Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-373

\ gg 378. országos ölés 1898. deczember 6>&n, kedden. magának az esetnek rövid rekapitulácziójára visszatérek. Nem hosszasan, mert előttem más képviselőtársaim ezt már bőven kifejtették; de szükséges a tényeket konstatálni. (Halljuk!) Rakovszky képviselőtársam be akart jönni a ház üléseire, és akkor ő a Sándor-utezánál felállított kordonnál a rendőrkapitány által fel­tartóztatik g a rendőrkapitány — mellékes, mi okból —- elővezetését elrendeli. Mikor ez el volt rendelve, s a rendőrök körülvették, akkor egy alantas közege a rendőrkapitánynak fölvilágo­sítja a rendőrkapitányt arról, hogy az az úr, kinek elővezetését ő elrendelte, képviselő. Idő­közben oda jön Perczel Béni képviselőtársunk és ő ismétli, Szőts Pál képviselőtársunk pedig megerősíti, hogy Rakovszky csakugyan, valóban képviselő. Erre az a rendőrkapitány azt mondja: az nekem mindegy, azért mégis vezessék elő a képviselőt. Egyenesen a >képviselő« kifejezést használtn, tehát tudatában volt annak, hogy kép­viselőre nézve rendelte el az elővezetést. így tehát fel volt tartóztatva a házba való jövetel­ben, mert a Sándor-utczába más czélból csak nem akarhatott bejönni az ülésnek tartama alatt. Már most áttérek ezen ténykérdésnek kap­csán Plósz képviselőtársam és államtilkár úr fejtegetésére, aki egy egészen ingatag talajon fel­épített theóriát állít fel és íibbóí indul ki, hogy ezen esetben legfeljebb kísérletről Jehet f»zó, a mi pedig nem büntethető. Vizsgáljuk meg, vájjon kísérletről lehet-e szó? Ha mi el is fogadnók azt a határvonalat, melyet ő állít fel, — posito, sed non concesso, — hogy magában az előveze­tési parancs, miután tudta, hogy képviselővel áll szemben, még nem elég arra, hogy a salvus conduetus megsértettnek tekintessék és az ő theóriájából kiindulva ez csak puszta kísérletnek volna veendő, kérdezem: azt sem tekinti-e ele­gendőnek, mikor a paranes maga végrehajtatott? Nincs-e a parancs végrehajtva, mikor a rend­örök közreveszik Rakovszkyt ? Azután, akár — mint ő és Pulszky Ágost mondta — saját ere­jéből tuszkolta szét azokat a rendőröket, akár pedig Perczel Béni és Szőts Pál képviselőtár­sunk közbelépése, tehát protekcziója folytán lett a parancs visszavonva, maga a végrehajtás meg­történt. Mert ha ezt nem fogadja el t. képviselő­társam és a nagy jogász államtitkár úr, akkor — hogy az ő köréből vegyek én is magamnak példát, — hogy ha valaki másnak a házát fel­gyújtja, a ház fedele lánggal ég és azután elol­tatik a tűz, mielőtt abból egy méter, vagy akár csak félméter is elégne, azt mondhatná, hogy ez nem volt gyújtogatás, csak annak kísérlete? (Igás! Ugy van! balfelől) Pedig nem hiszem, hogy akadna jogász, akár ő maga is, ki ezt kísérletnek és nem befejezett büucselekménynek minősítené. (Helyeslés a bálfelól.) Másik része theóriájának az, hogy a kép­viselőház határozatában azt mondotta ki a tanu­zási elővezetésre nézve, hogy az csak akkor nem foganatosítható, ha a ház együtt van, ha nem szünetel. Hogy alkalmazható az 8 theóriája a jelen esetben? A ház most együtt van, nem szünetel. Ha tehát azt el is fogadnám, — posito Bed non concesso, — akkor saját theóriájával is megczáfoltam álláspontját. Ezért nem merte t. képviselőtársam saját theóriájának konze­quencziáját levonni, nem merte a párhuzamot megvonni, hanem csak in tbeoria fejtegette, mert érezte, hogy abban a perczben, a mint azt tenné, kudarczot vallana egész theóriájával. (Igaz! Úgy van! balfelől.) Ezért csak egyszerűen át­menet nélkül jelentette ki, hogy a mentelmi bizottság többségének véleményéhez csatlakozik. A kérdés tehát nem az, a mit szintén bele­kevertek, hogy mennyi ideig hátráltatták Ra­kovszky képviselőt a házba való bejövetelében, hanem az a lényeges, hogy ő tényleg, —hacsak egy perczig is — megakadályoztatott a házba való jövetelében akkor, a mikor ide be akart jönni. Az csak véletlen körülmény, hogy a bekísérés tovább nem folytattatott, hogy vagy az ő ereje gátolta ezt meg, vagy pedig t. képviselőtársaink­nak a protekcziója, de nem a mentelmi jog res­pektálása. Az a rendőrkapitány nem respektálta a mentelmi jogot, mert mikor több oldalról meg­mondták neki, hogy képviselővel van dolga, így szólott: az nekem mindegy, vezessék elő a kép­viselőt! A parancsot kiadta, a rendőrök körül­vették, tehát a parancsot végre is hajtották. Ha már most nem jönnek közbe a képviselők, vagy Rakovszky képviselőtársamnak nincs elég fizikai ereje, akkor bekísérhették volna, napokig, hó­napokig ott tarthatták volna; csak akkor lett volna sérelme a mentelmi jognak ? Én azt hiszem, ez egészen mellékes körülmény és a mentelmi jog sérelmére nézve teljesen irreleváns. Ha egy­szer egy képviselőt a házba való jövetelében hatósági illetéktelen beavatkozás által akár csak perczekre is feltartóztatták, akkor itt az úgy­nevezett salvus conduetus feltétlenül megsértetett. Azt azután, hogy ez esetleg rövidebb ideig tar­tott, legfeljebb a beszámítás mértékének kérdé­sénél ismét enyhítő körülménynek lehetne fel­használni. A t. államtitkár úrnak többi példáira, hogy ha pl. egy égő háznál kordont vonnak, vagy ha a villamos kocsira valaki fel akar lépni, úgy, hogy elgázolható, s akkor visszarántják, ezekre már részben megfelelt személyes kérdés czímén Győry Elek t. képviselőtársam. De nekem is van ezekre megjegyzésem. Nem akarom ezeknek a nevetségességét feltüntetni, csak azt jegyzem meg, hogyan lehet ilyen példákat jogásznak alkalmazni, mikor ezek egyáltalában nem illenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom