Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-373

373. országos ülés 1898. deczember 6-án, kedden. 145 telmi jognál fogva a képviselőre nem vonatkoznak. A mentelmi jog megvéd attól, hogy törvényes ok nélkül, vagy akár törvényes okkal is a hatóság büntető ügyben megidézhessen, előállíthasson, letartóztathasson. Hivatkozik az államtitkár úr arra is, » mi a nem képviselőkről szól, hanem mindenkiről általában, hogy a fővárosi rendőrség bekísérhet valakit, ha a kihágás oly természetű, hogy közbotrányt okozott, vagy az előidézett rendbontáö, vagy csendzavarás csak a tettes letartóztatásával torolható meg. Kérdem, ez esetek melyike forgott fenn, hogy Rakovszky István előállítása lehetséges lett volna? Forgott fenn kihágás? Pláne közbotrányt okozó kihágás? Azt mondják, igen. Még pedig hatósági közeg ellen nyilvános rágalmazást követett el, mert azt mondta: majd megtanítom! (Derültség balfelöl.) Felmentve érzem magamat annak vitatásától, mennyiben sértés ez. De mondjuk, hogy van benne becsületsértés hatósági közeg ellen, hát mikor követtetett el ez, t. előadó úr? Schmidt Gyula előadói Kérem, ez nincs a jelentésben! Polónyi Géza: Igen! De szabad öntől kérdeznem s ön tartozik nekem felelni a tényekre nézve, bármennyire kellemetlenek is ezek a kérdések. (Zaj) Schmidt Gyula előadó: Nem állítottam ezt, erről a jelentésben egy szó sincs! (Zaj.) Polónyi Géza: Mikor követtetett el ez a dolog ? Akkor, mikor már a rendőrtisztviselő Rakovszky István letartóztatását másodszor rendelte el; csak akkor fakadt ki a képviselőből ez a kifejezés, tehát már akkor, mikor másodszor sértette meg a mentelmi jogot. Nagyon jó, hogy eszembe jut, kegyeskedjenek megengedni, hogy elmondjam, mi történt. (Halljuk!) Rakovszky István képviselőnek mentelmi jogára nézve az mondatik a jelentésben, hogy az azért nincs megsértve, mert Szőts Pál képviselő úr közbenjárására sikerűit ezt a parancsot visszavonatni. (Derültség a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! A tények ezt nem igazolják; ezt a parancsot nem sikerűit sem Szőts Pál úrnak, sem az előadó úrnak, sem senkinek visszavonatni, hanem a rendőrtisztviselő úr azt a parancsot nem volt képes foganatosítani. Miért? Emlékszem rá nagyon jól. Perezel Béni képviselő úrra hivatkozom, czáfoljon meg, ha nem így van. Véletlenül történt, épen a ruhatár előtt állottam, midőn az arczáből kikelt Perczel Béni képviselő úr berohant a képviselőházba, szavait nem fogom ismételni, reá bizom, a miket mondott s azt mondta : »Azt mondtam, annak a . . . , hogy ha hozzá mer nyúlni ahhoz a képviselőhöz, letépem csillagjait és keresztül)árok a lelkén.« Nem akarom én a képviselő urat denuncziálni, ellenKÉPVH. NAPLÓ. t896—1901. XIX. IOTBT. kezőleg megdicsérem érte, de micsoda czímen jut Perezel Béni képviselő úr egy ily kirohanáshoz, ha az a rendőrtisztviselő tisztességesen és törvényesen járt el? Nem helyes-e az én okoskodásom, hogy a t. képviselő úrban a felbuzdulás annyira erőt vett, hogy törvénybe ütköző cselekedettel -is akadályozza meg, hogy egy képviselővel rút erőszak és brutalitás történjék. Olvassa el a t. képviselő úr a büntető törvény 165. §-át, abban meg fogja látni, hogy a törvény, ha képviselő is valaki, a hatósági közeg ellen elkövetett tettlegességet, vagy az azzal való fenyegetést a hatósági közeg elleni erőszaknak minősíti és büntetni rendeli. S íme mit látunk? Azt látjuk, hogy Rakovszky István t. képviselőtársunk kikéretik, mert fel van jelentve nyilvános becsületsértés miatt, azért, mert azt mondta: »Megtanítom.« Perezel Béni t. képviselő úr nem kéretik ki, pedig azt mondta: »Letépem a csillagjait és keresztül járok a lelkén, ha ehhez az emberhez hozzá mer nyúlni.« Mi történt itt? Az igazságszolgáltatás nagyobb dicsőségére hirdeti a rendőrség, a jelentésben is olvasom, hogy a t. képviselő úr sajnálatát fejezte ki, és azt mondta, hogy kéri az általa mondottakat el nem mondottaknak tekinteni. Mintha ráismernék egy másik formulára, ez már stereotip lesz ebben a házban. (Derültség balfeläl.) Hogy van az, hogy a t. képviselő úr ellen az államtitkárság és az igazságügyministerram semmiféle eljárást folyamatba nem tesz, de Rakovszky ellen igen ? (Zaj és felkiáltások balfelél : Mert néppárti!) Mióta lehetséges az a büntetőjogi elvek szerint, hogy a hatósági közegek ellen elkövetett erőszak, a melyet fogsággal rendel büntetni a törvény, bocsánatkéréssel egyenlíttessék ki? És eíhiszi-e nekem Perczel Béni t. képviselő úr, ha nem ő lett volna az, hanem én lettem volna, vagy Buzáth Ferencz képviselő úr lett volna az, hogy akkor a bocsánatkérés semmiesetre sem lett volna elegendő? (Élénk tetszés. Igaz ! Ügy van! a bal- és ssélsö baloldalon.) Elhiszi-e a t. képviselő úr, hogy önt nem fejmagassága, hanem a Perczel név menti meg az üldözéstől? (Úgy van! Ügy van! a bál- és szélső baloldalon.) Ebben látom én azt, hogy itt nemcsak a mentelmi jognak rút megsértéséről, hanem ezenfelül czéltudatos rossz akaratú üldözésről van szó. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Hát mit mond a törvény erre az esetre nézve, — hogy leszámoljak ennek a dolognak jogi oldalával, mielőtt visszatérnék az államtitkár úrhoz — és mit mond az államtitkár úr ? Teljesen korrekt és helyes dolog az, hogy a mentelmi jogot meg lehet sérteni a nélkül is, hogy büntetésre méltó cselekmény forogna fenn. De hogyha a mentelmi jog is megsértetett és 19