Képviselőházi napló, 1896. XVII. kötet • 1898. szeptember 5–október 29.

Ülésnapok - 1896-323

gg 323. országos fllés 1898. szeptember 10-én, szombaton. kénytelen vagyok ehhez a kijelentéshez ragasz­kodni, a t. miniszterelnök úr azon kijelentésének daczára is, hogy az önálló vámterület létesítése esetleg az ország megsemmisülését vonná maga után. Szívesen hozzájárulok, mint magyar hazafi, azon magyarázathoz, a melyet a miniszterelnök úr ezen kijelentésének enyhítésére Hegedüs Sán­dor képviselő" úr adott, mert én miniszterelnöki ajkakról ezt a kijelentést, engedje meg, de hazfiat­lannak tekintem. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Merr, ha ezen kijelentésnek nincs is esetleg befolyása a kiegyezési javasla­tok sorsára, hanem mindenesetre alkalmas arra, hogy a nemzet tekintélyét a külföld előtt tel­jesen aláássa és így hitelviszonyaira, gazdasági és pénzügyi viszonyaira is befolyással legyen, sőt a nemzetnél esetleg pézügyi válságokat is idézhet elő és kimondhatatlanul szomorú követ­kezményeket vonhat maga után. (Úgy van! balfelól.) Pulszky Ágost képviselő úr beszédében egyebek közt felemlítette, hogy esetleg új vá­lasztásnak nézünk elébe. Hát ha a t. képviselő úr ezt saját pártjának megfélemlítésére említette fel, (Derültség balfelöl.) vagyis, hogy ott az elégületlen elemet mindentől visszatartsa és tömörítse a kormány érdekében, akkor ez ellen semmi kifogásom nincs. De ha ő, mint a több­ség képviselője az ellenzék megfélemlítésére hozta ezt fel, akkor ezzel czélt nem ér, mert mi mind ennek daczára is teljesíteni fogjuk kötelessé­günket. De mi ezélja is volna a t. képviselő úrnak, hogy a képviselőházat feloszlassa ? Hát nincsenek elegen? (Úgy van! Úgy van! Derült­ség balfelöl.) Még ezt a kevés ellenzékei is ki akarja irtani ? Hiszen az ily nyilatkozat nem jelent egyebet, mint azt, hogy önök Magyar­országon ellenzéket megtűrni nem akarnak, csakis egy pártot akarnak teremteni, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Felkiáltások a szélső baloldalon: Monopóliumot!) és ez, t. ház, az abszolutizmus felé való lépés. (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Akkor pedig ne csináljanak az alkotmányból komédiát, hanem mondják meg egyenesen és világosan, hogy az absolutizmus hívei, mert az önök szabadelvű politikájánál többre becsülöm még a nyílt absolutizmust is! Mert, t. ház, a Bánffy-kormánynál és az inkompatibilis esetekből élő és olyanokat kereső képviselők érdekcso­portjánál nagyobb garancziát látnék egy »General Sakramentovits«-ban. (Úgy van! Úgy van! a bal­és szélső baloldalon.) Legyenek meggyőződve, hogy sokkal kevesebben volnának a Kriványok és nem részesülnének királyi kitüntetésben olya­nok, a kik az államkincstárt százezrekkel káro­sítják meg ! (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Polónyi Géza : Vaskoronarend-csempészet! Buzáth Ferencz: Még egy felelettel tar­tozom Pulszky Ágost képviselő úrnak. Önök a mi teljesített ellenzéki kötelességünket, a mely ez idő szerint még nem állott egyébből, mint­hogy hazafiúi aggodalmainknak adtunk kifejezést, már az obstru&ezió vádjával illetik. Ha önök a kérdésbe való mélyebb behatolást és jogos bírá­latot, már ily rágalommal illetik, akkor engedjék meg, hogy ezt a magam részéről ne tekintsem egyébnek, mint annak, hogy önök a kormány­zásra képtelen politikájukat akarják még ezzel a rágalommal is leplezni. (Igaz! Úgy van! a bal­oldalon.) T. képviselőház! (Halljuk!Halljuk!) Hegedüs Sándor t. képviselő úr hozzánk felhívást inté­zett, hogy tegyük lehetővé a kiegyezési tör­vényjavaslatok tárgyalását. Mi azt eddig sem akadályoztak, s hogyha önök a törvényes alapon kivannak állani, és hogy ha azok a törvény­javaslatok minden tekintetben a törvény szelle­mében lesznek készítve és az ország érdekeinek megfelelően, akkor mi teljesíteni fogjuk köteles­ségünket felhivás nélkül is. De a Bánffy-kormány, a mely bennünket, a néppártot, hazafiatlannak nyilvánított, a mely itt a képviselőházban kinyilatkoztatta, hogy a néppárt ellen minden eszköznek felhasználása, tehát még a törvénytelen eszközök felhasználása is jogosult, ez a kormány nem számíthat a mi támogatásunkra, mert mi a kiegyezésnek fontos kérdését el kívánjuk választani a Bánffy-kabinet kérdésétől. (Helyeslés a baloldal hátsó padjain.) Azzal a miniszterelnökkel szemben, a ki az al­kotmányt megsértette és megsérti nap-nap után a törvényeket, nincsen garancziánk arra nézve, hogy a kiegyezés fontos kérdését képes lesz megoldani; mert hogy Deák Ferencz nagy alko­tása idejutott, és hogy a kiegyezés ma diszkredi­tálva van, az egyedül báró Bánffy Dezső tehe­tetlen kormányzata kifolyásának tekinthető. (Úgy van! Úyy van! balfelól.) Ugyanazért, miként beszédemben mondtam, mi szívesen hozzájáru­lunk ahhoz, hogy a kiegyezési törvények léte­süljenek, és mi ezt egyáltalában megakasztani nem akarjuk, hanem báró Bánffy Dezső kormá­nya és köztünk az együttműködésre nézve oly áthidalhatatlan űr van, hogy önök ebből a ma­guk részéről levonhatják a konzequencziát. Daczára hogy a kormány iránt bizalmatlansággal visel­tetem, hogy konzequens legyek magam iráut, mivel beszédem elején kinyilvánítottam, hogy beleegyezem, hogy a miniszterelnök által a mai napig javaslatba hozottak képezzék a ház munká­jának napirendjét: ennélfogva , azt elfogadom, ahhoz hozzájárulok. (Általános, élénk derültség.) Molnár Antal jegyző: Hódossy Imre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom