Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-323

323. országos ülés 1898. szeptember 10-én, szombaton. 81 kérdésében elfoglalt álláspontját. Ha ez áll, mi szükség akkor a miniszterelnök tiltakozására, mi szükség volt Pulszky Ágost képviselő úr azon kijelentésére, hogy vannak a politikában oly pillanatok, midőn a dolgok stádiuma a nyilvánosságra nem bocsátható, mert akkor úgy járunk, mint i848-ban Mészáros Lázár, a ki, midőn az ellenzék ostromolta, hogy adjon számot a várak feh zereléséről, e presszió következtében meg is adta és végűi azt mondotta: most már előadtam a dolgot, ismeritek, de tudja az egészet az ellenség is. Holló Lajos: Most megfordítva áll a dolog, az ellenség tudja, de mi nem. Buzáth Ferencz: T. képviselőház! Mutatja Pulszky Ágost képviselő urnak ez a kijelentése is, hogy a kormánynak ez ügyben van titkolózni valója. A különbség közöttünk tehát csupán az, hogy önök megelégszenek azzal az informáczióval, a melyet Gajári Ödön képviselő urnak a »Nemzet« és a »Magyar Újság« czímű lapjaiból merítenek, de nekünk, a kik ellenzéki kötelezettségeinket hiven és odaadással akarjuk teljesíteni, semmiféle hírlapi mende-mondára nem szabad adnunk, hanem egyedül az illetékes fórumtól, a miniszterelnök úrtól kell. meghallanunk, hogy a nemzet sorsa tekintetében minő intézkedéseket akar tenni. (Úgy van! Úgy vanlabalés szélső baloldalon.) Ez, t. képviselőház, az ellenzék álláspontja ebben a kérdésben; nyilt és világos, hisz megjelöli a törvény, hogy mi következik akkor, ha a ház asztalán levő kiegye zési törvényjavaslatok tárgyalása sikerre nem vezet. Midőn tehát Pulszky Ágost t. képviselő úr azt mondotta, hogy a kormány azért nem közli megállapodását az országgal, nehogy az ellenség megtudja: akkor engedjék meg, én ezt másra nem magyarázhatom, mint annak a beismerésének halogatására, hogy önök a törvény szellemét meghamisítani igyekeznek és fel akarják áldozni a nemzeti érdeket. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház ! A kérdés mégsem olyan világos tehát, a mint azt a túlsó oldalról felállítják. Hegedüs Sándor képviselő úr azt mondta tegnap Rakovszky István t. képviselőtársamra, hogy ő még arról sem vett 'tudomást, hogy a kormány a 18 törvényjavaslatot a ház elé terjesztette. Lehet, hogy a t. képviselő úrnak e tekintetben igaza van, de engedje meg, hogy a mikor ő arról tudomást vett, én egy más szempontot állítsak fel és azt mondjam, hogy nincsen igaza sem Eakovszky István, sem Hegedüs Sándor képviselő uraknak. Mert a ház asztalán van is kiegyezési javaslat, nincs is, mert azok törvényjavaslatok felett az osztrák parlament alkotmányossága és munkaképessége mint Damokles kardja függ, a mely egyszer lecsaphat és semmivé teszi a benyújtott összes törvényjavaslatot: engedje meg a t. képviselő úr, de azokat oly törvényjavaslatoknak nem tekinthetem, a melyekre olyan következtetéseket lehessen alapítani, mint a t. képviselő úr tegnap tette. Ázt mondta továbbá Hegedüs Sándor t. képviselő úr, hogy a parlamenti gyakorlat szerint, hogy is nyilatkozhatik a kormány addig, míg a ház asztalán egy beterjesztett törvényjavaslat van ? Hiszen — úgymond — a parlamenti gyakorlat szerint azt nem teheti, hogy egy törvényjavaslattal szemben, a melyben ki van fejezve a kormány ténye, még alternatív javaslatot is terjeszszen be. Hát, t. ház, épen tegnap történt a pénzügyminiszter úr expozéjának előterjesztése alkalmából, hogy ő is alternatív javaslatot terjesztett be ; beterjesztette a költségvetést, egyúttal pedig kifejezést adott annak, hogy a mennyiben nincsen kilátás, hogy a költségvetést a házidején letárgyalja, elő fogja terjeszteni az indemnitási törvényjavaslatot is. Ez is alternatív javaslat. Pulszky Ágost képviselőtársam beismerte, hogy, ha e törvény tárgyalása lehetetlenné lesz téve, arra az esetre megállapodás jött létre az osztrák kormánynyal. Hát hogy mert a kormány megállapodásra jutni egy más dologban addig, a míg azok a törvényjavaslatok ide le vannak téve a ház asztalára? De különben t. képviselőház, félreértettek bennünket, mert mi nem kívántak azt a t. miniszterelnök úrtól, hogy alternatív törvényjavaslatokat terjeszszen a ház elé. Osak azt mondottuk és azt kívánjuk, hogy világosítsa fel nyíltan és határozottan a képviselőházat arról, hogy, ha ezen törvényjavaslatok az osztrák viszonyok és fejlemények folytán tárgyalhatók nemlesznek, minő lépeseket szándékozik tenni a kormány a kiegyezés fontos kérdésében? (Úgy oan! balfelöl.) Mi tisztán azt akarjuk és semmi mást. (Mozgás a jobboldalon.) De, t. ház, én azt hiszem, (Halljuk! Halljuk!) hogy ha a kiegyezési tárgyalásuk sikerre nem fognak vezetni, semmiesetre sem következhetik be az, a mit Pulszky Ágost t. képviselő úr kilátásba, helyezett ; hogy tudniillik ugyanezen törvényjavaslatok formailag változnak csupán, lényegileg azonban ugyanazok maradnak és mint önálló intézkedések, Ausztriában azután a 14. §-sal léptethetők életbe. Mi e törvénytelen eljárás ellen már ma kénytelenek vagyunk tiltakozni. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mert, t. ház, a szolidaritás, a melyben mi a provizórium alkalmával voltunk, a törvények nyílt és világos magyarázata megjelöli, hogy azon esetben, ha Ausztriával alkotmányosan a kiegyezést létesíteni nem tudjuk, akkor a nemzetnek az önálló vámterületre való joga fog érvényesülni. (Élénk, helyeslés a bál- és szélső baloldalon.) És, t. ház,