Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-358

214 8S8. országos ülés S898, november IG-án, szerdán. Báró Báüffy Dezsőt, egy kicsi embert, hogy ahhoz az óriáshoz hogy lehet hasonlítani, azt sehogy sem tudom megérteni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nagyon szomorú dolog ez is, a politikai erkölcsöknek olyan sülyedése, hogy truczczot akar végezni egy pár törvényhatósági tag, a ki hajlongani szeret, bókokat mondani tud és talpat tud nyalni, szolgálatot akar tenni báró Bánffy Dezsőnek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon ) Elnök: Kérem a képviselő urat, ilyen kifejezés nem való a parlamentbe. (Felkiáltások balfelöl: De igaz!) Ide ez a kifejezés nem illik. Barabás Béla: Kossuth Lajos az egész nemzeté volt, báró Bánffy Dezső csak egy párté lehet. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Kosnith Lajos ÍIZ egész nemzeté marad, báró Bánffy Dezső még azé a párté sem lesz, ha nem lesz miniszterelnök, (Igazi Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) elfelejtik, eltemetik, megszűnt élni, hiába biggyesztették oda a nevét Kossuth Lajos neve mellé. (Helyeslés a szélső baloldalon) Érdem. — érdem, nem tudom, hogy hol volt érdeme, de tudom, hogy érdeme volt, a mikor a t. miniszterelnök úr, mint a ház elnöke, Kossuth Lajos temetéséről megszökött. Mi vigasztaljuk a t. miniszterelnök urat, mi itt maradunk az ő temetésén, mi nem szökünk el innen, el kell hogy temessük az örök feledékenységbe, el oda, a hol elfelejtenek hatalmat, elfelejtenek mindent. Mi itt leszünk az ö temetésén, mert az ő temetése után fog feltámadni hazánknak joga, mert mi csak akkor vagyunk képesek azt érvényesíteni, ha őt onnan elpusztítjuk. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Azt az egyet tudja az igen* tisztelt miniszterelnök úr, hogy hazafias frázisokat ereszt meg, üres léggömböket, rakétákat, a mely hazafias frázisok bizony-bizony sehogy sem illenek a többséghez, és el lehet mondani a t. miniszterelnök urnak, hogy Isten nevét hiába ne vedd, a haza szent nevét ne hozza akkor kapcsolatba, mikor ilyen erőszakos többségnek működéséről van szó. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Azok, a hazafias frázisok, t. ház, a melyeket a t. miniszterelnök úr és a többségönmagával szemben használ, egy hirdetést juttat eszembe, melyet egy vidéki lapban találtam. Egy valaki hirdet egy állatseregietet, elmondja, hogy van benne egy óriási krokodilus, óriási kigyó, boa konstriktor, és a többi, és a midőn így az állatokról beszél, a hirdetés fejébe ez van nyomva: » Nyelvében él a nemzet.« Hát hogy illik egy áliatsereglethez ez a mottó, ez a hazafias jelszó? Époly kevéssé, mint a hogyan azon hazafias frázisok semmi vonatkozásban sínesének a többséggel Mert önök a hazafias frázisoknak, a hazafias mottókkal való jelszavaknak megfelelői nem tudnak. A minek meg tudnak felelni, a mi ezéljuk, irányuk, a mit tetteik igazolnak, ahhoz nem való hazafias mottó, nem való a haza szent nevével való dicsekvés, hanem keressenek az önök müködéséhöz méltó jelszavat, a mit én itt felhozni nem fogok. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon) Előhozakodnak a parlamentáriszmussal is. Hát egészséges parlamentárismus HZ j Si hol a kormány csinálja a parlamentet? Hiszen minden parlamentarizmusnak kezdete az, hogy a többségből alkottatik meg a kormány, a többségnek akarata irányítja annak tevékenységét, a többségnek gondolkozása az, a melyhez a kormánynak feltétlenül alkalmazkodnia kell, mert különben nem képviseli a többségnek akaratát. (Helyeslés a bal- és szélső báloldalon.) Itt megfordítva van. Parlamentarizmusról lehet-e szó akkor, mikor egyetlen egy ember Magyarországon maga köré gyűjti az embereknek nagy tömegét azért, hogy azok előtte hajlongjanak, azért, hogy az ő akaratát feltétlenül és vak bizalommal kövessék? Parlamenturizmus-e ez? Nem az érvek fegyverével állunk itt egymással szemben: kitárhatjuk mi szivünknek minden ábrándját, előállhatunk a nemzetnek minden ideáljával, ott közömbös lelkeket találunk; mindenki azt lesi, vájjon báró Bánffy Dezső mit szól, mikép gondolkozik, és annyi okos ember egy kevésbbé okos ember után megy. (Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Azt is szemünkre vetik, t. képviselőház, hogy a közjogi ellenzék hozakodik elő folytonosan a Deák Ferencz által készített 67-iki kiegyezéssel, hogy mi közünk nekünk ahhoz, mikor mi mindig az ellen küzdöttünk? Hát bocsánatot kérek, a Deák Ferencz által megalkotott egyezség Deák Fereneznek egyúttal végrendelete, a mely végrendeletben nemcsak örökösökről, de utóörökösökről is van szó. A közjogi alapon állók voltak az örökösök, ezek az örökség hasznát már kiélvezték ; elkövetkezett az idő az utóörökösök jogának érvényesítésére és az utóörökösök jogát épen e kiegyezés alapján, a 68. §. alapján követeljük önöktől. Az utóörökösök ma a nemzet önállósága, a nemzet íüggetlensége; mi annak vagyunk megbízottai, mi a magyar nemzet önállósága és függetlensége nevében mint utóörökösök követeljük Deák Ferencz végrendeletének végrehajtását; követeljük, hogy ha az örökösök már annyit elpusztítottak a vagyonból, mentsük meg, a mit még megmenthetünk, állítsuk fel az önálló vámterületet, hogy a magyar ipar fellendüljön, hogy a magyar kereskedelem felvirágozzék és a magyar nép már egyszer jóléthez jusson. (Úgy van! Ügy van! Élénk helyeslés, éljenzés, u bál- és szélső baloldalon.) És személyes politikával vádolnak. Különbség van a kettő közt. Mi a miniszterelnöki szék-