak és az alkotmányosságnak alapfeltéte­lét, a törvényes adó- és újonezbehajtást akarja megtámadni a kormány és a többségnek egy nagyrésze ezt helyesíi. Miért ? Csupán csak azért, mert a többségnek báró Bánffy Dezső t. miniszterelnök úr lett az ideáljává. (Derültség a szélső haloldalon.) T. ház! Az én meggyőződésem szerint egy személyért az országnak az alkotmányát, az országnak a jogait koczkára tenni nem szabad. (Ügy van! a szélső baloldalon.) Azt mondhatják nekünk, hogy ezt az ellenzéknek sem szabad tenni; de az ellenzék nem egy személyt támad, hanem egy személy által megtestesített rend­szert, (Úgy van! a szélső baloldalon.) egy egész rendszert támad, a mely rendszert báró Bánffy Dezső kormánya képvisel. (Úgy van! a széhö baloldalon.) Ez a rendszer a közhatalommal való folytonos visszaélés; ez kergette az ellenzéki pártokat a végletekig menő küzdelembe. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha a többségben meg van a higgadtság, meg van az a higgadtság, a mely szükséges arra, hogy az ország sorsát intézhesse, akkor el kell ismernie, hogy lehetet­lenség követelnie azt, hogy az ellenzék letegye a fegyvert, ha meggyőződése szerint az a rend­szer, a mely ellen küzd, a törvényeket lábbal tiporja. (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) De a mai pereznek kötelessége, t. ház, az elnökválasztás, (Úgy van! a szélső baloldalon.) és felszólalásomnak czéija az, hogy az elnökválasz­tásnak tisztaságát és az elnöki szék független­ségét megőrizzem. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ebből indulva ki, van szerencsém a magam és pártom nevében beadni a következő indítványt: (Halljuk!) »Mondja ki a ház, hogy elvárja azt, hogy a megválasztandó elnök a ház szabályait min­den irányban teljesen pártatlanul fogja alkal­mazni, (Hosszantartó, zajos helyeslés jóbbfelöl.) abban a szellemben, a melyben a képviselőház harmincz évi gyakorlatának megfelel, (Felkiáltá­sok jobbfelöl: Az már más! Felkiáltások a szélső baloldalról: Erre már nem helyeselnek!) és pedig annál inkább, mert legújabban oly tények ju­tottak köztudomásra, a melyekben az alkotmány megtámadása foglaltatik.« (Hosszantartó, zajos tet­szés, heh/eslés és éljenzés a hal- és szélső bal­oldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Korelnök í Pulszky Ágost képviselő urat illeti a szó! Pulszky Ágost: T. ház! (Nagy eaj bal­felöl.) Kossuth Ferencz igen tisztelt képviselő úr igen helyes előzményekből kiindulva, nem arra konkludált, hogy válaszszunk tehát elnököt sans phrase, hanem egy határozati javaslatot nyújtott ne, a melynek tekintetében mindenesetre már előre maga is gondolhatta, hogy, mivel az poli­tikai mozzanatokkal van összekötve, az az elnök­választás rögtöni eszközlését, a mely, azt hiszem, a háznak minél nagyobb és minél sürgősebb szüksége, valamivel elodázza és lehetetlenné teszi azt, hogy azon politikai tekintetek dis­kussziója elől kitérjünk. Áz előzményekben igen sokban teljesen megegyezünk az igen tisztelt képviselő úrral. Hogy az elnökválasztásnak szabadnak kell lennie, hogy az elnökválasztásban semmi tényezőnek külön befolyással birni nem szabad, hogy az elnöknek részrehaj latianúl kell a házszabályokat kezelnie, hogy az elnöknek a házszabályokat úgy kell kezelnie, a mint a házszabályok értel­mezendők, a mint azt a házszabályok szövege megállapítja, . . . (Zaj a szélsőbalon.) Polczner Jenő: Nem értelmezendök! A mint meg vannak irva! (Haltjuk! Halljuk! jóbbfelöl.) Pulszky Ágost: . . . igen, a mint a ház­szabályok meg vannak irva ; (Úgy van! Úgy van! jóbbfelöl.) ezek olyan tételek, (Felkiáltások balfelöl: Hát Szilágyi nem így kezelte? Zaj.) a me­lyek mindegyikét, azt hiszem, e ház minden tagja aláírja. De ezen tételek egyáltalán nincse­nek összhangban azon határozati javaslattal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom