Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-323

323. országos ülés 1898. szeptember 10-én, szombaton. Cf\ külön vámterülettel bírunk, külön gazdasági egyed vagyunk, szóval, ha gazdaságilag önállóak és függetlenek vagyunk, akkor Ausztria velünk alkudozni kénytelen és mi is hozzászólunk a feltételek megállapításához, a melyek szerint a gazdasági vis?.onyok köztünk és közte megállapíttatnak. De, ha mi Ausztriával egyszer s mindenkorra közös vámterületet képeznénk, vagyis egy gazdasági közösségben lennénk, a nélkül, hogy mi egy szövetséget kötnőnk, akkor az a prepotens Ausztria — az alatt, hogy prepotens, azt értem, hogy a gazdaságilag tíüerős Ausztria — diktálni fogja nekünk a feltételeket (Igás! Úgy van! a baloldalon.) úgy fogja megállapítani a közös gazdasági viszonyoknak a relatívat, a mint az ő egyoldalú érdekeinek megfeleli. Ez világosan mutatja, hogy nekünk az 1867-iki törvényben részünkre fentartott gazdasági önállóságunkhoz minden erővel ragaszkodnunk kell. A t. miniszterelnök úr arra intett bennünket, hogy ezen nagyfontosságú gazdasági kérdéseket politikai czélokra kihasználni ne törekedjünk. Polónyi Géza: Csak nekik szabad! Hódossy Imre: De hiszen ezen gazdasági kérdések a magyar állami közgazdasági politikájának kérdéseit képezik ; hogy lehet tehát azoktól a politikai szempontokat elkülöníteni? (Igaz! Úgy van! a bal- szélső baloldalon.) Hiszen n kérdéses gazdasági ügyek, a termelési, fogyasztási, kereskedelmi, pénzügyi és közjogi kérdéseknek egész komplexumát képezik, mind a magyar állam gazdasági politikájának kérdéseit érintik, s ha valaki azokhoz hozzászól, lehetetlen, hogy annak ne legyen politikai iránya, lehetetlen, hogy ne legyen politikai czélja. Hiszen itt is, nézzük csak, hogyan domborodik ki három különböző politikai irányzat, a melyek mindegyike a maga saját szellemében rendezni kívánja ezeket a viszonyokat. Az egyik a függetlenségi párínak az iránya ás álláspontja, a mely Ausztriával minden körülmények között és minden esetben, minden gazdasági közösséget perhorreszkái, (Ügy van!a szélső baloldalán.) nem akar vám- és kereskedelmi szövetséget sem kötni és nem akar vele semmiféle vámterületi közösséget létesíteni. Igen természetes, hogy ennél a függetlenségi pártnak meg van a maga politikai czélzata, még pedig az, hogy ily közösség nélkül Magyarország állami önállósága és függetlensége annál szembeszököbben kidomborodhatik. (Úgy van! a szélső baloldalon.) A másik iráuyzat, a mely itt kidomborodik, az 1867 : XII. törvényczikk alapján álló pártoknak az álláspontja. Mi igenis kívánjuk, hogy Ausztriával létrejöhessen egy vám- és kereskedelmi szövetség és gazdasági közösség egy bizonyos időre, ha azt az ottan köríüvitt módon és a mi gazdasági érdekeinknek megfelelőleg megkötni lehetséges. De ha ez nem lehetséges, akkor mi szintén kénytelenek vagyunk a mi gazdasági önállóságunkhoz és függetlenségünkhöz ragaszkodni azért, mert ez egyedüli garancziája a magyar államnak arra nézve, hogy Ausztria vele szemben prepotens állást el nem foglalhat, és e mellett nekünk aa a politikai czélzatunk, hogy az 1867 : XII. törvényczikk a teljes épségében fentartassék, és a magyar államnak azon függetlensége és önállósága, a mely az 1867 : íörvényczikkben garantálva és konstatálva van, ezentúl is sértetlenül fentartassék. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) A harmadik irányzat, az osztrákoknak irányzata, a mely Ausztria és Magyarország közt minden körülmények közt kívánja a gazdasági közösséget fentartani, minden körülmények között akar fentartani közös vámterületei, még pedig annyira, hogy még csak szerződést sem akar kötni Ausztria és Magyarország között a külön vámterület jogi álláspontja alapján, hanem ha nem tudunk is szövetséget létesíteni, azért Ausztria és Magyarország között dekretáltassék a gazdasági közösség, a vámterületeknek a közössége, (Zaj a szélső baloldalon.) Polónyi Géza : Ez a Pulszky-fóle elmélet! Ez az osztrák álláspont a magyar parlamentben ! (Zaj. Elnök csenget.) Hódossy Imre t T. ház! Ha mi gazdasági önállóságunkról és külön vámterületről beszélünk, mi a magunk részéről nem értünk alatta vámháborút, mi az alatt azt értjük, hogy a törvénynél fogva mi két külön vámterületet képezvén, és szövetség közöttünk létre nem jöhetvén, készek vagyunk Ausztriával, mint bármely más idegen állammal vám- és kereskedelmi szerződést kötni, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és abban egymásnak kölcsönösen a lehető legnagyobb faczilitásokat engedni; de odaát Ausztriába már az sem kell; ők nem akarják a vám- és kereskedelmi szövetséget sem megkötni, mert ők ilyen nélkül is közös vámterületet és gazdasági kö"zösséget kivannak. Szerződést sem akarnak kötni. Miért? Ismét az ő politikai ezélzataiknál fogva, mert felfogásuk szerint egy gazdasági, egy vámés kereskedelmi szerződés, a mely köztünk és Ausztria között köttetnék, már nagyon is kidomborítaná azon gazdasági önállóságot és függetlenséget, a mely részünkre az 1867 : XII. törvényczikkben eddig legalább papiroson biztosíttatott. (Igaz! Úgy van ! a bal- és szélső baloldalon.) Itt is megvan a politikai czélzat, melyet az ő szempontjukból teljesen meg lehet érteni. In usum delphoii, azzal indokoltatik odaát a szerződéstől való ezen idegenkedés, hogy ez a monarchia nagyhatalmi állásának árthatna és a 12*