Képviselőházi napló, 1896. XVIII. kötet • 1898. november 3–november 26.

Ülésnapok - 1896-354

354. ORSZÁGOS ÜLÉS 1898. évi november hó 11-én, pénteken, Szilágyi Dezső elnöklete alatt Tárgyai: Jegyzőkönyv hitelesítése. — Közigazgatási bizottság jelentése elnökváltozás tárgyában. — Feliratok bemutatása. — Sürgős interpeUáczió bejelentése. — Indemnity. — Kossuth Ferencz interpellácziója a miniszterelnökhöz: Igaz-e, hogy a szentgyörgy-téri Hentzi-szobrot a hadapród-iskola előtt fogják felállítani ? Válasz. — Napirend. A kormány részéről jelen vannak: B. Bánffy Dezső, Lukács László, b. Dániel Ernő, Darányi Ignácz, b. Fejérváry Géza, Josipovich Imre. (Az ülés kezdődik d. e, 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A jegyzökönyvet vezeti Perczel Béni jegyző úr; a javaslatok mellett felszólalókat Dedovics György jegyzi, és az ellene felszólalókat Rakovszky István jegyző úr. Következik a jegyzőkönyv hitelesítése. Perczel Béni jegyző (olvassa az 1898. évi november hó 10-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Van-e észrevétel a jegyzőkönyvre ? (Nincs!) A jegyzőkönyv hitelesíttetik. A közigazgatási bizottság bejelenti, hogy Kardos Kálmán lemondása folytán elnökévé Tallián Béla képviselőt választotta meg. Tudomáséi vétetik. Bemutatom Torda-Aranyos vármegye közönségének feliratát a megyei tisztviselők fizetésének javítása tárgyában; Sopron és Hódmezővásárhely városok közönségének feliratait a képviselőház nyugodt tárgyalási rendjének helyreállítása iránt. (Helyeslés jobbfelől. Felkiáltások a szélső baloldalon: EláB!) Kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Kossuth Ferencz képviselő úr a miniszterelnökhöz egy sürgős interpellácziót jelentett be az iránt: Igaz-e, hogy a szent György-téri Hentziszobrot a hadapród-iskola előtt fogják felállítani ? Az interpeUáczió az ülés végén a szokott időben fog megtétetui. Következik a napirend az 1899. év négy első hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 485, 500) napirendre tíízése feletti vita folytatása. Rakovszky István jegyzői Gróf Esterházy Mihály! (Halljuk! Halljuk!) Gr. Esterházy Mihály: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk/) Már több mint két esztendeje, hogy lidércznyomásként nehezedik a képviselőházra, sőt mondhatom az egész országra a kiegyezés kérdésének megoldása. Az 1867 : XII. törvényczikk, Deák Ferencznek leghatalmasabb alkotása és legértékesebb hagyománya a ravatalon, (Igaz! Ügy van! balfelől.) az örökösök arczukon a gyász jeleivel, de szivökben a megelégedés érzetével állják körül a ravatalt, szilárdan el lévén határozva, hogy az örökséget megkaparítják. (Igaz! Úgy van! balfelől.) A szabadelvű párt vette át a nagy örökséget, fennen hirdetve, hogy azt szent letétenlényként őrzendi meg és sértetlenül adja át az utódoknak. És mi történt, tisztelt képviselőház ? Még egy negyed század sem múlt el, — pedig mi ez a nemzetek