Képviselőházi napló, 1896. XIX. kötet • 1898. november 28–deczember 30.

Ülésnapok - 1896-372

372. ORSZÁGOS ÜLÉS 1898. évi deczember hő 5-én, hétfon, Láng Lajos elnöklete alatt. Tárgyai {Jegyzőkönyv hitelesítése. — Kérvény bemutatása. —-Eakovszky István mentelmi sérelme. — Sfapirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Beeső, Lukács László, Perced Dezső, Erdély Sándor, Darányi Ignácz, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 érakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perczel Béni jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat Molnár Antal, az ellene felszólalókat pedig Hock János jegyző úr fogja jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni a múlt ülés jegyzőkönyvét. Nyegre László jegyző (olvassa az 1898. évi deczember hó 30-án tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Van-e észrevétel a jegyzőkönyv ellen ? (Nincs!) Ha nincs, kimondom, hogy az hitelesíttetik. T. ház! Bemutatom Miskolcz város képviseletének Lánczy Leó képviselő ár által beadott kérvényét a városi kölcsönök adómentesgége tárgyában. Eiadatik a kérvényi bizottságnak. Több bejelentés nincs. Következik a napirend (írom. 553). Molnár Antal jegyzői Plósz Sándor! Plósz Sándor államtitkár: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Jogi szempontból kivánok néhány észrevételt tenni a fenforgó mentelmi ügyre és különösen arra a jogi fejtegetésre, a melyet a múlt ülésen Chorin Ferencz t. képviselő úr elől adott. (Halljuk! Halljuk!) Erre kérem a t. ház becs38 türelmét. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! Én azt hiszem, hogy az a homály és szövevényesség, a mely ezen kérdésben imittamott mutatkozik, a mentelmi bizottság kisebbsége jelentésének egyik passzusában találja forrását és kifejezését. A kisebbségi jelentés ugyanis előadja, hogy két sarkalatos tételre vonatkozik a mentelmi jog. A 2. pont, a mely itt szóba jön, így szól (olvassa): »hogy a mit az országgyűlés tagja nem mint olyan, s nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond, vagy tesz, azért, csak a ház engedélyével vonható közkereset alá, s a tettenérés esetét kivéve, csak a ház előleges engedélyével tartóztatható le, vagy rendőri míínyelven: »állítható elő, vagy vezethető elő«; ezekhez az utolsó szavakhoz »vagy rendőri műnyelven : »állíthatő elő, vagy vezethető elő«, akarom fejtegetéseimet fűzni. Ide illesztem be vésőmet. (Halljuk ! Halljuk !) T. ház! Nem rendőri műnyelv az, hogy »elővezetésről« beszélünk. Törvényeink és a gyakorlat nagyon élesen megkülönböztetik a letartóztatást és az elővezetést. Megkülönbözteti ezt nemcsak egy rendőri törvény: a fővárosi rendőrségről szóló 1881 : XXI. törvényczikk, hanem megkülönbözteti az Í896 : XXXIII. törvényczikkben foglalt bűnvádi perrendtartás is, a melynek előadója Chorin Ferencz t. képviselő úr volt, . . (ügy van! jobbfelöl.) Polónyi Géza: Nincs is életbeléptetve! Plósz Sándor államtitkár: ' .. a kit