Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-378

378. országos ülás 1898. deczember 19-án, hétfőn. 185 talmát erőszakosan használja az elnök (Általános helyeslés.) és nem engedhető meg, hogy a házszabályokat máskép magyarázza, mint a hogyan azt 30 éves gyakorlat szentesítette. (Helyeslés a hal- és szélső hal oldalon) Polczner Jenő: Erre nem mondják, hogy helyes! Kossuth Ferencz: A kormány kötelessége lévén őrködni a fölött, hogy a parlamentarizmus egyik legfőbb feltétele: a részrehajlatlanság szentül fentartassék; (Élénk helyeslés a bal- és szélső balMaion) mert csakis az elnöki részrehajlatlanság adhat tekintélyt az elnöknek, csakis ez biztosíthatja a békés vitatkozást és csakis így követelhet engedelmességet az elnök a ház bármely részéről az elnöki intésekkel szemben. (Általános helyeslés.) Ha a kormány ezen kellékeket mellőzni akarja, akkor méltán vádolható azzal, hogy lehetetlenné kívánja tenni a parlament működését. (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső haloldalon.) Nem tudom, hogy ez-e a szándéka? Mint magyar ember, remélem, hogy nem. (Élénk helyeslés a hal- és szélső baloldalon.) De ha ez lenne a szándéka, ezen szándékát csakugyan megvalósítaná azzal, ha az elnöki függetlenséget megtámadná: mert egy függő és befolyásolt elnök alatt a háznak tanácskozásai lehetetlenné válnának. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ilyen körülmények között, minthogy az elnökség lemondása azt a gyanút keltette fel, hogy a kormány befolyásolni akarta az elnök határozásait, kötelessége lett volna a kormánynak kerülni azt, hogy a jelölendő elnökhöz a részrehajlásnak és befolyásoltatásnak vádja tapadhasson ; (Igaz! Úgy van! a hal- és szélső baloldalon.) és minthogy a jelölni szándékolt t. képviselőtársunk annak a kormánynak a tagja, a melyhez ;iz elnök lemondó levele az említett gyanút tapasztotta, ennek következtében kötelessége lett volna a kormánynak kerülni azt, hogy egyik tngjít jelölje az elnöki székbe. (Igaz! Ügy van! a bal- és szélső baloldalon.) És itt ki akarom emelni, hogy észrevételeimben egészen tárgyilagos skarok maradni, mint mindig; sohasem szoktam személyeskedni és azon megjegyzéseim, a melyeket tenni fogok Perczel Dezső t. belügyminiszter úr jelöltségére, tisztán politikai természetűek. (Halljuk! Halljuk!) Köztudomású dolog, hogy a kormány tagjai köztíl Perczel Dezső miniszter ár az, a kihez a háznak egy tekintélyes része leginkább fűzi a törvénysértéseknek és erőszakoskodásnak egész lánezolatát. Legyen az erőszakossági hajlam igaz, vagy nem, legyen ez bebizonyítható, vagy nem, és az ellenzék nem foglalta volna el azt az állást, a melyet elfoglal, hogyha nem lett volna arról meggyőződve, hogy ez igazolható és bizoKÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XIX, KÖTET. nyitható, •— ha ez még nem is volna igy, még akkor sem lett volna szabad Perczel Dezső t. belügyminiszter urat jelölni, mert már maga az a gyanú, a mely az ö jelöléséhez tapad, elégséges arra, hogy alkalmatlanná tegye az elnöki székre. A már említett Fejérváry-esetre hivatkozom most ismét, ez az eset megmutatta azt, hogy milyen fokra etnelkedhetik a háznak szenvedélye, hogyha olyan elnök kezeli a házszabályokat, a ki nem a gyakorlat által szentesített módon kezeli a házszabályokat; (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) és megmutatta ugyanaz az eset, hogy mily bámulatosan lecsendesültek a felkorbácsolt szenvedélyek, a mikor az elnöki szók ben olyan ember ült, a kinek nemcsak igazságosságáról, hanem az igazság érvényesítésének szándékáról az egész ház meg volt győződve. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Nem tételezhetek fel oly nagymérvű vakságot a t. kormánytól, hogy az említett esetbői le nem tudná vonni a tanulságot; és ha még sem vonja le, abból mást a háznak ezen oldaláról következtetni nem lehet, mint azt, hogy eltökélt szándéka az, hogy az elnöki széket befolyásolja, erőszakot alkalmazzon és hogy úgy akarja a házszabályokat magyarázni, mint a hogy azt 30 év alatt egyetlen egy elnök sem tette. T. ház ! A házszabályok a kisebbségek védelmére vannak főként alkotva, mint egyáltalában minden törvény. (Felkiáltások jobhfelól: Be nem erőszakosságra! Hát a többséget mi védi?) A többségben rejlik a nyersuró', tehát a többséget megvédeni nincs szükség. (Úgy van! Úgy van! Élénk helyeslés a széső baloldalon.) Tény az, hogy az, a mi ellenállást provokál a ház egy tekintélyes részében, az a tény, hogy a ház ez a része meg van arról győződve, hogy a törvények megsértése és a kormánynak erőszakoskodása minden téren megnyilvánul. (Igaz! Úgy van ! a bal- és szélső haloldalon.) Meg van a kisebbség arról győződve, de helyesebben esak a magam pártja nevében szólva, meg vagyunk arról győződve, hogy a kormány még az alkotmányt is kész megsérteni csupán azért, hogy a hatalmon megmaradjon. (Igaz! Úgy van! Élénk helyeslés a bal- és szélső báloldalon.) Innen van az, hogy oly czéllal büntetlenül sérthesse meg az alkotmányt, aláírással leköti a többség tagjainak függetlenségét. (Igaz! Úgy van! a szélső haloldalon) Ha helyesli, t. ház, a többség azt, a mit a kormány szándékozik cselekedni, akkor mi szükség volt lekötni a többséget aláírással ; ha pedig nem helyesli, akkor valóságos forradalom a többség lekötése. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) E lekötés által a parlament határozó jogai egy politikai klubba tétetnek át; ebben a klubban előre lekötött u